A kockázatokról és mellékhatásokról figyelmeztetés

A gyógyszercégeket tömörítő szervezetek megváltoztatnák a reklámok végén szereplő „a kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze meg kezelőorvosát gyógyszerészét” figyelmeztető szöveget, mivel az szerintük inkább negatív, riasztó hatású. Véleményük szerint részben ez alakította ki az emberekben a gyógyszerek iránti negatív sztereotípiákat.  
 
Némethi Erika, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója az IGYE reprezentatív és fókuszcsoportos felmérése alapján hangsúlyozta, hogy a  figyelmeztető szöveg miatt az emberek gondolkodásába, tudatalattijába lényegesen több negatív, mint pozitív asszociáció épül be a gyógyszerek egy csoportjával kapcsolatban.  „Szembetűnő ellentmondás, hogy a független hatóságok által vizsgált és biztonságosnak, hatásosnak ítélt gyógyszereket sokszor méregnek tartják, miközben egyéb, kevésbé ellenőrzött gyógytermékekhez nem kötődik ilyen félelem. A kutatás szerint ez a szignifikáns különbség részben a gyógyszerreklámokban kötelezően feltüntetendő „A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a (beteg)tájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” mondatra vezethető vissza, amelyet sok éve olyan gyakran hallunk, hogy mélyen beépül a tudatalattinkba, és a gyógyszerről azonnal a „kockázat”, „mellékhatás” jelzők jutnak az eszünkbe.”  
 
Más vélemények szerint indokolt a szigorú megfogalmazás, ugyanis a magyar lakosság közismerten komoly gyógyszerfogyasztó, és sajnos a gyógyszerek kiválasztása során az ismerősök ajánlata vagy az interneten olvasottak jobban befolyásolhatják a beteget, mint a szakemberek. Ezt a folyamatot erősítheti az internet terjedése, az internetes „egymást okosító” fórumok egyre nagyobb népszerűsége, ahol a (nem szakember szerinti) félretájékoztatás könnyen „utoléri” a beteget.
 
Továbbá néhány kutató véleménye szerint a kockázatokról szóló figyelmeztetés nem feltétlenül riasztja el a vásárlókat, mert egyes vásárlók a figyelmeztetésben a biztonságot látják, biztonságosabbnak és így hitelesebbnek tartják az ilyen hirdetést annál, ahol esetleg nincs komoly figyelmeztetés. Ezt is állítólag kutatások támasztják alá, a fenti hatást a dohányosok és a potencianövelőt használók körében mutatták ki. „A kutatók úgy magyarázzák a jelenséget, hogy a hirdetés megtekintése és a fogyasztói döntés között eltelt idő által létrehozott pszichológiai távolság „elvontabbá” teszi a mellékhatásokat – azt mondják, hogy a figyelmeztetés „annak a jele, hogy a gyártó cég becsületes és megbízható”.
 
A riasztó figyelmeztetést ellenzők tábora szerint viszont a figyelmeztetés hatékonysága is jobb lenne és a figyelmeztetés tartalma, lényege is megmaradna egy kevésbé riasztó megfogalmazás esetén, s a kockázatok, mellékhatások kifejezés közlését, illetve tartalmának részletesebb kifejtését a kezelőorvosra, gyógyszerészre kellene bízni: a személyes konzultáció során kellene inkább utalni a mellékhatásokra, túladagolásra, hatóanyagra és egyéb kockázatokra és nem a reklámban, hiszen „a betegek valójában sokkal inkább odafigyelnek a kockázatok és mellékhatások böngészésére, mint az orvosság helyes alkalmazására”.
 
Ráadásul a kockázatokat, mellékhatásokat nem lehet általánosságban egzaktul megfogalmazni, hiszen minden embernél más és más, és eltérő mértékben jelentkezhetnek.
 
A fenti figyelmeztetés részletes tartalmára vonatkozóan nincs egzakt uniós előírás,  a szabályokat minden állam a saját hatáskörében állapítja meg. A magyar reklámszöveg a német hirdetési szabályozásból került át, amelyik a szigorúbb szabályozás alapján nyugszik. Ezzel szemben számos számos uniós tagállam enyhébb szabályokat ír elő a hirdetés szövegével kapcsolatban. 
 
Néhány példa az európai országok gyakorlatából:
 
Ausztria: „A hatásról és a nem kívánt hatásokról a használati utasítás, az orvos vagy gyógyszerész tájékoztatja.”
Svájc: „Kérjen tanácsot szakembertől és olvassa el a betegtájékoztatót!”
Nagy-Britannia: „Mindig olvassa el a csomagolást!”
Svédország: „Használat előtt olvassa el a betegtájékoztatót.”
Spanyolország: „Olvassa el a termék betegtájékoztatóját és konzultáljon gyógyszerészével.”
Portugália: „Olvassa el a betegtájékoztatót! Ha a tünetek fennmaradnak, kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét!”
Csehország: „Figyelmesen olvassa el a betegtájékoztatót!”
Lengyelország: „Használat előtt olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét, mert minden helytelenül használt gyógyszer fenyegetheti életét és egészségét.”
 
A gyógyszercégeket tömörítő szervezetek konkrét javaslatokat fogalmaznak meg a pozitívabb hangzású szövegre cserélés érdekében. „Mint a szakemberek a VG-nek elmondták, „A gyógyszer biztonságos alkalmazásáról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét”, vagy a „Bővebb információért olvassa el a gyógyszer alkalmazási előírását” mondatok például egyaránt elfogadhatónak, és a jelenleginél kevésbé ijesztőnek hangzanak.”
 
„Becker György reklámpszichológus kutató a VG-nek nyilatkozva szintén indokoltnak tartotta a gyógyszerreklámok figyelmeztető szövegének cseréjét, de nem azért, amiért a szakma képviselői. Szerinte a jelenlegi figyelmeztető szöveg ma már gyakorlatilag észrevétlen, pontosabban „zaj”, ezért sem pozitív, sem negatív érzelmek nem kötődnek hozzá.”
 
Forrás: www.vg.hu - Haiman Éva: „Túl negatív 'A kockázatokról és mellékhatásokról...' szöveg”, www.medicalonline.hu, www.pharmaonline.hu
 
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább