Gyógyszerhamisítás

A hamisított gyógyszerek kereskedelmének visszaszorítása területén is fokozza az erőfeszítéseit az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

 

„ Az IRIN, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának sajtószolgálata felhívja a figyelmet, hogy a világot elárasztják a hamisított gyógyszerek, de az ellenük való küzdelmet nagyban akadályozza, hogy nem egységes a felfogás, mi is tartozik pontosan a hamisított gyógyszer fogalma alá.”

 

A WHO definíciója: „hamisított gyógyszernek számít, amelynek az összetételére és/vagy eredetére vonatkozó információkat szándékosan, csalárd módon helytelenül tüntetik fel. Ez a definíció ugyanakkor sok mindent lefed, érintheti mind az originális, mind a generikus gyógyszereket, a hamisítványok pedig tartalmazhatnak akár a nem megfelelő, sokszor veszélyes hatóanyagok mellett aktív összetevőket is, ha a csomagolásuk nem megfelelő. A hamisítványok ráadásul sokszor a megfelelő hatóanyagot tartalmazzák, csak éppen nem elégséges mennyiségben. A gyógyszergyártók szemszögéből azonban hamisnak minősülnek azon akár biztonságos készítmények is, azaz amelyek szabadalmat bitorolnak, azaz a magas ráfordítással kifejlesztett és szabadalmaztatott gyógyszerhatóanyagot a szabadalmas engedélye nélkül hasznosítják.”

 

Az Európai Unió a hamisítványok elleni harc 3 pillérét a következők szerint állapítja meg:

 

A) belső piacok harmonizálása

B) a hamisítványok kiszűrése már a  határoknál

C) határokat átfogó együttműködés

 

Az EU egyik legfontosabb vívmánya ezen a területen a Medicrime Egyezmény, az Európa Tanács gyógyszerhamisítás elleni nemzetközi egyezménye, amelyet eddig 23 ország írt alá az 2011. októberi megalkotása óta. „A nemzetközi egyezmény célja, hogy nemzetközi harcot hirdessen a gyógyszerhamisítás és a hamisított gyógyszerek kereskedelme ellen. Ez az első olyan egyezmény, ami bűncselekményként definiálja a hamis gyógyszerek gyártását és forgalmazását, de büntetni rendeli a gyógyszerekhez tartozó dokumentáció hamisítását is, és kiterjed a gyógyszerek engedély nélküli gyártására és forgalmazására, valamint az előírt szabványoknak nem megfelelő gyártásukra is.”

 

„Az Európa Tanács az egyezménnyel azt a problémát próbálja kiküszöbölni, hogy a gyógyszerhamisítás és az ahhoz kapcsolódó egyes tevékenységek országonként különböző megítélés alá essenek. Az egyezmény érvényességéhez összesen öt – így még további három – országnak kell azt ratifikálnia, amelyek közül háromnak az Európa Tanács tagjának kell lennie.”

 

Magyarország ez év szeptemberében csatlakozott az egyezményhez.  „Magyarországon a 2013. július 1-jétől hatályos új Büntető Törvénykönyv új tényállásként bevezette az egészségügyi termék hamisítása tényállást, amelynek szabályai a Medicrime Egyezményben előírtakra tekintettel kerültek kialakításra.”

 

A GYEMSZI tájékoztatása szerint „a világ gyógyszerhatóságai – köztük a magyar GYEMSZI OGYI - az Interpollal, a WHO IMPACT csoportjával, a Vám Világszervezettel (WCO) és a Permanent Forum on International Pharmaceutical Crime (PFIPC) szervezetével együttműködve PANGEA VI néven akciót tartottak 2013. június 18. június 25. között. Az együttműködés a hamis és illegális gyógyszerek feketepiacának feltérképezése mellett kiemelt jelentőségűnek tartotta a közvélemény figyelmének felkeltését azokra a jelentős egészségügyi kockázatokra, amelyeket az interneten illegálisan árult gyógyszerek okozhatnak.”

 

 A nemzetközi akció 99 ország 201 hatósága részvételével zajlott. „Magyarország részéről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Rendőrség valamint a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatósága.” 

 

Huszonkilenc gyógyszergyárral írt alá együttműködési megállapodást az Interpol, „amelynek értelmében a világ piacvezető vállalatai a következő három évben 4,5 millió euróval támogatják a nemzetközi rendőri szervezet gyógyszerhamisítás elleni törekvéseit.”

 

„A 29 gyógyszergyártóval együttműködésben kialakítandó hároméves program fontos hangsúlyt fektet a fogyasztói tudatosság kialakítására, a lakosság figyelmének felhívásra is, különös tekintettel az interneten terjesztett hamis gyógyszerek jelentette veszélyekre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint ugyanis minden második olyan weboldal, amely nem ad meg fizikai elérhetőséget, hamisított gyógyszereket kínál”.

 

Nemcsak büntetőjogi eszközökkel, de találmányokkal, a technikai fejlődés adta lehetőségekkel is lehet küzdeni a hamisítás ellen. Az aktualitások című cikkünkben beszámoltunk arról, hogy  új találmány szűrheti ki a hamis gyógyszereket:

 

A PharmaCheck a mikrofluidika eszközeivel teszteli a gyógyszereket, és „egyszerű” de zseniális eljárással kimutatja, hogy az adott gyógyszer tartalmaz-e aktív hatóanyagot. 

 

A hamis gyógyszerek aránya a fejlett országokban csak 1 %, (fejlődő országok 30 %) de az internetes kereskedelemben az arány eléri az 50 %-ot! 

 

A WHO kezdeményezése azért rendkívül jelentős, mert a nemzeti kormányok és a nemzeti hatóságok feletti szupranacionális szervezetként koordinálni tudná azok munkáját a hatékonyabb együttműködés reményében, és az lenne a kívánatos, ha valamennyi ország csatlakozna a nemzetközi megállapodásokhoz, valamint be is tartaná azokat.

 

A legnagyobb probléma, hogy a kiváltó okokat (pl. a várható haszon nagysága, korrupció, válság, internetes kereskedelemmel való visszaélés) nehéz megszüntetni, így a megelőzés is nehezebbé válik. Ezért a tájékoztatás szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni.

 

Forrás: www.jogiforum.hu, NAPRAKÉSZ GYÓGYSZERÉSZ 2013. júliusi száma, Dr. Szabó Mónika: Gyógyszerhamisítás 2012.05.12. www.gytar.sote.hu, www.hamisgyogyszer.hu, www.gyemszi.hu, HENT

 

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább