Alkalmazási elôirat
Gyógyszerforma3. GYÓGYSZERFORMA Filmtabletta (tabletta) Tabrecta 150 mg filmtabletta Halvány narancssárgás-barna, ovális, ívelt, metszett élű, törővonal nélküli filmtabletta egyik oldalán "DU", másik oldalán "NVR" mélynyomású jelöléssel. Hozzávetőleges mérete: 18,3 mm (hosszúság) × 7,3 mm (szélesség). Tabrecta 200 mg filmtabletta Sárga, ovális, ívelt, metszett élű, törővonal nélküli filmtabletta egyik oldalán "LO", másik oldalán "NVR" mélynyomású jelöléssel. Hozzávetőleges mérete: 20,3 mm (hosszúság) × 8,1 mm (szélesség). 4. KLINIKAI JELLEMZŐK GyártóNovartis Europharm Limited Hatóanyag2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL Tabrecta 150 mg filmtabletta 150 mg kapmatinibbel egyenértékű kapmatinib-dihidroklorid-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként. Tabrecta 200 mg filmtabletta 200 mg kapmatinibbel egyenértékű kapmatinib-dihidroklorid-monohidrátot tartalmaz filmtablettánként. A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban. Segédanyag6.1 Segédanyagok felsorolása Tablettamag mikrokristályos cellulóz mannit kroszpovidon povidon magnézium-sztearát vízmentes kolloid szilícium-dioxid nátrium-lauril-szulfát Filmbevonat Tabrecta 150 mg filmtabletta hipromellóz titán-dioxid (E171) makrogol talkum sárga vas-oxid (E172) vörös vas-oxid (E172) fekete vas-oxid (E172) Tabrecta 200 mg filmtabletta hipromellóz titán-dioxid (E171) makrogol talkum sárga vas-oxid (E172) Javallat4.1 Terápiás javallatok A monoterápiában alkalmazott Tabrecta olyan előrehaladott nem kissejtes tüdőrákban (non-small cell lung cancer, NSCLC) szenvedő felnőttek kezelésére javallott, akiknél a daganatos sejtekben a mesenchymalis epithelialis tranzíciós faktor gén exon 14 (METex14) skipping génalteráció kimutatható, és akiknek szisztémás kezelésre van szükségük immunterápiával és/vagy platinaalapú kemoterápiával végzett korábbi kezelést követően. Adagolás4.2 Adagolás és alkalmazás A Tabrecta-kezelést a daganatos betegségek kezelésében jártas orvosnak kell elkezdenie. A Tabrecta-kezelésre alkalmas betegeket annak alapján kell kiválasztani, hogy a daganatszövet- vagy vérplazmamintából kimutatható-e egy validált teszttel a METex14 skipping genetikai elváltozás jelenléte. Amennyiben a plazmamintából nem mutatható ki ez a genetikai eltérés, meg kell vizsgálni a daganatszövetet (lásd 4.4 és 5.1 pont). Adagolás A Tabrecta javasolt dózisa naponta kétszer 400 mg szájon át alkalmazva, akár étkezés közben, akár étkezéstől függetlenül bevéve. A kezelést az egyéni biztonságosság és tolerálhatóság figyelembevételével kell folytatni mindaddig, amíg az a beteg számára klinikai előnnyel jár. Ha kimarad a Tabrecta egy dózisa, illetve ha a beteg kihányja a bevett tablettát, a beteg ne vegyen be másikat, hanem csak a következő dózist akkor, amikor az esedékessé válik. Dózismódosítások Az 1. táblázat ismerteti a mellékhatások kezelésére ajánlott dóziscsökkentési sémát, amely az egyedi biztonságosságon és tolerálhatóságon alapszik. 1. táblázat A Tabrecta dóziscsökkentési sémája Adagolási szint Dózis és ütemezés Tabletták száma és hatáserőssége Kezdődózis 400 mg naponta kétszer Két 200 mg-os tabletta / naponta kétszer Első dóziscsökkentés 300 mg naponta kétszer Két 150 mg-os tabletta / naponta kétszer Második dóziscsökkentés 200 mg naponta kétszer Egy 200 mg-os tabletta / naponta kétszer A Tabrecta naponta kétszer 200 mg alatti dózisait nem tanulmányozták klinikai vizsgálatokban. A Tabrecta dózisának mellékhatások miatti módosításaira vonatkozó ajánlásokat a 2. táblázat ismerteti. 2. táblázat A Tabrecta dózisának módosítása a mellékhatások kezelése céljából Mellékhatás Súlyosság Dózismódosítás Interstitialis tüdőbetegség (interstitial lung disease, ILD)/pneumonitis Bármilyen fokozatú, kezeléssel összefüggő Véglegesen abba kell hagyni a Tabrecta alkalmazását. A GPT és/vagy a GOT izolált emelkedése a kiinduláshoz képest, amely nem jár az összbilirubinszint egyidejű emelkedésével 3. fokozatú (> 5,0 - ? 20,0 × ULN) Átmenetileg szüneteltetni kell a Tabrecta alkalmazását addig, amíg a GPT/GOT vissza nem áll a kiindulási értékre. Amennyiben 7 napon belül visszaáll a kiindulási értékre, a Tabrecta az addigi dózisban alkalmazva folytatható; egyéb esetben a Tabrecta alkalmazását az 1. táblázat szerinti csökkentett dózissal kell folytatni. 4. fokozatú (> 20,0 × ULN) Véglegesen abba kell hagyni a Tabrecta alkalmazását. A GPT és/vagy a GOT együttes emelkedése, amelyet az összbilirubinszint emelkedése kísér, viszont nem alakul ki cholestasis vagy haemolysis Ha a beteg GPT- és/vagy GOT-szintje az ULN > 3-szorosára emelkedik úgy, hogy az összbilirubinszint az ULN > 2-szerese, a kiindulási fokozattól függetlenül Véglegesen abba kell hagyni a Tabrecta alkalmazását. Az összbilirubinszint izolált emelkedése a kiinduláshoz képest, amely nem jár a GPT és/vagy a GOT egyidejű emelkedésével 2. fokozatú (> 1,5 - ? 3,0 × ULN) Átmenetileg szüneteltetni kell a Tabrecta alkalmazását addig, amíg a bilirubinszint vissza nem áll a kiindulási értékre. Amennyiben 7 napon belül visszaáll a kiindulási értékre, a Tabrecta az addigi dózisban alkalmazva folytatható; egyéb esetben a Tabrecta alkalmazását az 1. táblázat szerinti csökkentett dózissal kell folytatni. 3. fokozatú (> 3,0 - ? 10,0 × ULN) Átmenetileg szüneteltetni kell a Tabrecta alkalmazását addig, amíg a bilirubinszint vissza nem áll a kiindulási értékre. Amennyiben 7 napon belül visszaáll a kiindulási értékre, a Tabrecta alkalmazását az 1. táblázat szerinti csökkentett dózissal kell folytatni; egyéb esetben véglegesen abba kell hagyni a Tabrecta alkalmazását. 4. fokozatú (> 10,0 × ULN) Véglegesen abba kell hagyni a Tabrecta alkalmazását. Emelkedett kreatininszint a szérumban 2. fokozatú (> 1,5 - ? 3,0 × ULN) Átmenetileg szüneteltetni kell a Tabrecta alkalmazását addig, amíg a szérum kreatininszintje vissza nem áll a kiindulási értékre. Amennyiben visszaáll a kiindulási értékre, a Tabrecta az addigi adagolási szinten értékre. Amennyiben visszaáll a kiindulási értékre, a Tabrecta alkalmazását az 1. táblázat szerinti csökkentett dózissal kell folytatni. 3. fokozatú (> 3,0 - ? 6,0 × ULN) 4. fokozatú (> 6,0 × ULN) Véglegesen abba kell hagyni a Tabrecta alkalmazását. Hányás 2. fokozatú Átmenetileg szüneteltetni kell a Tabrecta alkalmazását addig, amíg ? 1. fokozatúra nem javul. Miután ? 1. fokozatúra javult, a Tabrecta az addigi adagolási szinten alkalmazva folytatható. 3. fokozatú Átmenetileg szüneteltetni kell a Tabrecta alkalmazását addig, amíg ? 2. fokozatúra nem javul. Amennyiben ? 2. fokozatúra javult, a Tabrecta alkalmazását az 1. táblázat szerinti csökkentett dózissal kell folytatni. 4. fokozatú Átmenetileg szüneteltetni kell a Tabrecta alkalmazását addig, amíg ? 2. fokozatúra nem javul. Amennyiben ? 2. fokozatúra javult, a Tabrecta alkalmazását az 1. táblázat szerinti csökkentett dózissal kell folytatni. Egyéb mellékhatások 2. fokozatú Az addigi adagolási szintet kell fenntartani. Elviselhetetlen mellékhatás esetén meg kell fontolni a Tabrecta alkalmazásának átmeneti szüneteltetését addig, amíg a mellékhatás meg nem szűnik, majd az 1. táblázat szerinti csökkentett dózissal kell folytatni a Tabrecta alkalmazását. 3. fokozatú Átmenetileg szüneteltetni kell a Tabrecta alkalmazását addig, amíg a mellékhatás meg nem szűnik, majd az 1. táblázat szerinti csökkentett dózissal kell folytatni a Tabrecta alkalmazását. 4. fokozatú Véglegesen abba kell hagyni a Tabrecta alkalmazását. Rövidítések: GPT: glutamát-piruvát-transzamináz; GOT: glutamát-oxálacetát-transzamináz; ULN: a normáltartomány felső határértéke (upper limit of normal). A CTCAE Version 4.03 szerinti fokozatbesorolás (CTCAE = Common Terminology Criteria for Adverse Events - a nemkívánatos események általános terminológiai kritériumai). Kiindulási pont = a kezelés megkezdésének időpontja. Különleges betegcsoportok Idősek Nincs szükség a dózis módosítására 65 éves vagy annál idősebb betegeknél (lásd 5.2 pont). Vesekárosodás Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél elővigyázatosság szükséges, ugyanis a Tabrecta-t nem vizsgálták ilyen betegeknél. Nincs szükség a dózis módosítására enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodással érintett betegeknél (lásd 5.2 pont). Májkárosodás Nincs szükség a dózis módosítására enyhe, közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodással érintett betegeknél (lásd 5.2 pont). Gyermekek és serdülők A Tabrecta biztonságosságát és hatásosságát 0-18 éves gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok. Az alkalmazás módja A Tabrecta-t szájon át kell bevenni naponta kétszer, akár étkezés közben, akár étkezéstől függetlenül. Ha a beteg nehezen tud nyelni, a Tabrecta-t étkezés közben javasolt bevennie. A tablettákat egészben kell lenyelni, hogy biztosan a teljes dózis bejusson a beteg szervezetébe. Ellenjavallat4.3 Ellenjavallatok A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Figyelmeztetés4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések A METex14 skipping génalterációk jelenlétének megállapítása A METex14 "átugrásához" (skipping) vezető génalterációk jelenlétének szöveti alapú vagy vérplazmán alapuló minták felhasználásával végzett meghatározása során fontos, hogy megfelelően validált és megbízható vizsgálati módszert alkalmazzanak az álnegatív vagy álpozitív eredmények elkerülése végett. A klinikai vizsgálatokban alkalmazott vizsgálati módszerek jellemzését lásd az 5.1 pontban. Interstitialis tüdőbetegség (ILD)/pneumonitis Tabrecta-val kezelt betegeknél előfordult ILD/pneumonitis, amely végzetes is lehet (lásd 4.8 pont). Haladéktalanul ki kell vizsgálni minden olyan beteget, akinél ILD-re/pneumonitisre utaló pulmonalis tünetek (például dyspnoe, köhögés, láz) lépnek fel, illetve ilyen meglévő tüneteik rosszabbodnak. A Tabrecta alkalmazását azonnal fel kell függeszteni azoknál a betegeknél, akiknél ILD/pneumonitis gyanúja áll fenn, valamint véglegesen abba kell hagyni abban az esetben, ha az ILD/pneumonitis nem magyarázható egyéb potenciális okokkal (lásd 4.2 pont). A májra kifejtett hatások Tabrecta-val kezelt betegeknél előfordult a transzaminázok emelkedése (lásd 4.8 pont). Májfunkciós teszteket (beleértve a GPT, a GOT és az összbilirubin vizsgálatát) kell végezni a kezelés elindítása előtt, a kezelés első 3 hónapja során 2 hetenként, majd havonta egyszer, vagy amennyiben klinikailag indikált. Gyakoribb kivizsgálás szükséges azoknál a betegeknél, akiknél transzamináz- vagy bilirubinszint-emelkedés lép fel. A mellékhatás súlyosságától függően átmenetileg fel kell függeszteni a Tabrecta alkalmazását, csökkenteni kell a dózist vagy végleg abba kell hagyni a Tabrecta alkalmazását (lásd 4.2 pont). A hasnyálmirigy enzimek emelkedése Tabrecta-val kezelt betegeknél előfordult az amiláz- és lipázszintek emelkedése (lásd 4.8 pont). Az amiláz- és lipázszinteket monitorozni kell a Tabrecta-kezelés megkezdésekor és a kezelés során rendszeresen. A mellékhatás súlyosságától függően átmenetileg fel kell függeszteni a Tabrecta alkalmazását, csökkenteni kell a dózist vagy végleg abba kell hagyni a Tabrecta alkalmazását (lásd 4.2 pont). Embryo-foetalis toxicitás Állatkísérletes eredmények és a készítmény hatásmechanizmusa alapján a terhes nőknél alkalmazott Tabrecta magzati károsodást okozhat, ugyanis foetotoxikus és teratogén hatással rendelkezik (lásd 4.6 pont). A terhes nőket és a fogamzóképes nőket tájékoztatni kell a magzatot érintő lehetséges kockázatról, ha a Tabrecta-t terhesség alatt alkalmazzák, vagy ha a beteg teherbe esik a Tabrecta szedése alatt. A szexuálisan aktív, fogamzóképes nőknek a Tabrecta-kezelés során és az utolsó dózist követően még legalább 7 napig hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk. Fogamzóképes nők esetében a Tabrecta-kezelés megindítása előtt meg kell győződni arról, hogy nem terhesek-e. Azoknak a férfi betegeknek, akiknek a szexuális partnere terhes vagy esetleg terhes lehet, illetve teherbe eshet, a Tabrecta-kezelés során és az utolsó dózist követően még legalább 7 napig óvszert kell használniuk. Fényérzékenység kockázata Állatkísérletes eredmények alapján fennáll annak a potenciális kockázata, hogy a Tabrecta alkalmazásakor fényérzékenységi reakciók jelennek meg (lásd 5.3 pont). A GEOMETRY mono-1 vizsgálatban a betegeknek azt javasolták, hogy a Tabrecta-kezelés ideje alatt korlátozzák az ultraibolya sugárzásnak való kitettségüket, valamint hogy tartsák be a következő óvintézkedéseket: használjanak napvédő készítményt a szabad bőrfelületeken, viseljenek a napfénytől védő ruházatot és napszemüveget. Ezeket az intézkedéseket az utolsó dózist követően még legalább 7 napig be kell tartani. Kölcsönhatás más gyógyszerekkel Fennáll a gyógyszerek közötti kölcsönhatás lehetősége, melynek során a Tabrecta-nak vagy "áldozati" vagy "elkövetői" szerepe van (lásd 4.5 pont). Segédanyagok A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre A Tabrecta nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. 4.9 Túladagolás A Tabrecta klinikai vizsgálataiból kevés tapasztalat áll rendelkezésre a túladagolással kapcsolatban. A mellékhatások jeleinek vagy tüneteinek észlelése érdekében a betegek szoros obszervációja szükséges, és túladagolás gyanúja esetén általános támogató intézkedéseket kell tenni és tüneti kezelést kell nyújtani. Kölcsönhatás6.2 Inkompatibilitások Nem értelmezhető. Mellékhatás4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások A biztonságossági profil összefoglalása A leggyakoribb mellékhatások a következők: perifériás ödéma (67,5%), hányinger (44,4%), kimerültség (34,4%), emelkedett kreatininszint a vérben (33,8%), hányás (25,0%), dyspnoe (22,5%), étvágycsökkenés (21,3%) és hátfájdalom (20,6%). A leggyakoribb 3. vagy 4. fokozatú mellékhatások a következők: perifériás ödéma (14,4%), emelkedett lipázszint (9,4%), GPT-szint-emelkedés (8,1%), kimerültség (8,1%), dyspnoe (6,9%) és emelkedett amilázszint (5,6%). Súlyos mellékhatásokról 160, Tabrecta-t kapó beteg közül 35 esetében (21,9%) számoltak be. A betegek > 2%-ánál előforduló súlyos mellékhatások a következők voltak: dyspnoe (5,6%), ILD/pneumonitis (5,0%), cellulitis (3,1%) és perifériás ödéma (2,5%). A 160-ból 81 betegnél (50,6%) számoltak be az adagolás megszakításáról. Az adagolás megszakítását szükségessé tevő mellékhatások közé a következők tartoztak: perifériás ödéma (15,0%), emelkedett kreatininszint a vérben (11,3%), emelkedett lipázszint (8,1%), hányinger (8,1%), GPT-szintemelkedés (6,3%), kimerültség (5,6%), emelkedett amilázszint (5,0%), hányás (5,0%), dyspnoe (3,8%), emelkedett bilirubinszint a vérben (3,1%) és GOT-szint-emelkedés (3,1%). A 160-ból 49 betegnél (30,6%) számoltak be dóziscsökkentésről. A dózis csökkentését szükségessé tevő mellékhatások közé a következők tartoztak: perifériás ödéma (16,3%), GPT-szint-emelkedés (5,0%), emelkedett kreatininszint a vérben (3,8%), kimerültség (3,1%) és hányinger (2,5%). A 160-ból 19 betegnél (11,9%) számoltak be a kezelés tartós abbahagyásáról. A Tabrecta tartós abbahagyásához vezető leggyakoribb mellékhatások a következők voltak: ILD/pneumonitis (3,8%), perifériás ödéma (2,5%), GPT-szint-emelkedés (1,3%), GOT-szint-emelkedés (1,3%), emelkedett bilirubinszint a vérben (1,3%), emelkedett kreatininszint a vérben (1,3%), emelkedett lipázszint (1,3%), emelkedett amilázszint (0,6%), kimerültség (0,6%) és urticaria (0,6%). A mellékhatások táblázatos felsorolása A Tabrecta biztonságosságát lokálisan előrehaladott vagy áttétes NSCLC-ben szenvedő betegek körében egy pivotális (kulcsfontosságú információkat megállapító), globális, prospektív, több kohorszos, nem randomizált, nyílt elrendezésű II. fázisú vizsgálatban (GEOMETRY mono-1) értékelték valamennyi kohorszban (N = 373), függetlenül a korábbi kezeléstől vagy a METdiszregulációs (mutáció és/vagy amplifikáció) státusztól. A mellékhatások gyakorisága a javasolt dózisban kapmatinibet kapó 160, METex14 skipping génhibákkal érintett betegnél megállapított, bármely okból bekövetkezett mellékhatásokon alapszik, míg a laboratóriumi paraméterekben bekövetkező változások gyakoriságai a kiindulási értékhez képesti elmozdulások legalább 1 fokozatnyi rosszabbodásán alapulnak (a fokozatok besorolása a CTCAE 4.03-as verziója szerinti). A GEOMETRY mono-1 vizsgálatban részt vevő összes beteg (N = 373) és a METex14 skipping génhibákkal érintett betegek (N = 160) biztonságossági profilja hasonló. A kapmatinib-expozíció medián időtartama a MET-génhibával érintett kohorszban 34,9 hét volt (tartomány: 0,4-195,7 hét). A kapmatinibbel kezelt betegek 55,0%-a kapta legalább 6 hónapig és 36,3%-a kapta legalább egy évig a gyógyszert. A klinikai vizsgálatokból származó mellékhatások (3. táblázat) a MedDRA szervrendszeri besorolásnak megfelelően vannak felsorolva. Az egyes szervrendszeri kategóriákon belül a mellékhatások gyakoriság szerinti sorrendben követik egymást, a leggyakoribb reakciókkal kezdve. Továbbá az egyes mellékhatásokhoz rendelt gyakorisági kategóriák a következő besoroláson alapulnak: nagyon gyakori (? 1/10); gyakori (? 1/100 - < 1/10); nem gyakori (? 1/1000 - < 1/100); ritka (? 1/10 000 - < 1/1000); nagyon ritka (< 1/10 000). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint szerepelnek. 3. táblázat Mellékhatások a GEOMETRY mono-1 vizsgálat METex14 skipping génhibákkal érintett betegeinél (N = 160) (az adatok lezárásának időpontja: 2021. aug. 30.) Mellékhatás Bármely fokozatú gyakorisági kategóriája Bármely fokozatú % 3/4. fokozatú % Fertőző betegségek és parazitafertőzések Cellulitis Gyakori 4,4 2,5* Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek Étvágycsökkenés Nagyon gyakori 21,3 1,3* Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Dyspnoe Nagyon gyakori 22,5 6,9* Köhögés Nagyon gyakori 17,5 0,6* ILD/pneumonitis1 Gyakori 7,5 4,4* Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hányás Nagyon gyakori 25,0 0,6* Hányinger Nagyon gyakori 44,4 0,6* Hasmenés Nagyon gyakori 15,6 - Székrekedés Nagyon gyakori 13,1 1,3* Immunrendszeri betegségek és tünetek Túlérzékenység† Nem gyakori 0,3 0,3 A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Viszketés Nagyon gyakori 10,6 0,6* Kiütés2 Gyakori 9,4 - Urticaria Gyakori 2,5 0,6* Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Perifériás oedema3 Nagyon gyakori 67,5 14,4* Pyrexia Nagyon gyakori 10,6 1,3* Kimerültség4 Nagyon gyakori 34,4 8,1* Hátfájdalom Nagyon gyakori 20,6 1,3* Testtömegcsökkenés Nagyon gyakori 12,5 - Nem cardialis eredetű mellkasi fájdalom5 Gyakori 9,4 1,3* Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Csökkent albuminszint Nagyon gyakori 78,3 1,9* Emelkedett kreatininszint Nagyon gyakori 74,5 0,6* Emelkedett glutamát-piruváttranszaminázszint Nagyon gyakori 45,9 11,5 Emelkedett amilázszint Nagyon gyakori 37,2 7,1 Emelkedett lipázszint Nagyon gyakori 33,3 11,5 Emelkedett glutamátoxálacetát-transzaminázszint Nagyon gyakori 33,8 5,7 Csökkent foszfátszint Nagyon gyakori 30,1 4,5 Csökkent nátriumszint Nagyon gyakori 22,3 4,5 Emelkedett bilirubinszint Gyakori 8,3 0,6* 1 Az ILD/pneumonitis alá a következő preferált kifejezések tartoznak: ILD, pneumonitis és szervülő pneumonia. 2 A kiütés alá a következő preferált kifejezések tartoznak: kiütés, maculopapulosus kiütés és vesicularis kiütés. 3 A perifériás ödéma alá a következő preferált kifejezések tartoznak: perifériás ödéma és perifériás duzzanat. 4 A kimerültség alá a következő preferált kifejezések tartoznak: kimerültség és asthenia. 5 A nem cardialis eredetű mellkasi fájdalom alá a következő preferált kifejezések tartoznak: mellkasi diszkomfort, musculoskeletalis mellkasi fájdalom és nem cardialis eredetű mellkasi fájdalom. * Nem számoltak be 4. fokozatú mellékhatásokról a GEOMETRY mono-1 vizsgálatban a METex14 skipping génhibákkal érintett betegeknél. † Tabrecta monoterápiával kezelt, szolid tumoros betegek esetében fordult elő túlérzékenység (N = 580). Ezen kívül forgalomba hozatalt követően, illetve kiterjesztett gyógyszerhozzáférési programokban is tapasztaltak túlérzékenységet. Beszámoltak akut vesekárosodás (n = 1), veseelégtelenség (n = 4) és akut pancreatitis (n = 1) eseteiről a GEOMETRY mono-1 vizsgálat MET-amplifikált betegeinél Kiválasztott mellékhatások ismertetése ILD/pneumonitis Százhatvan beteg közül 12 főnél (7,5%) számoltak be bármilyen fokozatú ILD/pneumonitis előfordulásáról. Hármas fokozatú ILD/pneumonitis előfordulását 7 betegnél jelentették (4,4%) és egy esetben (0,6%) számoltak be a kezeléssel összefüggő, végzetes kimenetelű pneumonitisről, valamint egy esetben számoltak be végzetes kimenetelű szervülő pneumoniáról (0,6%). A korábban sugárkezelésben részesült 63 betegből 6 főnél (9,5%), míg a korábban sugárkezelésben nem részesült 97 betegből 6 főnél (4,0%) lépett fel ILD/pneumonitis. Hat beteg (3,8%) hagyta abba a Tabrecta alkalmazását ILD/pneumonitis miatt. ILD/pneumonitis jellemzően körülbelül a kezelés első 3 hónapja során lépett fel. A 3. vagy magasabb fokozatú ILD/pneumonitis kialakulásáig eltelt idő mediánja 7,0 hét volt (tartomány: 0,7-88,4 hét). A májra kifejtett hatások Százhatvan beteg közül 24 főnél (15,0%) számoltak be bármilyen fokozatú GPT-/GOT-szintemelkedésről. A Tabrecta-val kezelt 160 beteg közül 13 főnél (8,1%) észleltek 3. vagy 4. fokozatú GPT-/GOT-szint-emelkedést. Kettő beteg (1,3%) hagyta abba a Tabrecta alkalmazását a GPT-/GOTszint emelkedése miatt. A GPT-/GOT-szint emelkedése jellemzően körülbelül a kezelés első 3 hónapja során lépett fel. A 3. vagy magasabb fokozatú GPT-/GOT-szint-emelkedés kialakulásáig eltelt idő mediánja 6,4 hét volt (tartomány: 2,1-17,9 hét). A hasnyálmirigyenzimek szintjének emelkedése Százhatvan beteg közül 27 főnél (16,9%) számoltak be bármilyen fokozatú amiláz- és lipázszintemelkedésről. Hármas és 4. fokozatú amiláz-/lipázszint-emelkedésről a Tabrecta-val kezelt 160 beteg közül 18 főnél (11,3%) számoltak be. Három beteg (1,9%) hagyta abba a Tabrecta alkalmazását az amiláz-/lipázszint megemelkedése miatt. A 3. vagy magasabb fokozatú amiláz-/lipázszint-emelkedés kialakulásáig eltelt idő mediánja 10,1 hét volt (tartomány: 2,3-68,0 hét). Perifériás ödéma Százhatvan beteg közül 108 főnél (67,5%) számoltak be bármilyen fokozatú perifériás ödéma előfordulásáról. E mellékhatás alá tartozó preferált kifejezések a perifériás ödéma - ez volt a leggyakoribb 65,0%-kal -, valamint a betegek 4,4%-ánál előforduló perifériás duzzanat. A Tabrecta-val kezelt 160 beteg közül 23 főnél (14,4%) számoltak be 3. vagy 4. fokozatú perifériás ödémáról. Négy beteg (2,5%) hagyta abba a Tabrecta alkalmazását perifériás ödéma miatt. A 3. vagy magasabb fokozatú perifériás ödéma kialakulásáig eltelt idő mediánja 24,3 hét volt (tartomány: 1,4- 86,9 hét). Különleges betegcsoportok Idősek A GEOMETRY mono-1 vizsgálatban a METex14 "átugrásához" (skipping) vezető génhibákkal rendelkező, naponta kétszer 400 mg kapmatinibet kapott 160 beteg 85%-a volt 65 éves vagy idősebb, és 4,4%-a volt 85 éves vagy idősebb. A ? 3. fokozatú események előfordulása az életkorral nőtt. A kezeléssel összefüggő súlyos események gyakoribbak voltak a ? 65 - < 75 éves betegeknél (22%) és a ? 85 éveseknél (28,6%), mint a ? 75 - < 85 éves betegeknél (8,5%) és a 65 évesnél fiatalabb betegeknél (8,3%), noha ezt az összehasonlítást korlátozza a ? 85 éves betegek csoportjának alacsony elemszáma. Feltételezett mellékhatások bejelentése A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül. Farmakológia5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok Farmakoterápiás csoport: Daganatellenes szerek, proteinkináz-gátlók, ATC kód: L01EX17. Hatásmechanizmus A kapmatinib a MET-receptor tirozin-kináz gátlója. A kapmatinib gátolja a MET foszforilációját (az autofoszforilációt és a hepatocita-növekedési faktor [hepatocyte growth factor, HGF] ligand által kiváltott foszforilációt egyaránt), a jelátvitel irányával megegyező irányú (downstream) jelátviteli fehérjék MET által mediált foszforilációját, valamint a MET-dependens daganatsejtek proliferációját és túlélését. Farmakodinámiás hatások A szív elektrofiziológiája A kapmatinib nem nyújtotta meg a QT-intervallumot klinikailag releváns mértékben a Tabrecta javasolt dózisban történő alkalmazása után. A METex14 skipping státusz megállapítása A GEOMETRY mono-1 vizsgálatban a METex14 skipping genetikai elváltozásokat a 14. exon deléciójával érintett MET-mRNS észlelésére kifejlesztett kvalitatív, valós idejű (real time) PCRteszttel (RT-PCR) határozták meg formalinnal fixált, paraffinba ágyazott emberi szövetből kinyert mRNS felhasználásával. E vizsgálatot azoknak a nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő betegeknek a kapmatinib-kezeléshez történő kiválasztására javasolt alkalmazni, akiknek a daganata olyan MET génmutációt hordoz, mely az mRNS teljes 14. exonjának (141 bázis) leolvasási keretet el nem toló ("in-frame") delécióját okozza. Klinikai hatásosság és biztonságosság A MET 14. exonjának (METex14) "átugrásához" (skipping) vezető génhibával érintett, lokálisan előrehaladott vagy áttétes NSCLC-ben szenvedő betegek kezelésében alkalmazott kapmatinib hatásosságát a GEOMETRY mono-1 című prospektív, több kohorszos, nem randomizált, nyílt elrendezésű II. fázisú vizsgálatban tanulmányozták. A betegeket (N = 373) a korábbi kezelésük és a MET-diszregulációs státuszuk (METex14 skipping génhiba és/vagy MET amplifikáció) szerint sorolták vizsgálati kohorszokba. A METex14 skipping génhibát hordozó betegeket (N = 160) a METex14 skipping génalterációs kohorszokba sorolták, tekintet nélkül a MET amplifikáció egyidejű meglétére. A kapmatinib igazolt hatásossága a 4. és a 6. kohorszon alapszik, amelyekbe 100, korábban már kezelt beteget választottak be. A MET-génalterációs kohorszokba azokat az NSCLC-s betegeket lehetett beválasztani, akiknek az epidermalis növekedésifaktor-receptora (epidermal growth factor receptor, EGFR) vad típusú volt (a 19. exon delécióira és a 21. exon L858R-helyettesítő mutációkra vonatkozóan) és az anaplasztikus limfóma-kináz (ALK) státuszuk negatív volt, továbbá legalább egy, a szolid tumorok esetén észlelt terápiás válaszok értékelésére szolgáló kritériumrendszer (Response Evaluation Criteria in Solid Tumours, RECIST) 1.1-es verziójának meghatározása szerint mérhető elváltozással járó, METex14 skipping génhibával rendelkeztek és az Eastern Cooperative Oncology Group (ECOG) szerinti teljesítménystátuszuk 0 és 1 közötti volt. Nem vehettek részt a vizsgálatban azok a tüneteket okozó központi idegrendszeri (KIR) áttétekkel rendelkező betegek, akik neurológiailag instabil állapotúak voltak vagy emelkedő dózisú szteroidokat igényeltek a vizsgálatot megelőző 2 hét során a KIR tünetek kezelése céljából, továbbá a klinikailag jelentős, nem beállított kardiológiai betegségben szenvedő betegek, valamint azok a betegek, akiket korábban már kezeltek bármilyen MET- vagy HGFinhibitorral. A MET-génhibás kohorszokba összesen 100, korábban már kezelt, lokálisan előrehaladott vagy áttétes NSCLC-ben szenvedő felnőtt, METex14 "átugrásához" (skipping) vezető génhibát hordozó beteget választottak be és kezeltek Tabrecta-val. A betegek korábban már kaptak 1 vagy 2 vonal szisztémás kezelést előrehaladott betegségük miatt, illetve 3 beteg (3,0%) előzetesen 3 vonal kezelést kapott a kapmatinib-kezelés előtt. A kapmatinib-expozíció medián időtartama 27,9 hét volt. A betegek a következő események valamelyikének bekövetkezéséig folytatták a kezelést: dokumentált betegségprogresszió, a kezeléssel szembeni intolerancia, illetve ha a vizsgálóorvos megállapította, hogy a beteg számára már nem jár klinikai előnnyel a kezelés. A már kezelt betegek demográfiai jellemzői a következők voltak: 56% nő, medián életkor 70 év (tartomány: 49-90 év), 29% 75 éves vagy idősebb, 73% fehér bőrű, 24% ázsiai, 1,0% fekete bőrű, 59% soha nem dohányzott, 37% régebben dohányzott, 78%-nak volt adenocarcinomája, 26% ECOG teljesítménystátusza volt 0, 73% ECOG teljesítménystátusza volt 1 és 17%-nál álltak fenn KIR áttétek. A betegek többségénél (62%) IV. stádiumú betegség állt fenn. A betegek 91%-a részesült korábban kemoterápiában, 86%-uk kapott megelőzően platinaalapú kemoterápiát, 32%-uknál végeztek korábban immunterápiát és 16%-uknál alkalmaztak 2 korábbi szisztémás kezelést. A vizsgálat elsődleges végpontja az összesített válaszarány (overall response rate, ORR) volt, amelyet a vizsgálati készítmény kiosztását nem ismerő, független ellenőrző testület (Blinded Independent Review Committee, BIRC) határozott meg a RECIST 1.1 szerint. A kulcsfontosságú másodlagos végpont a válasz időtartama (duration of response, DOR) volt a BIRC meghatározása szerint. A GEOMETRY mono-1 vizsgálat hatásossági eredményeit a már kezelt, METex14 skipping génhibával érintett NSCLC-s betegekre vonatkozóan a 4. táblázat foglalja össze. 4. táblázat A hatásosság BIRC által megállapított eredményei korábbi kezelésben részesült, Tabrecta-val kezelt, METex14 skipping génhibával érintett NSCLC-s betegek körében a GEOMETRY mono-1 vizsgálatban (az adatok lezárásának időpontja: 2021. aug. 30.) Hatásossági paraméterek Korábban kezelt teljes populáció (N = 100) 4. kohorsz (2./3. vonal) N = 69 6. kohorsz (2. vonal) N = 31 Általános válaszaránya (95%-os CI)b 44,0%, (34,1; 54,3) 40,6%, (28,9; 53,1) 51,6%, (33,1; 69,8) Komplett válasz (complete response, CR), n (%) 1 (1,0) 1 (1,4) 0 (0,0) Részleges válasz (partial response, PR), n (%) 43 (43,0) 27 (39,1) 16 (51,6) A válasz időtartamaa Válaszadók száma, n 44 28 16 Medián, hónap (95%-os CI)c 9,72 (5,62; 12,98) 9,72 (5,55; 12,98) 9,05 (4,17; NB) Rövidítések: CI: megbízhatósági tartomány; NB: nem becsülhető. ORR: CR+PR. a A RECIST v1.1 alapján határozták meg. b Clopper- és Pearson-féle egzakt binomiális 95%-os CI. c Kaplan-Meier-becslés alapján. Gyermekek és serdülők Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén minden korosztálynál eltekint a Tabrecta vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől a tüdő malignus neoplasiájának kezelésében (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk). 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok Kapmatinib alkalmazása esetén a dózissal arányosan nőtt a szisztémás expozíció (AUCinf és Cmax) a teljes vizsgált dózistartományban (200-400 mg naponta kétszer). A dinamikus egyensúlyi állapot várhatólag körülbelül 3 nap után áll be 400 mg kapmatinib naponta kétszeri orális adagolása esetén, az akkumulációs arány mértani átlaga pedig 1,39 (variációs koefficiens [coefficient of variation, CV]: 42,9%). A Cmax és az AUCtau egyének közti variabilitását 38%-ra, illetve 40%-ra becsülték. Felszívódás Emberben, a szájon át történő bevételt követően a kapmatinib gyorsan felszívódik. Rákos betegeknél, éhgyomri állapotban, hozzávetőlegesen 1-2 óra alatt (tmax) alakult ki a kapmatinib csúcskoncentrációja a plazmában (Cmax), a kapmatinib tabletta 400 mg-os, szájon át alkalmazott dózisát követően. Teltgyomri állapotban a tmax körülbelül 4-6 óra. A kapmatinib tabletták becsült felszívódása több mint 70%, szájon át történő alkalmazást követően. Az étel hatása Az étel nem befolyásolja klinikailag jelentős mértékben a kapmatinib biohasznosulását. A Tabrecta étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is bevehető (lásd 4.2 pont). Amikor egészséges vizsgálati alanyok a kapmatinibet étkezés közben vették be, egy egyszeri 600 mg-os orális dózis bevétele magas zsírtartalmú étel fogyasztása mellett 46%-kal megnövelte a kapmatinib AUCinf értékét, míg a Cmax értéke nem változott ahhoz képest, mint amikor éhgyomorra vették be a kapmatinibet. Az alacsony zsírtartalmú étel egészséges vizsgálati alanyoknál nem fejtett ki klinikailag jelentős hatást a kapmatinib expozíciójára. Amikor a kapmatinibet naponta kétszer 400 mg-os dózisban alkalmazták rákos betegeknél, akkor a kapmatinib étkezés közben történő bevétele után mért expozíció (AUC0-12h) hasonló volt ahhoz, mint amit éhgyomri bevétel után tapasztaltak. Eloszlás A kapmatinib 96%-ban kötődik a humán plazmafehérjékhez, a koncentrációtól függetlenül. A látszólagos átlagos eloszlási térfogat dinamikus egyensúlyi állapotban (Vss/F) 164 liter rákos betegeknél. A vér-vérplazma arány 1,5 volt (10 és 1000 ng/ml közötti koncentrációtartományban), magasabb koncentrációk esetén azonban 0,9-re csökkent (10 000 ng/ml koncentráció), ami a vörösvértestekbe történő eloszlás telítődését mutatja. A kapmatinib átjut a vér-agy gáton (lásd 5.3 pont). Biotranszformáció In vitro és in vivo vizsgálatok rámutattak, hogy a kapmatinib elsősorban a citokróm P450 (CYP) 3A4 (40-50%) és az aldehid-oxidáz (40%) általi metabolizmussal ürül ki a szervezetből. A kapmatinib biotranszformációja alapvetően I. fázisú metabolikus reakciókkal - köztük C-hidroxileződéssel, laktámképződéssel, N-oxidációval, N-dealkileződéssel, karboxilsavképződéssel és ezek kombinációjával - megy végbe. A II. fázisú reakciók során az oxigenált metabolitok glükuronidációjára kerül sor. A legnagyobb mennyiségben előforduló radioaktív komponens a plazmában a változatlan formájú kapmatinib volt (az AUC0-12h radioaktivitás 42,9%-a). A legfontosabb keringő metabolit, az M16 (CMN288) farmakológiailag inaktív. Ez teszi ki a plazma AUC0-12h radioaktivitás 21,5%-át. Elimináció A kapmatinib effektív eliminációs felezési ideje (az akkumulációs arány mértani átlaga alapján számítva) 6,54 óra. A kapmatinib dinamikus egyensúlyi látszólagos per os clearance-ének mértani átlaga (CLss/F) 19,8 liter/óra volt. A kapmatinib eliminációja elsősorban metabolizáció, majd azt követően széklettel történő kiválasztódás útján történik. 14C-vel jelölt kapmatinibet tartalmazó kapszula egyszeri per os alkalmazását követően egészséges vizsgálati alanyoknál a teljes radioaktivitás 78%-át nyerték vissza a székletből és 22%-át a vizeletből. A változatlan formájú kapmatinib vizelettel történő kiválasztódása elhanyagolható. Különleges betegcsoportok Idősek Összességében nem figyeltek meg különbséget a biztonságosságot vagy a hatásosságot illetően a 65 éves és a 75 éves vagy annál idősebb betegek, illetve a fiatalabb betegek között. Az életkor, a nem, a rassz és a testtömeg hatása Egy populációs farmakokinetikai elemzés rámutatott, hogy az életkor, a nem, a rassz vagy a testtömeg nem fejt ki klinikailag releváns hatást a kapmatinib szisztémás expozíciójára. i elemzés alapján - amelyben 207 normál vesefunkciójú (kreatinin- clearance [CrCl] ?90 ml/perc), 200 enyhe vesekárosodással érintett (CrCl 60-89 ml/perc) és 94 közepesen súlyos vesekárosodással érintett (CrCl 30-59 ml/perc) beteget tanulmányoztak - az enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodás nem fejtett ki klinikailag szignifikáns hatást a kapmatinib-expozícióra. A Tabrecta-t nem vizsgálták súlyos vesekárosodásban szenvedő (CrCl 15- 29 ml/perc) betegeknél (lásd 4.2. pont). Májkárosodás Vizsgálatot végeztek nem rákos, Child-Pugh-besorolás szerint változatos mértékű májkárosodásban szenvedő alanyok részvételével, egy egyszeri 200 mg-os kapmatinib dózist alkalmazva. A kapmatinib szisztémás expozíciójának mértani átlaga (AUCinf) hozzávetőlegesen 23%-kal csökkent az enyhe májkárosodásban szenvedő alanyoknál (N = 6), és 9%-kal a közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő alanyoknál (N = 8), továbbá körülbelül 24%-kal emelkedett a súlyos májkárosodásban szenvedő alanyoknál (N = 6) a normál májfunkcióval rendelkező alanyokhoz (N = 9) képest. Az enyhe, közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodás nem fejtett ki klinikailag szignifikáns hatást a kapmatinib expozíciójára. Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés A kapmatinib-expozíció és a válasz közötti összefüggés, valamint a farmakodinámiás válasz időbeli lefolyása nem ismert. Gyógyszerinterakciós potenciál in vitro értékelése Enzimek és a Tabrecta közötti kölcsönhatások In vitro vizsgálatok alapján a kapmatinib gátolja a CYP2C8, CYP2C9 és CYP2C19 enzimeket. Emellett a kapmatinib enyhe CYP2B6- és CYP2C9-indukciót is mutatott humán hepatocitatenyészetben. PBPK-modelleket alkalmazó szimulációk előrejelzése alapján nem valószínű, hogy a naponta kétszer 400 mg dózisban alkalmazott kapmatinib a CYP2B6, CYP2C8, CYP2C9 vagy CYP2C19 útján klinikailag jelentős interakciót idézne elő. Transzporterek és a Tabrecta közötti kölcsönhatások In vitro adatok alapján a kapmatinib szubsztrátja a P-gp-nek, viszont nem BRCP- vagy multidrogrezisztenciával összefüggő (MRP2) szubsztrát. A kapmatinib nem szubsztrátja a primer humán hepatocitákban végbemenő aktív hepaticus felvételben szerepet játszó transzportereknek. In vitro adatok alapján a kapmatinib - és fő metabolitja, a CMN288 - visszafordítható módon gátolta a MATE1 és MATE2K renalis transzportereket. A kapmatinib gátolhatja a MATE1-et és a MATE2K-t klinikailag releváns koncentrációkban. In vitro adatok alapján a kapmatinib visszafordítható módon gátolta az OATP1B1, OATP1B3 és OCT1 hepaticus uptake transzportereket. Ennek ellenére a terápiás dózissal kialakuló koncentráció alapján a kapmatinib várhatólag nem idézi elő az OATP1B1, OATP1B3 és OCT1 uptake transzporterek klinikailag jelentős gátlását. A kapmatinib nem gátolja az OAT1 és OAT3 renalis transzportereket. A kapmatinib nem MRP2-inhibitor in vitro. 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei Ismételt adagolású dózistoxicitás KIR toxicitásra utaló jeleket (például remegést és/vagy görcsrohamokat), valamint kórszövettani elváltozásként a középagyi fehérállomány vacuolisatióját figyelték meg a thalamus/nucleus caudatus/putamen területén a naponta kétszer 400 mg-os dózis mellett kialakuló AUC alapján létrejövő humán klinikai expozíció ?2,9-szeresét eredményező dózisok esetén. Nem észleltek KIR toxicitásra vagy agyi rendellenességekre utaló jeleket jávai makákómajmokkal végzett kísérletek során. A patkányoknál megfigyelt központi idegrendszeri jelenségek humán relevanciája nem ismert. Patkányoknál a kapmatinib átjutott a vér-agy gáton, ami egy hozzávetőlegesen 9%-os agy-vér expozíciós (AUCinf) arányt eredményezett. Az egyes sejtek necrosisával társult visszafordítható, minimális vagy enyhe mértékű subcapsularis neutrofil infiltrációt figyeltek meg olyan hím majmok májában, amelyeket 13 hétig kezeltek a naponta kétszer 400 mg-os dózis mellett kialakuló AUC alapján létrejövő humán klinikai expozíció ? 4,7-szeresét eredményező adagolási szinteken. Genotoxicitás Egy standard in vitro és in vivo tesztsorozat alapján a kapmatinib nem genotoxikus. Reproduktív toxicitás Patkányokkal és nyulakkal végzett embryofoetalis fejlődési vizsgálatokban a kapmatinib teratogénnek és foetotoxicusnak bizonyult olyan adagolási szinteken, amelyek nem váltottak ki anyai toxicitást. Patkányoknál csökkent magzati tömeget, valamint a végtagfejlődési zavarral érintett almok és magzatok gyakoriságának megnövekedését figyelték meg a várható klinikai expozíciót (az AUC alapján) ? 0,89-szeresen meghaladó anyai expozíció mellett. Nyulaknál végtag-, tüdő- és nyelvfejlődési zavarokat figyeltek meg a várható klinikai expozíciót ? 0,025-szörösen meghaladó anyai expozíció mellett. Fényérzékenység A kapmatinibbel végzett in vitro és in vivo fotoszenzibilizációs vizsgálatok alapján felmerült, hogy a kapmatinibnek fényérzékenyítő hatása lehet. Csomagolás6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése PCTFE/PVC (poliklór-trifluor-etilén/polivinil-klorid) buborékcsomagolás, hátoldalán alumínium fedőlapfóliával. 60 vagy 120 filmtablettát tartalmazó csomagolás. Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba. 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani. 6.4 Különleges tárolási előírások Ez a gyógyszer különleges tárolási hőmérsékletet nem igényel. A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. 6.3 Felhasználhatósági időtartam 3 év. 7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA Novartis Europharm Limited Vista Building Elm Park, Merrion Road Dublin 4 Írország 8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I) EU/1/22/1650/001-004 9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA 2022. június 20. 10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA A gyógyszerről részletes információ az Európai Gyógyszerügynökség internetes honlapján (http://www.ema.europa.eu) található. Várandósság,szopt.4.6 pont). A terhes nőket és a fogamzóképes nőket tájékoztatni kell a magzatot érintő lehetséges kockázatról, ha a Tabrecta-t terhesség alatt alkalmazzák, vagy ha a beteg teherbe esik a Tabrecta szedése alatt. A szexuálisan aktív, fogamzóképes nőknek a Tabrecta-kezelés során és az utolsó dózist követően még legalább 7 napig hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk. Fogamzóképes nők esetében a Tabrecta-kezelés megindítása előtt meg kell győződni arról, hogy nem terhesek-e. Azoknak a férfi betegeknek, akiknek a szexuális partnere terhes vagy esetleg terhes lehet, illetve teherbe eshet, a Tabrecta-kezelés során és az utolsó dózist követően még legalább 7 napig óvszert kell használniuk. Fényérzékenység kockázata Állatkísérletes eredmények alapján fennáll annak a potenciális kockázata, hogy a Tabrecta alkalmazásakor fényérzékenységi reakciók jelennek meg (lásd 5.3 pont). A GEOMETRY mono-1 vizsgálatban a betegeknek azt javasolták, hogy a Tabrecta-kezelés ideje alatt korlátozzák az ultraibolya sugárzásnak való kitettségüket, valamint hogy tartsák be a következő óvintézkedéseket: használjanak napvédő készítményt a szabad bőrfelületeken, viseljenek a napfénytől védő ruházatot és napszemüveget. Ezeket az intézkedéseket az utolsó dózist követően még legalább 7 napig be kell tartani. Kölcsönhatás más gyógyszerekkel Fennáll a gyógyszerek közötti kölcsönhatás lehetősége, melynek során a Tabrecta-nak vagy "áldozati" vagy "elkövetői" szerepe van (lásd 4.5 pont). Segédanyagok A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag "nátriummentes". 4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók A kapmatinib a CYP3A4 enzim és az aldehid-oxidáz révén metabolizálódik. Az aldehid-oxidáz révén fellépő gyógyszerkölcsönhatások kockázatát nem vizsgálták, ugyanis nincsenek igazolt klinikai jelentőséggel rendelkező inhibitorai. Egyéb gyógyszerek hatása a Tabrecta-ra Erős CYP3A-gátlók Egészséges vizsgálati alanyoknál a kapmatinib egyszeri 200 mg-os dózisának az erős CYP3A-gátló itrakonazollal (200 mg naponta egyszer 10 napig) történt egyidejű alkalmazásakor a kapmatinib AUCinf értéke 42%-kal megnőtt ahhoz képest, mint amikor önmagában alkalmazták a kapmatinibet, a Cmax értéke pedig nem változott. A betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani, hogy nem lépnek-e fel mellékhatások a Tabrecta és az erős CYP3A-gátlók, így többek között a klaritromicin, az indinavir, az itrakonazol, a ketokonazol, a lopinavir/ritonavir, a nefazodon, a nelfinavir, a pozakonazol, a ritonavir, a szakvinavir, a telaprevir, a telitromicin, a verapamil és a vorikonazol együttes alkalmazásakor. Erős CYP3A-induktorok Egészséges vizsgálati alanyoknál a kapmatinib egyszeri 400 mg-os dózisának az erős CYP3Ainduktor rifampicinnel (600 mg naponta egyszer 9 napig) történt egyidejű alkalmazásakor a kapmatinib AUCinf értéke 67%-kal csökkent, a Cmax értéke pedig 56%-kal csökkent ahhoz képest, mint amikor önmagában alkalmazták a kapmatinibet. A kapmatinib-expozíció csökkenése mérsékelheti a Tabrecta daganatellenes hatását. Kerülni kell a Tabrecta egyidejű alkalmazását erős CYP3Ainduktorokkal, így többek között a karbamazepinnel, a fenobarbitállal, a fenitoinnal, a rifampicinnel és a közönséges orbáncfűvel (Hypericum perforatum). Meg kell fontolni olyan alternatív gyógyszer alkalmazását, amely nem vagy csak minimális mértékben indukálja a CYP3A-t. Közepesen erős CYP3A-induktorok Fiziológiai alapú farmakokinetikai (physiologically-based pharmacokinetic, PBPK) modellek felhasználásával végzett szimulációk előrejelzése alapján a kapmatinib egy 400 mg-os dózisának egyidejű alkalmazása a közepesen erős CYP3A-induktor efavirenzzel (600 mg naponta 20 napig) azt okozná, hogy a kapmatinib AUC0-12h 44%-kal, a Cmax értéke pedig 34%-kal csökken dinamikus egyensúlyi állapotban ahhoz képest, mint amikor önmagában alkalmazzák a kapmatinibet. A kapmatinib-expozíció csökkenése mérsékelheti a Tabrecta daganatellenes hatását. Elővigyázatosság szükséges a Tabrecta és a közepesen erős CYP3A-induktorok egyidejű alkalmazása esetén. A gyomor pH-értékét növelő szerek A kapmatinib oldhatósága pH-függést mutat és a pH emelkedésével rosszul oldódóvá válik in vitro. Egészséges vizsgálati alanyoknál a kapmatinib egyszeri 600 mg-os dózisának a protonpumpagátló rabeprazollal (20 mg naponta egyszer 4 napig) történt egyidejű alkalmazásakor 25%-kal csökkent a kapmatinib AUCinf értéke, a Cmax értéke pedig 38%-kal csökkent ahhoz képest, mint amikor önmagában alkalmazták a kapmatinibet. Nem valószínű, hogy klinikailag jelentős gyógyszerkölcsönhatás lép fel a kapmatinib és a gyomorsavcsökkentő szerek között, ugyanis a rabeprazol egyidejű alkalmazása nem fejtett ki klinikailag jelentős hatást a kapmatinib-expozícióra. A Tabrecta hatása egyéb gyógyszerekre CYP-enzimszubsztrátok Közepes mértékű CYP1A2-gátlást figyeltek meg akkor, amikor a kapmatinibet az érzékeny CYP1A2szubsztrát koffeinnel együtt alkalmazták. Kapmatinib (400 mg naponta kétszer) és koffein egyidejű alkalmazása esetén 134%-kal nőtt a koffein AUCinf értéke. Ha a kapmatinibet keskeny terápiás indexű CYP1A2-szubsztrátokkal, például teofillinnel vagy tizanidinnel együtt alkalmazzák, szükség lehet az egyidejűleg alkalmazott gyógyszer dózisának csökkentésére. Nem valószínű, hogy klinikailag jelentős gyógyszerkölcsönhatás lép fel a kapmatinib és CYP3Aszubsztrátok között, ugyanis a kapmatinib egyidejű alkalmazása nem fejtett ki klinikailag jelentős hatást a midazolám (egy CYP3A-szubsztrát) expozíciójára. P-glikoprotein- (P-gp) és emlőcarcinoma-rezisztenciafehérje- (breast cancer resistance protein, BCRP) szubsztrátok Rákos betegeknél a digoxint (P-gp-szubsztrát) és a kapmatinib többszöri dózisait (400 mg naponta kétszer) egyidejűleg alkalmazva 47%-kal nőtt a digoxin AUCinf értéke, a Cmax pedig 74%-kal nőtt ahhoz képest, mint amikor önmagában alkalmazták a digoxint. Rákos betegeknél a rozuvasztatint (BCRP-szubsztrát) és a kapmatinib többszöri dózisait (400 mg naponta kétszer) egyidejűleg alkalmazva 108%-kal nőtt a rozuvasztatin AUCinf értéke, a Cmax pedig 204%-kal nőtt ahhoz képest, mint amikor önmagában alkalmazták a rozuvasztatint. A Tabrecta és egy P-gp- vagy BCRP-szubsztrát együttes alkalmazása esetén megnőhet e szubsztrátok mellékhatásainak előfordulási gyakorisága és súlyossága. Elővigyázatosság szükséges a Tabrecta és a P-gp-szubsztrátok (digoxin, dabigatrán, etexilát, kolhicin, szitagliptin, szaxagliptin és pozakonazol) vagy BCRP-szubsztrátok (metotrexát, rozuvasztatin, pravasztatin, mitoxantron és szulfaszalazin) egyidejű alkalmazása esetén. Ha a kapmatinibet keskeny terápiás indexű P-gp- vagy BCRP-szubsztrátokkal együtt alkalmazzák, szükség lehet az egyidejűleg alkalmazott gyógyszer dózisának csökkentésére. 4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás Fogamzóképes nők/fogamzásgátlás férfiaknál és nőknél A szexuálisan aktív, fogamzóképes nőknek a Tabrecta-kezelés során és az utolsó dózist követően még legalább 7 napig hatékony (1% alatti teherbeesési arányt eredményező) fogamzásgátlást kell alkalmazniuk. Azoknak a férfi betegeknek, akiknek a szexuális partnere terhes vagy esetleg terhes lehet, illetve teherbe eshet, a Tabrecta-kezelés során és az utolsó dózist követően még legalább 7 napig óvszert kell használniuk. Terhesség A kapmatinib terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ. Állatkísérletek során reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont). Állatkísérletes eredmények és a gyógyszer hatásmechanizmusa alapján a kapmatinib terhesség alatt történő alkalmazása feltehetően kongenitális malformációkat okoz. A Tabrecta-t nem szabad terhesség alatt alkalmazni, kivéve, ha a nőbeteg klinikai állapota szükségessé teszi a kapmatinibbel történő kezelést. Fogamzóképes nők esetében a Tabrecta-kezelés megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy nem áll-e fenn terhesség. Szoptatás Nem ismert, hogy a kapmatinib vagy annak metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe a Tabrecta alkalmazását követően. A kapmatinib vagy annak metabolitjainak állati anyatejbe történő kiválasztódásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű információ. Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. Az anyatejjel táplált csecsemőt fenyegető súlyos mellékhatások veszélye miatt a szoptatást fel kell függeszteni a Tabrecta-kezelés során és az utolsó dózist követően még legalább 7 napig. Termékenység Nem állnak rendelkezésre adatok a kapmatinib emberi termékenységre kifejtett hatásáról. A kapmatinibbel nem végeztek termékenységi vizsgálatokat állatokon. |