Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Oldatos injekció vagy infúzió. Átlátszó, színtelen vagy majdnem színtelen, gyakorlatilag látható részecskéktől mentes oldat. Az oldat pH értéke 8,00 - 9,30 között van. 4. KLINIKAI JELLEMZŐK Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL 10 mg furoszemid milliliterenként. 2 ml steril injekciós/infúziót oldat 20 mg furoszemidet tartalmaz. 5 ml steril injekciós/infúziót oldat 50 mg furoszemidet tartalmaz. Ismert hatású segédanyagok: kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátrium dózisonként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása nátrium-hidroxid (a pH beállításához), nátrium-klorid, töménysósav (a pH beállításához), injekcióhoz való víz. Javallat4.1 Terápiás javallatok Sürgős esetekben, amikor azonnalidiuretikus terápia szükséges, vagy a szájon át történő alkalmazás nem lehetséges. • Szív- vagy májbetegségek következtében kialakult ödéma, • Vesebetegség következtében kialakultödéma (nefrózis-szindróma esetén az alapbetegség kezelése elengedhetetlen), • Tüdőödéma (pl. akut szívelégtelenség következtében). A FurosemideNorameda 10 mg/ml oldatos injekció/infúzió 15 éven felüli serdülők és felnőttek számára javallt. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás Adagolás Felnőttek és 15 éven felüli serdülők 15 éves kor feletti felnőttek és serdülők esetén a kezdő dózis 20-40 mg furoszemid intravénásan (kivételes esetekben lehetőség van az intramuscularis alkalmazásra is), amennyibena furoszemid adagját nem szükséges csökkenteni (lásd lentebb). A furoszemid maximális dózisát egyénenként, elsősorban a kezelésre adott válasz alapján kell megállapítani.Ha nagyobb dózisokra van szükség, a dózist 20 mg furoszemid adásával fokozatosan kell emelni, de legfeljebb 2 óránként adható. Felnőttek esetén afuroszemid ajánlott maximális napi dózisa 1500 mg. A forszírozottdiurézis következtében fellépő testtömegcsökkenés nem haladhatja meg az1 kg/nap értéket. Gyermekek és serdülők 15 éven aluli gyermekeknek és serdülőknekintravénásanfuroszemid csak kivételes esetekben adható.Atesttömeg függvényében kell kiszámolni a megfelelő dózist, azajánlott napi dózistartomány0,5 mg/ttkg- 1 mg/ttkg, és a napi maximális teljes dózisnem haladhatja meg a 20 mg-ot. Vesekárosodás Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében (szérum kreatinin > 5 mg/dl) ajánlott, hogy az infúzió beadási sebessége ne lépje túl a 2,5 mg furoszemid/percsebességet. Idősek Az ajánlott kezdődózis 20 mg/nap, amely fokozatosan emelhető a kívánt diuretikus hatás eléréséig. Különleges adagolási javaslatok Felnőttekszámára a dózisaz alábbi állapotoktól függ: Krónikus vagy akut szívelégtelenség következtében kialakult ödéma Az ajánlott kezdő dózis 20 mg/nap - 40 mg/nap.Ezt adózist a kezelésre adott válasz alapján módosítani lehet, szükség szerint. Krónikus szívelégtelenség esetén a napi dózist két vagy három részletben kell beadni. Akut szívelégtelenség esetén a napi dózistbólusban kell beadni. Vesebetegség következtében kialakultödéma Az ajánlott kezdő dózis 20 mg/nap - 40 mg/nap.Ezt adózist a kezelésre adott válasz alapján módosítani lehet, szükség szerint.A napi dózisbeadható egy adagban vagy több részletben a nap során. Ha ezzel nem érjük el a folyadék-kiválasztás mértékének optimális növekedéséta FurosemideNorameda 10 mg/ml oldatos injekció/infúzió folyamatos infúzió formájában adandó, 50 mg/óra -100 mg/óra közötti kezdőadaggal. A hypovolaemiát, a hypotoniátvalamint a sav-bázis és az elektrolit eltéréseket korrigálni kell a furoszemid adásának elkezdése előtt. Dialízis kezelés alatt álló betegek esetén a szokásos napi fenntartó dózis 250 mg - 1500 mg közötti. Nefrózis-szindrómában szenvedő betegek esetében a dózistkörültekintően kell meghatároznia mellékhatások gyakoribb előfordulásának kockázata miatt. Májbetegség következtében kialakult ödéma A kezdő dózis 20 mg - 40 mg közötti lehet, ha az intravénás adagolás feltétlenül szükséges. A furoszemiddózisát a kezelésre adott válasz alapján módosítani lehet, szükség szerint. A teljes napi dózis beadható egy adagban vagy több részletben. A furoszemid adható aldoszteron-antagonistákkal együtt, ha a monoterápia nem vezet kielégítő hatásra. A mellékhatások elkerülése végett (pl. orthostaticus keringési zavarok, sav-bázis- és elektrolit-háztartás zavarai,hepatikusencephalopathia) a dózis körültekintően kell meghatározni a fokozatos folyadék-kiválasztás eléréséhez.Az adagfelnőttekeseténnapontakörülbelül 0,5 kg-os testtömegcsökkenéstokozhat. Tüdőödéma (akut szívelégtelenség következtében), Az kezdő dózis intravénás adagolásban 40 mgfuroszemid. A beteg állapotától függően, 30 - 60 perc különbséggel újabb 20 - 40 mg közötti dózisúfuroszemid injekció adható. A furoszemid kombinációban adható egyéb terápiás eljárással. Az alkalmazás módja Intravénás vagy intramuszkuláris alkalmazásra. A furoszemidparenterális alkalmazása olyan esetekben javallott, amikor a szájon át történő adagolás nem lehetséges, vagy nem hatásos (például csökkent bélből történő felszívás esetén), vagyamikor gyors hatás szükséges. Az optimális hatás elérése és az ellenreguláció kiküszöbölése érdekében, folyamatos furoszemid infúzió javasolt az ismételt bólus injekciókkal szemben.Ha folyamatos furoszemid infúzió adása nem megvalósítható, egy vagy néhány akutbólus után előnyösebb inkább kis dózisokat adni rövid időközönként (körülbelül 4 óránként), mint nagyobb dózisokat ritkábban. Az intravénás furoszemidinjekciót vagy infúziót lassan kell beadni,a maximális 4 mg/perc beadási sebességet nem szabad túllépni! A furoszemidetnem szabad beadni ugyanazon fecskendőben egyéb gyógyszerekkel együtt! A furoszemid adagolása általában intravénásan ajánlott. Az intramuscularisalkalmazásazokra a kivételes esetekre korlátozott, amikor sem a szájon át történő, sem az intravénás alkalmazás nem lehetséges. Az intramuscularis injekciót nem alkalmas akut állapotok, mint pl. a tüdőödéma kezelésére. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok - A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával vagy egyéb szulfonamidok (szulfonamid antibiotikumok vagy szulfonilureák) szembeni túlérzékenység (keresztreakciót adhatnak a furoszemidre) esetén, - anuriában vagy veseelégtelenséghez társuló anuriában, amely furoszemidre nem reagál, - nephro- vagy hepatotoxicus anyagok okozta veseelégtelenségben, - veseelégtelenséggel társuló comahepaticum esetén, - súlyos hypokalaemia vagy súlyos hyponatraemia esetén, - hypovolaemia (hypotoniával vagy hypotonia nélkül) vagy dehydratacio esetén, - hepatikusencephalopathiávalösszefüggőprekomatózusvagykómásállapotfennállásakor, - szoptatás alatt (lásd 4.6 pont). Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések Fokozott ellenőrzés szükséges az alábbi esetekben: - A húgyutak részleges elzáródásában szenvedő betegeknél (pl. prosztata-hypertrophia,hydronephrosis, az urethra szűkülete esetén). Biztosítani kell a vizeletürítést. - Alacsony vérnyomású betegeknél és azoknál a betegeknél, akiknél a jelentős vérnyomásesés kockázata fokozott (pl. szívkoszorúér szűkületben vagyagyi érszűkületben szenvedő betegek). - Manifeszt vagylátens diabéteszes betegek, vagy ingadozó vércukorszintű betegek esetén (a vércukorszintet rendszeresen ellenőrizni kell). - Köszvényben szenvedővagy hyperurikaemiás betegek esetén (a szérum húgysavszintet rendszeresen ellenőrizni kell). - Májbetegségben vagy hepatorenálisszindrómában szenvedő betegek esetén (vesekárosodás súlyos májbetegséggel összefüggésben). - Hypoproteinaemiaesetén (nefrózis-szindróma esetén a furoszemid hatásának csökkenése mellett az ototoxikus mellékhatás fokozódhat). - Lítium és furoszemid egyidejű alkalmazása (a lítium plazmaszintjét monitorozni kell, lásd 4.5 pont). - Akutporphyria esetén (a diuretikumok alkalmazása akut porphyriában nem biztonságos, ezért körültekintően kell eljárni). - A túlságosan erőteljesdiurézisakuthyptoniát és orthostaticushypotoniát okozhat. - A hypovolaemiátés a hypotoniát rendezni kell a kezelés megkezdése előtt. Körültekintő dózis titrálás szükséges: - Az elektrolit-egyensúly zavara esetén (pl. hypokalaemia, hyponatraemia). - A folyadék-háztartás zavara, dehidratáció, vértérfogat csökkenés miattikeringés összeomlás, trombózis vagy embólialehetősége esetén különösen időseknél és túlzottdiurézis során. - Ototoxicitás esetén (amennyiben az adagolás gyorsabb, mint 4 mg/ml és más ototoxikus hatással rendelkező szerrel adják együtt, az ototoxicitás kockázata növekedhet - lásd 4.5 pont). - Nagydózisok adása esetén. - Progresszív vagy súlyos vesebetegségben történő alkalmazás során. - Szorbitol kezelés esetén. Szorbitol és furoszemidegyüttadása esetén a dehidratáció fokozódhat (a szorbitoldiarrhoeát okozó hatása miatt további folyadékvesztést okozhat). - Lupuserythematosusban szenvedő betegek esetén. - QT-intervallum megnyúlást okozó gyógyszerek együttadása esetén. Körültekintően kell eljárni az elektrolit-egyensúly felborulására hajlamos betegek esetében. A furoszemid kezelés során ajánlott a szérum nátrium-, kálium- és a kreatininszint rendszeresen ellenőrzése, különösen szoros monitorozásszükséges azelektrolit egyensúly felborulás fokozott kockázatnak kitett betegeknél, valamint nagymértékű folyadékvesztés esetén (pl. hányás, hasmenés esetén). A hypovolaemiát vagy dehidratációtés a jelentős elektrolit-egyensúlyi vagy sav-bázis egyensúlyi zavarokatrendezni kell. Ilyenkorszükségessé válhat a furoszemid alkalmazásának ideiglenes felfüggesztése. A kontrasztanyag-nephropathiaszempontjábólfokozott kockázatnak kitett betegek esetén a furoszemid alkalmazása nem javasolt a megelőző diuretukus terápiában. Együttadásriszperidonnal: Idős, demens betegeknél, riszperidonnal végzett, placebokontrollos klinikai vizsgálatokban a furoszemid és riszperidon együttes adása növelte a mortalitást (7,3%, átlagéletkor 89 év, 75-97 év). Ezt a magasabb halálozási rátát nem észlelték a csak riszperidont (3,1%, átlagéletkor 84 év, 70-96 év) vagy a csak furoszemidet (4,1%, átlagéletkor 80 év, 67-90 év) szedő betegeknél. Riszperidon és más diuretikumok együttes adása (elsősorban alacsony dózisútiaziddiuretikumok) esetén nem figyeltek meg hasonlót. A jelenség patofiziológiai háttere nem tisztázott és a halálokok sem mutattak konzisztens mintát. Mindazonáltal, a kezelés előnyét és a várható kockázatot elővigyázatosan mérlegelni kell a fenti kombináció vagy más, hatékony diuretikum és a riszperidon együttes adása előtt. Egyéb diuretikumok alkalmazása esetén a riszperidonnal való kombináció nem növelte a halálozást. A kezeléstől függetlenül, az idős, demens betegek dehidrációja növeli a halálozás kockázatát, ezért ezt el kell kerülni (lásd. 4.3 pont). Fényérzékenység Fényérzékenységi reakciók eseteitjelentették. Fényérzékenységi reakció esetén a furoszemid terápiát ajánlott felfüggeszteni. Ha a furoszemidadagolásának újrakezdése szükséges, a napfénynek vagy mesterséges UVA fénynek kitett bőrfelület védelme szükséges. Gyermekek és serdülők Koraszülött csecsemőknél a vesefunkciót monitorozni kell, és veseultrahang vizsgálatot kell végezni (nephrocalcinosis és nephrolithiasis alakulhat ki).Respiratiósdistresssyndromában szenvedő koraszülött csecsemőknél a furoszemid adása az élet első pár hetében fokozhatja a Bottalli-vezeték záródás rendellenességének kockázatát. Ez a gyógyszer kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz 40 mg-ban, ezért nátrium-mentesnek tekinthető. 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A furoszemid-kezelésre adott válasz betegenként változhat. A furoszemidcsökkentheti a járművezetéshez vagy a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, különösen a terápia elején, a terápia módosításakor vagy a terápia során történő alkoholfogyasztás esetén. 4.9 Túladagolás Akut és krónikus túladagolás esetén a klinikai kép elsődlegesen az excesszívdiurézis következtében kialakuló elektrolit- és a vízvesztés mértékétől és következményeitől (pl. hypovolaemia, dehidráció, haemokoncentráció, arrhytmiák, köztük AV-blokk és kamrafibrilláció) függ. Tünetek A fentiek tünetei lehetnek: súlyos hypotonia (akár sokkig is fokozódhat), akut veseelégtelenség, trombózis, delíriumos állapot, flaccid paralízis, apátia és zavartság. Kezelés A sokk első jeleire (hypotonia, verejtékezés, hányinger, cianózis) a furoszemid adását abba kell hagyni, a beteget le kell fektetni, lábait a fej és a test szintje fölé kell emelni ésa légutakat szabaddá kell tenni. Az elektrolit és folyadék-háztartási zavart rendezni kell, a metabolikus funkciókatmonitorozni és a vizelet kiválasztást fenn kell tartani. Anafilaxiás sokk esetén a kezelés: 1 ml 1:1000 koncentrációjú adrenalin-oldatot 10 ml-re kell hígítani, és az oldat 1 ml-ét lassan beadni (ez 0,1 mg adrenalinnak felel meg), a pulzust és a vérnyomást beállítani, az aritmiák előfordulását monitorozni kell. Az adrenalin beadás megismételhető, ha szükséges. Később intravénásan glükokortikoidot kell beadni (pl. 250 mg metilprednizolon), ez, ha szükséges, ismételhető. Gyermekek és serdülők A fentebb leírt dózisok gyermekek számára a testtömeg alapján módosítva alkalmazhatók. A hypovolaemiátkorrigálni kell és mesterséges lélegeztetéssel, oxigén adásával valamint anafilaxiás sokk esetén antihisztaminnal kell a terápiát kiegészíteni. A furoszemidnek nincs specifikus antidotuma. Parenterális adagolás során jelentkező túladagolás esetén a kezelés megfigyelésből és szupportív terápiából áll. Hemodialízis a furoszemid eltávolítását nem gyorsítja. Kölcsönhatás4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók Együttadásuk nem javasolt: - Lítium: a furoszemid csökkentheti a lítium kiválasztását, amely fokozott cardiotoxicushatást és lítium toxicitást eredményez. A furoszemid és a lítium együttes alkalmazása nem javasolt (lásd 4.4 pont). Amennyiben azegyüttadás feltétlenül szükséges, a beteg lítium szintjét szigorúan ellenőrizni kell, és a lítium dózisátennek megfelelően módosítanni kell. - Ototoxikus gyógyszerek (pl. aminoglikozidok, ciszplatin): A furoszemid fokozhatja bizonyos gyógyszerek ototoxikus hatásait, például a ciszplatinét vagy azaminoglikozid antibiotikumokét (pl. kanamicin, gentamicin vagy tobramicin), különösen vesekárosodásban szenvedő betegek esetében. Ezek a gyógyszerek csak akkor alkalmazhatók együtt a furoszemiddel, ha feltétlenül szükséges, mivel visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak. - Klorálhidrát: izolált esetekben a klorálhidrát beadását megelőző 24 órán belül intravénásan alkalmazott furoszemid kipirulást, verejtékezést, szorongást, hányingert, vérnyomás-emelkedést és tachycardiát okozhat. A furoszemidklorálhidráttal történő együttes alkalmazása nem javasolt. Óvatosan adható kombinációk: Karbamazepin és aminoglutetimid Karbamazepinnelvagyaminoglutetimiddel történő együttes alkalmazása növelheti a hyponatraemia kockázatát. Vérnyomáscsökkentők Vérnyomáscsökkentőkkel, (vízhajtókkal vagy más vérnyomáscsökkentő hatással rendelkező gyógyszerekkel) történő együttes alkalmazás esetén, a vérnyomáscsökkentő szerek hatása erősebb lehet furoszemid egyidejű alkalmazásakor. Angiotenzin-konvertáló enzim gátlók (ACE-gátlók) és angiotenzin-II receptor antagonisták A furoszemid felerősítheti egyéb vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Néha egészen sokkot kiváltó vérnyomásesést és vesefunkció-károsodást (elszigetelt esetekben akut veseelégtelenséget) figyeltek meg az ACE-gátlókkal kombinált alkalmazás során, amikor az ACE-gátló először került alkalmazásra, vagy az ACE-gátló kezelést nagy dózissal kezdték (kezdő dózis hypotonia). Ezért - ha erre lehetőség van - az ACE-gátlóval vagy angiotenzin-II receptor antagonistávaltörténő kezelés megkezdése vagy dózisának növelése előtt a furoszemid-kezelést átmenetileg fel kell függeszteni, vagy a furoszemid adagját legalább 3 napon keresztül csökkenteni kell. Súlyosan alacsony vérnyomás és a vesefunkció romlása (beleértve a veseelégtelenséget) fordulhat elő vízhajtókkal kezelt betegnél, amikor első alkalommal kapnak ACE-gátlót vagy angiotenzin-II receptor antagonistát vagy ezen szerek emelt adagjait. Tiazidok Tiazidok és furoszemid együttes alkalmazása szinergista hatású lehet a diurézisre. Antidiabetikumok A glükóztolerancia csökkenhet, mert a furoszemid csökkentheti az antidiabetikumok hatását. Metformin A furoszemid növelheti a metformin vérszintjét, míg a metformin csökkentheti a furoszemidkoncentrációját. A kockázat a laktát-acidózis fokozott előfordulásához kapcsolódik funkcionális veseelégtelenség fennállásakor. Szívglikozidok (pl. digoxin) és egyéb gyógyszerek, amelyek a QT-szakasz megnyúlását okozhatják A csökkent káliumszintek fokozhatják a digitálisz toxicitását, ezért a káliumszintet monitorozni kell. Az elektrolit-háztartás zavara fokozhatja a QT-szakasz megnyúlását okozó gyógyszerek toxicitását együtt történő alkalmazás esetén (pl. Ia és III csoportba tartozó antiarrhytmiás szerek, mint amiodaron, szotalol, dofetilid, ibutilid vagy kinolon-származékok). A plazma-káliumszint és EKG monitorozása javasolt. Fibrátok A furoszemid és a fibrinsav származékok (pl. klofibrát, fenofibrát) vérszintje emelkedhet együtt történő alkalmazás során, különösen hypoalbuminaemia esetén. Figyelni kell a fokozott hatás és/vagy toxicitás kialakulására. Nem-szteroid gyulladáscsökkentők ésszalicilsav-származékok nagy dózisban Azoknál a betegeknél, akiknél a furoszemid-kezelés alatt hypovolaemiaáll fenn,a nem-szteroid gyulladáscsökkentők(beleértve a koxibokat is) egyidejű alkalmazása akut veseelégtelenséget okozhat, csökkentve furoszemiddiuretikus, nátriuretikus és vérnyomáscsökkentő hatását. Nagydózisú szalicilsav-származékokkal történő együttadáskor a szalicilát toxicitásra való hajlam fokozott lehet a csökkent vesén keresztüli kiválasztás vagy a megváltozott vesefunkció miatt. A nefrotoxikus gyógyszerek (pl. polymyxin, aminoglikozidok, cefalosporinok, organoplatin, immunszupresszánsok, jód tartalmú kontrasztanyagok, foszkarnet, pentamidin) együtt történő alkalmazása során a furoszemid fokozhatja a nefrotoxicitást. Ciszplatin A ciszpaltinnefrotoxicitását fokozhatja a furoszemid, ha nem alacsony dózisban alkalmazzák (pl. 40 mg normál veseműködésű beteg esetén) és pozitív folyadék egyensúly esetén, amikor ciszplatin terápia során forszírozott diurézist végeznek. Jelentős renalistubularis szekréción keresztülmenő gyógyszerek A furoszemidhez hasonlóan, a jelentős mértékű renalistubularis szekréción keresztülmenő gyógyszerek, pl. a probenecid, metotrexát és más gyógyszerek,csökkenthetik a furoszemid hatását. A furoszemid csökkentheti ezeknek a gyógyszereknek a vesén keresztül történő eliminációját. Nagy dózisok alkalmazása esetén, különösen ha a furoszemidet és a másik szert is így alkalmazzák, ez magas szérum gyógyszerszintekhez vezethet és fokozhatja a furoszemid valamint az együtt alkalmazott gyógyszerek mellékhatásának kockázatát. Perifériás adrenerg-gátlók A furoszemid fokozhatja a hatásukat. Fenobarbitál és fenitoin A furoszemid hatása csökkenhet ezekkel a gyógyszerekkel történő együttadást követően. Tubokurarin, kuráreszármazákokésszukcinil-kolin A furoszemid fokozhatja az izomrelaxáló hatásukat. Glükokortikoidok, karbenoxolon, hashajtók, édesgyökér Furoszemid és glükokortikoidok, illetve a karbenoxolon, nagy mennyiségű édesgyökér vagy hashajtók egyidejű adása fokozhatja a káliumvesztést.Glükokortikoidok esetén a hypokalaemia előfordulására gondolni kell, éssúlyosabb esetekben felmerülhet a hashajtó túlzott használata. Ezek a gyógyszerek csak akkor alkalmazhatók együtt a furoszemiddel, ha feltétlenül szükséges, mivel visszafordíthatatlan halláskárosodást okozhatnak. A káliumszintet folyamatosan ellenőrizni kell. Szukralfát Szukralfát együttes alkalmazásakor csökkenhet a furoszemidnatriuretikus és antihipertenzív hatása. A két gyógyszer együttes alkalmazásakor a beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani, és követni, hogy kialakult-e a furoszemid kívánt diuretikus és/vagy antihipertenzív hatása. A gyógyszerek bevétele között legalább 2 óra elkell hogy teljen. Orális antikoagulánsok A furoszemid fokozza az orális antikoagulánsok hatását. Teofillin Fokozhatja a teofillin és más kuráre-típusú izomrelaxánsok hatását. Presszoraminok (pl. adrenalin (epinefrin), noradrenalin (norepinefrin)) Egyidejű alkalmazáskor a furoszemid csökkentheti a presszoraminok hatását. Egyéb kölcsönhatások A ciklosporin és a furoszemid együttes alkalmazása fokozza a köszvényes arthritis kockázatát. 6.2 Inkompatibilitások Aerősen savas oldatokkal (pH 5,5 alatti) a furoszemidetnem szabad elegyíteni, ilyenek lehetnek például az aszkorbinsav, noradrenalin vagy adrenalin tartalmú oldatokkal, mert csapadékkiválás kockázata miatt. Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6 pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A nemkívánatos hatásokat az alábbi előfordulási gyakoriságoknak megfelelően tüntettük fel: Nagyon gyakori (? 1/10) Gyakori (? 1/100 - < 1/10) Nem gyakori (? 1/1000 -< 1/100) Ritka (? 1/10 000 -< 1/1000) Nagyon ritka (< 1/10 000) Nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból a gyakoriság nem állapítható meg) Mint más diuretikumok esetében, bizonyos nemkívánatos hatások előfordulhatnak, mint például: Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei: Ritka: a szérum koleszterin- és trigliceridszint emelkedhet furoszemiddel történő kezelés alatt. Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Nem ismert: Különösen idősek esetén és a kezelés kezdetén a fokozott diurézis miatt kialakuló vérnyomáscsökkenés olyanjeleket és tüneteket okozhatmint pl. orthostaticushypotonia, akut hypotonia, nyomásérzés a fejben, szédülés, keringésösszeomlás, thromophlebitis vagy hirtelen halál (i.m. vagy i.v. adagolás esetén). Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Nem gyakori: thrombocytopenia, ami manifesztálódhat, különösen fokozott haemorraghiara való hajlamesetén. Ritka: Eosinophilia.leukocytopenia, csontvelő-depresszió, ilyenkor a kezelést abba kell hagyni. Nagyon ritka: hemolyticusanaemia,aplasticusanaemia vagyagranulocytosis. Főként idős betegek esetén a súlyos folyadékvesztéshemokoncentrációhoz vezethet, és emiatt fokozódhat a thrombosis-hajlam. Idegrendszeri betegségek és tünetek Ritka: paraesthesia, vertigo, szédülés, álmosság, zavartság, nyomásérzés a fejben. Szembetegségek és szemészeti tünetek: Ritka: myopia (rövidlátás) súlyosbodása, homályos látás, hypovolaemiás tüneteket kísérő látászavar. A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei Ritka: a hallás zavara (dysacusis és/vagy syrigmus- tinnitusaurium), általában átmeneti jelenség, gyakrabban azoknál a betegeknél fordul elő, akiknél gyors intravénás beadás történik, különösen aveseelégtelenségbenés/vagyhypoproteinaemiában szenvedő betegeknél (pl. nefrózis-szintróma). Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Ritka: hányinger, hányás, hasmenés, anorexia, gyomorfájdalom, konstipáció, szájszárazság. Máj- és epebetegségek, illetve tünetek Nagyon ritka:akut hasnyálmirigy gyulladás, intraheapaticuscholestasis, cholestaticusicterus, hepatikusischaemia, emelkedett transzaminázszint. Vese- és húgyúti betegségek és tünetek Nem ismert: a húgyutak részleges elzáródásában szenvedő betegeknél a húgyúti panaszok exacerbációja(a vizelet-ürítési nehézségek, prostatahyperplasia, urethra szűkület), vasculitis, glucosuria, a vér átmeneti kreatinin és urea szintjének emelkedése. Ritka: tubulointerstitialisnephritis. Immunrendszeri betegségek és tünetek Ritka: súlyos anafilaxiás vagy anafilactoidreakciók , mint pl. sokk. A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Nem gyakori: pruritus, bőr és nyálkahártya reakciók (pl. dermatitisbullosa, bőrkiütések,urticaria,purpura, erythemamultiforme, exfoliativdermatitisz, fényérzékenység). Ritka: vasculitis, lupuserythematosus kiújulása vagyexacerbációja. A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Ritka: izomgörcs a lábban, asthenia, krónikusarthritis. Endokrin betegségek és tünetei Nem ismert: glükóztolerancia csökkenése. Diabetes mellitusban szenvedő betegek esetén a metabolikuskontrollromolhat, a látens diabetes mellitus manifesztálódhat. Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek: Nem ismert: hypokalaemia, hyponatraemia, metabolikus alkalózisalakulhat ki, főként olyan betegek esetén, akiket elhúzódó terápia során vagy magas dózisokkal kezeltek. A szérumelektrolitszintet (főként a kálium, nátrium és kalcium szintet) ilyenkor rendszeresen ellenőrizni kell. Káliumhiány alakulhat ki, főként káliumszegénydiétán levő betegek kezelése esetén. Különösen a káliumbevitel csökkenése esetén és/vagy egyidejűleg jelentkező vesén kívüli megnövekedett káliumvesztés esetén (pl. hányás vagy krónikushasmenés) hypokalémia alakulhat ki, a veseeredetű megnövekedett káliumvesztés miatt. Társbetegségek (pl. cirózis vagy szívelégtelenség), más gyógyszerek együttadása (lásd 4.5 pont), és a táplálkozás növelheti a káliumhiány kialakulására való hajlamot. Ezekben az esetekben elengedhetetlen a betegek szoros felügyelete és megfontolandó a terápiásszubsztitúció. Nem ismert: hyponatraemia és kísérő tünetek jelentkezhetnek a fokozott veseeredetű nátriumvesztés miatt, főként nátrium-klorid szegény diétát tartó betegeknél. Ritka: A fokozott veseeredetű kalciumvesztés hypocalcaemiához vezethet, és ritkán tetánia fordulhat elő. A fokozott veseeredetű magnéziumvesztés miatt kialakuló hypomagnaesia miatt ritka esetekben tetániát és arrhytmiát figyeltek meg. Nem ismert: A vér húgysavszintje megnövekedhet, és köszvényes rohamot fordulhat elő. Nem ismert: Metabolikus alkalózis alakulhat ki, vagy a fennálló metabolikus alkalózis (pl. dekompenzált májcirrózis) súlyosabbá válhat a furoszemiddel történő kezelés során. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Ritka: láz, az intramuscularis injekció beadását követően lokális reakció, mint pl. fájdalom jelentkezhet. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszerelőny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük,hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Csúcshatású diuretikumok ATC kód: C03C A01 Hatásmechanizmus A furoszemid nagyhatású kacsdiuretikum. Farmakológiai szempontból aHenle-kacs felszálló ágában a Na+/K+/2Cl-transzporter gátlásán keresztül blokkolja ezeknek az ionoknak a visszaszívását. Ezért a furoszemid hatása attól függ, hogyan éri el a tubuláris lumentegyanion transzport mechanizmuson keresztül. A diuretikus hatást a nátrium-kloridreabszorpció gátlásán keresztül, a Henle-kacsban fejti ki. Ennek eredményeképp a kiválasztott nátrium mennyisége a glomerulusokonkeresztül filtrált nátriumnak akár a 35%-át is elérheti. A fokozott nátrium-kiválasztás másodlagosan fokozott vizeletkiválasztást és a distalistubulus K+-ion szekréciójának emelkedését okozza. A Ca2+- és Mg2+-ionok kiválasztása ugyancsak fokozódik. Farmakodinámiás hatások A furoszemid gátolja a feedback mechanizmust a maculadensa-ban, és dózistól függően stimulálja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert. Szívelégtelenség esetén a furoszemid a vénás kapacitásának növelésén keresztül akut módon csökkenti a szív előterhelését. Ezt a korai vascularis hatást látszólag a prosztaglandinokszabályozzák, de ennek előfeltétele a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktiválása által fenntartott megfelelő veseműködés és az intaktprosztaglandin-szintézis. A furoszemid a fokozott nátrium-klorid-kiválasztáson keresztül csökkenti az erek simaizomzatának katekolaminokra adott válaszát, ami hypertoniás betegek esetén fokozott. Klinikai hatékonyság és biztonságosság Az intravénás adagolás 15 percen belül diurézist okoz. Egészséges önkénteseknek adva a vizelet és a nátriumürítés dózisfüggő növekedést mutat 10- 100 mg közötti furoszemiddózisok esetében. Egészséges felnőttek esetén a diuretikus hatás kb. 3 órán át tart 20 mgfuroszemid intravénás adása után, és 40 mg furoszemid szájon át történő adása után 3 - 6 órán keresztül tart. Beteg felnőttek kezelésekor a tubulárisfuroszemidkoncentrációkváltozásának ábrázolása a szabad és a kötött formájára vonatkozóan (a vizelet exkrécióssebesség alapján határozták meg) ezek natriuretikus hatásának függvényében szigmoidális görbét adott. A minimum effektívexkréciós sebesség körülbelül 10 mikrogramm/perc. Következésképpen, a folyamatos furoszemid infúzió hatékonyabb, mint az ismételt bólus injekciók; sőt, egy bizonyos bólusdózis felett már nincs szignifikáns hatásnövekedés. A furoszemid hatása csökken, ha csökkent a szer tubuláris szekréciója vagy az intratubuláris albuminkötődése. 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Eloszlás A furoszemidmegoszlási térfogata 0,1 - 1,2 liter/ttkg. Az megoszlási térfogat növekedhet a kísérőbetegségtől függően. Fehérjekötődésemagasabb mint 98% (főként albuminhoz). Elimináció A furoszemid túlnyomórészt nem konjugált formában ürül, főként a proximálistubulusbanszekretálódik. Intravénás adagolás után, a furoszemid 60 - 70% ürül ezen a módon. A fennmaradó rész, 10 - 20% glukuronsav származékként található meg a vizeletben. Az ezen kívül fennmaradó rész a széklettel ürül, valószínűleg az epén keresztül történő kiválasztást követően. Intravénás adagolás után a furoszemid plazma felezési ideje 1 - 1,5 óra. A furoszemidkiválasztódik az anyatejbe. Átjut a placentán a magzatba. A furoszemidhasonlókoncentrációt ér el az anyában, a magzatban és az újszülöttben. Vesekárosodás Vesekárosodás esetén a furoszemid kiválasztása csökken, és afelezési ideje megnő. Végstádiumú vesebetegség esetén az átlagos felezési idő 9,7 óra. Súlyos több szervi elégtelenség esetén a felezési idő 20 - 24 óra is lehet. Nefrózis-szindróma esetén a plazmafehérjék alacsonyabb koncentrációjamagasabb szabad furoszemid koncentrációhoz vezet. Ugyanakkor ezeknél a betegeknél a furoszemid hatékonysága csökkent, az intratubuláris albuminhoz való kötődés és a csökkent tubuláris szekréció miatt. A furoszemid lassan dializálódikhaemodialízis, peritoneális dialízis vagy CAPD esetén. Májkárosodás Májkárosodás esetén a furoszemid eliminációs felezési ideje30 - 90%-al nő, a nagyobb eloszlási térfogat miatt. Az epén át történő kiválasztás akár 50%-kal is lecsökkenhet. Ezeknél a betegeknél a farmakokinetikai paraméterek nagyon változóak lehetnek. Szívelégtelenség, súlyos hypertonia és idősek A furoszemid eliminációja a csökkent veseműködés miatt lassabb szívelégtelenségben vagy súlyos hypertoniában szenvedő betegek, vagy idősek esetében. Koraszülöttek és újszülöttek A vese fejlettségi állapotától függően a furoszemid eliminációja lassú lehet. Azoknál a gyermekeknél, akiknél a glükuronizációkapacitásanem megfelelő, a furoszemidmetabolizációcsökkent. Időre született újszülöttek esetén a felezési idő általában kevesebb mint 12 óra. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Az ismételt dózisú toxicitási vizsgálat, a genetikai toxicitási vizsgálat, és akarciogenitási vizsgálat eredményei alapján humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Reproduktív toxicitási vizsgálatok során nagy dózist követően az újszülött patkányoknál kisebb számban fejlődtek ki normál glomerulusok, továbbá csontosodási anomáliák alakultak ki a lapockán, afelkarcsonton és a bordákon (hypokalaemia eredményeként) valamint egér és nyúl magzatokban,nagy dózisok alkalmazásakor, hydronephrosis fordult elő. Egerek és nyulakkal végzett vizsgálatokban megnövekedett a súlyos hydronepohrosis (vesemedence tágulata, ami az ureterekre is kiterjedhet) előfordulása a kezelt anyaállatok magzataibana kontrollcsoporthoz képest. Koraszülött nyulak esetében nagyobb volt az előfordulási valószínűsége az intraventricularishaemorrhagiának a furoszemiddel kezeltek körében, mint a sóoldattal kezelt nyulak esetén, a különbség valószínűleg a furoszemid által előidézett intracraniálishypotoniának az eredménye. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 2 ml vagy 5 ml oldatos injekció I típusú üvegampullában. 10×2 ml vagy 25×2 ml ampulla műanyag tálcában és dobozban. 10×5 ml vagy 25×5 ml ampulla műanyag tálcában és dobozban. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb, a készítmény kezelésével kapcsolatos információk A FurosemidNorameda injekciós/infúziós oldat keverhető semleges vagy enyhén bázisos oldatokkal (pH 7 - 10 közötti oldatokkal), mint pl. 0,9%-osNaCl oldat és a Ringer-laktát oldat nem PVC tartalmú műanyag zsákban. Bármilyen fel nem használt gyógyszer illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. Csak a látható részecskéktől mentes oldat használható fel! Kizárólag egyszeri alkalmazásra, a fel nem használt oldatot meg kell semmisíteni. A furoszemidet tartalmazó 10 mg/ml oldatos injekció/infúzió más hatóanyagokkal nem keverhető. Megjegyzés:? (egykereszt) Osztályozás: II. csoport Kizárólagorvosirendelvényhezkötöttgyógyszer (V). 6.4 Különleges tárolási előírások Ez a gyógyszer különleges tárolási hőmérsékletet nem igényel. A fénytől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. Nem fagyasztható! A hígított oldat tárolási előírásait lásd 6.3 pont. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 2 év. Felbontás után azonnal felhasználandó! Hígítás után az oldat kémiai és fizikai stabilitásátfénytől védve, 25°C-on48 óráig valamint 2-8°C-on 2 óráig őrzi meg. Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége, és általában nem lehet több mint 24 óra 2-8°C-on tárolva, kivéve, amikor a hígítás validált aszeptikus körülmények között történt. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA UAB Norameda Meistru 8a, Vilnius, LT-02189, Litvánia 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) OGYI-T-23341/02 25x2 ml OGYI-T-23341/03 25x5 ml OGYI-T-23341/04 10x2 ml OGYI-T-23341/05 10x5 ml 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA A forgalomba hozatali engedély első kiadásának dátuma: 2018. február 6. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 2018. május 28. 11 OGYÉI/26642/2018 Várandósság,szopt.4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Terhesség A furoszemid a terhesség ideje alatt csak rövid ideig és erősen indokolt esetben alkalmazható, mivel a furoszemid átjut a placentán és a magzatban is diurezist okozhat. Amennyiben az anyát mégis furoszemid terápiával kívánják kezelni, elengedhetetlen a magzat fejlődésének szoros ellenőrzése. Terhességi hipertónia és ödéma kezelésére általában nem ajánlott, mert fiológiáshypovoelemiat okozhat, ami csökkentheti a placenta perfúzióját. Amennyiben a furoszemid feltétlenül szükséges az anya szív- vagy veseelégtelenségének terápiájához, elengedhetetlen az elektrolit- és hematokrit-értékek, illetve a magzat fejlődésének szoros ellenőrzése.Feltételezik, hogy a furoszemid kiszorítja az albuminkötésből a bilirubint, és ezáltalhyperbilirubinaemiában fokozza a magichterus előfordulásának kockázatát. A furoszemidhajlamosíthatja a magzatot hypercalciura, nephrocalcinosis és másodlagos hyperparathyroidizmus kialakulására. A furoszemid a köldökzsinórvérben az anyai szérumkoncentráció 100%-át éri el. Ez idáig embereknél nem jelentettek furoszemid-expozíció miatt bekövetkező fejlődési rendellenességet. Azonban csak korlátozottan állnak rendelkezésre tapasztalatok az embriót/foetust esetlegesen károsító hatás végleges megítéléséhez. Szoptatás A furoszemidkiválasztódik az anyatejbe, és gátolhatja a tejelválasztást. Afuroszemid-kezelés alatt a szoptatást abba kell hagyni (lásd még a 4.3 pont). |