„A gazdálkodók döntő többsége megrendelte az online adatkapcsolatra képes pénztárgépet – derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal több tízezer adózót érintő ellenőrzése, illetve adategyeztetése után. A revizorok elenyésző számú mulasztási bírságot szabtak ki, sok esetben csak tájékoztatásra volt szükség. Az üzembe helyezett új típusú pénztárgépek száma időközben meghaladta a tízezret.”
Azt nehéz elképzelni, hogy a NAV a tömeges méretű bírságolást „bevállalta” volna a gyógyszertárak esetében, amelyeknek nem érdekük a pénztárgép rendelet kijátszása, és a lakossági gyógyszerellátás is veszélybe kerülhetett volna.
A számos (miniszteri, adóhatósági, kamarai elnöki) „garancia” miatt valószínűsíthető volt, hogy egyetlen gyógyszertár sem lesz zárva az idei év kezdetétől a bírsággal, bezárással való fenyegetés miatt.
Mindenesetre a NAV mérlegelési jogköre keveseket nyugtat meg, sokkal jobb lett volna egy olyan határidő, melyet mindenki betudott volna tartani, mint a hatóság „jóindulatú” mérlegelési jogkörére hagyatkozni.
A bírságolással, bezárással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az ellenőrök az eset összes körülményeit vizsgálják, hogy az adóalany minden tőle elvárható magatartást megtett-e a készülék beszerzéséért, hogy felróható-e a neki az esetleges késedelem vagy nemteljesítés, s csak ezt követően dönthetnek a szankcióról (mértékéről és fajtájáról). Például a szűk gyártói kapacitás, illetve a felfüggesztett, visszavont vagy későn megadott forgalmazási engedélyek nyilvánvalóan nem értékelhetők a gyógyszertárak terhére.
Az „elvárható magatartás általánosságban az alábbiak szerint határozható meg:
• az üzembe helyezési kód igénylése,
• a beszerezni kívánt online pénztárgép gyártójának/forgalmazójának kiválasztása, kapcsolatfelvétel
• forgalmazási engedély megléte esetén megrendelés leadása/szerződés megkötése,
• egyedi igényekhez igazított rendszer kifejlesztése esetén az erre vonatkozó megrendelés és a gyártói/forgalmazói visszajelzések az engedélyezési folyamatról, a tervezett ütemezésről,
• más, a fentiekkel egyenértékűnek tekinthető, dokumentált magatartás, amely a kötelezettség határidőben történő teljesítésére irányuló kifejezett és komoly szándékot alátámasztja.”
Egyedi igényekhez igazított rendszer esetében az ellenőrök azt is vizsgálják, hogy a vállalkozó rendelkezik-e gyártói/forgalmazói visszajelzéssel az engedélyezési folyamatról, a tervezett ütemezésről.
Az eset összes körülményeinek vizsgálata: már a gyártóval/forgalmazóval történő kapcsolatelvétel ténye is megalapozhatja a határidőben történő teljesítésére irányuló szándékot.
A vizsgálatot követően még dönthet úgy az ellenőr, hogy nem bírságol, hanem egyéb szankciót alkalmaz, pl. figyelmezteti a patikát. (az üzletbezárás pedig csak a legvégső esetben lehetséges, álláspontunk szerint ettől nem kell tartania a felelősen viselkedő patikáknak)
A leadott megrendelések könnyen ellenőrizhetők a hivatalok elektronikus felületein. Például a NAV eBEV portálon a „Rendelés előjegyzés” menüpontban.
Akinek esetleg olyan forgalmazótól volt megrendelése, akinek az engedélyét visszavonták vagy felfüggesztették, másik céghez is fordulhatott újabb megrendeléssel az esetleges büntetés elkerülése érdekében.
A befizetett előleg visszatartása esetén a károsult – sajnos nem ritka – perrel próbálkozhat érvényt szerezni a követelésének. Szakértők szerint több tízezerre nőhet a számuk azoknak, akik nem (vagy nem időben) kapják vissza a befizetett előlegeket.