A gyógyszerészek tulajdonossá válásának kérdései V.

A Gyftv. 83/A. § (7) bekezdése szerint „A közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása esetén – más jogszabályon alapuló elővásárlási jogot megelőzően – az érintett gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerészt, az érintett gazdasági társaság által működtetett közforgalmú gyógyszertárban munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező gyógyszerészt, bármely más, az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő gyógyszerészt, az államot – ebben a sorrendben – elővásárlási jog illeti meg.”

 

 „Az állam elővásárlási jogát, illetve tulajdonosi jogait gyakorló szervet a Kormány rendeletben jelöli ki.” Ez megtörtént a 331/2013 (IX .05) számú Kormányrendelet 1. §-ában foglaltak szerint: „a Kormány … az állam nevében elővásárlási jogot és tulajdonosi jogot gyakorló szervként az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt jelöli ki.”

 

Tovább folytatódik a vita a gyógyszerészek tulajdonossá válásáról, illetve az állam elővásárlási jogáról. Míg az előzőt vélhetően a gyógyszerészek többsége támogatja, az utóbbit sokan támadják. Az augusztusi számunkban említettük pl. a MOSZ álláspontját, amely szerint az állami tulajdonszerzés lehetősége minden formában elfogadhatatlan.

 

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint az állami elővásárlási jog régi reflexeket „hoz működésbe”, hiszen „mélyen beivódtak a gyógyszerészekbe az államosított gyógyszerellátással kapcsolatos negatív tapasztalatok, hiszen a legfiatalabbak kivételével mindenkinek személyes emlékei is vannak erről az időszakról.” Szerinte a kritikák „bizalmatlanságból, illetve információ-hiányból fakadtak.

 

Viszont véleménye szerint a kistelepüléseket egyedül ellátó gyógyszertárak állam általi megvásárlásának szabályai még nem megfelelően kidolgozottak.

Hankó Zoltán ugyanakkor kijelentette, hogy „kétségtelen tény, hogy az állam tulajdonosi szerepvállalásának jogszabályi lehetővé tétele ellentétes a kormány korábbi kommunikációjával,…”

 

Véleményünk szerint a 2000-es évek patikaliberalizációja után erőteljes elmozdulás volt a gyógyszertári működőképesség erősítése felé, de egyúttal – nem kívánt eredményként – az állami szerepvállalás, pontosabban az állami szabályozási igény (jogszabálydömping, a problémák megoldásának jogszabályok útján történő erőltetése) is megerősödött. Ez utóbbira csak egy példa az állam elővásárlási joga, ami ugyan szigorúan szabályozott, mégis egyes vélemények szerint egy rossz irányba induló folyamat kezdete lehet.

 

A hitelfelvétel lehetősége még inkább megosztja a gyógyszerészeket: Hankó Zoltán szerint a hitel sokkal kisebb kockázatú, ha azt megalapozott üzleti terv útján veszik igénybe, márpedig a Patika Hitelprogram és a Patika Tőkeprogram csak ilyen üzleti terv alapján igényelhető. 

 

Korodi Karolina, a HGYSZ elnöke szerint viszont „az a gyógyszerész, aki tulajdonos akart lenni, már most is az, aki pedig nem, az nehéz helyzetbe kerül, hiszen eladósodik, netán elveszítheti a munkahelyét. A gyógyszerészek többsége nem akarja vállalni a tulajdonlással kapcsolatos felelősséget és kockázatot.”

 

 

1.  „2011. januártól új gyógyszertár létesítése és működtetése csak többségi gyógyszerészi tulajdon garantálása mellett engedélyezhető.

 

2.  2011. januártól hatályos az a rendelkezés, miszerint az akkor már működő közforgalmú gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságban 2014. január 1.-ig a 25%-ot meghaladó, 2017. január 1.-ig többségi gyógyszerészi tulajdont kell  biztosítani. 

 

3. Gyógyszergyár, gyógyszer-nagykereskedő 2011. január 1.-től sem közvetlenül, sem közvetett módon gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdont nem szerezhet, a 2011. január 1. előtt szerzett tulajdoni hányadát nem növelheti. 

 

4. Off-shore cégek gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban 2011. május 31.-től sem közvetlenül, sem közvetett módon tulajdonhányaddal nem rendelkezhetnek. 

 

5. A 2011-2014 közötti időszakban a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdonosi összetételében bekövetkező bármilyen változás esetén a 2014. január 1.-i, 2014. januártól a 2017. januári tulajdonosi előírásoknak meg kell felelni.

 

6. A gyógyszerészi tulajdonhányad szempontjából a gyógyszertárban dolgozó (személyi jogos és alkalmazott) gyógyszerészek mellett a 2013. január 1-én hatályba lépett módosítás értelmében a gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkező gyógyszerészek tulajdonhányada is számításba vehető. A gyógyszerészi tulajdonhányad szempontjából figyelembe vehető tulajdoni hányaddal maximum 4 gyógyszertárban rendelkezhet gyógyszerész.

 

7. Négynél több gyógyszertárban gazdasági társaság 2011. januártól nem szerezhet tulajdont, 2012-től a rendelkezés a magánszemélyekre is kiterjesztésre került.  

 

8. Amennyiben 2014. január 1.-jén a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság a tulajdoni hányadra vonatkozó előírásnak (25%-ot meghaladó gyógyszerészi tulajdon) nem felel meg, a közfinanszírozási szerződést fel kell mondani, amennyiben 2017. január 1.-jén a többségi gyógyszerészi tulajdont nem biztosítja, a működési engedélye visszavonásra kerül. Ez a rendelkezés 2011. januártól hatályos.  

 

9. A Gyftv 73. § (1) bekezdés rögzíti azokat az eseteket, ahol a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság legfőbb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben. Ezek az ún. menedzsment jogok. Az ezzel kapcsolatos legutolsó korrekcióra a jelenlegi törvénymódosítás során került sor, a „menedzsment jogok” részletes ismertetése fentebb már megtörtént. A Gyftv 73. § (1) bek.-ben foglaltak vonatkozásában a képviseletet a személyi jogos gyógyszerész látja el, a mostani módosítás szerint a képviseleti jogot önállóan gyakorolja. 

 

10. A kormány 2013. júliustól kedvezményes hitellel és tőkealappal segíti a gyógyszerészek tulajdonszerzését.

 

11. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság társasági szerződésében rögzített tulajdonosi aránytól a tulajdonosi jogok gyakorlása során 2014. január 1-től érvényesen eltérni nem lehet. Ez a módosítás a szindikálás, illetve a zsebszerződések kizárását célozza. 

 

12. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság az érvényben lévő társasági szerződését 2014. január 1.-től egységes szerkezetben köteles az OTH-hoz benyújtani és a változások benyújtására is folyamatosan kötelezetté válik. 

 

13. A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása során a gyógyszerészeket elővásárlási jog illeti meg. Amennyiben az elővásárlási joggal nem él gyógyszerész, az elővásárlási jog jogosultjává az állam válik. Az állam az így szerzett tulajdonhányad megvásárlására 3 éven belül gyógyszerészek számára pályázatot ír ki. „

 

Forrás: www.mgyk.hu (2429 saláta tájékoztató), www.szabadföld.hu, www.weborvos.hu

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább