Aktualitások

 

Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint a „Spanyol Gyógyszer- és Gyógyászati Segédeszköz Hatóság gyorsriasztás (Rapid Alert) bejelentésben arról értesítette a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézet Főigazgatóságát, hogy a Women’s Phytoestrogen Formula lágykapszula (Lotszám: 2757653) elnevezésű – gyógyszernek nem minősülő – készítmény feltehetően klóramfenikol gyógyszer-hatóanyaggal szennyezett, valamint a Hydravax High Potency Diuretic Weight Loss Solution, 45 kapszula üvegenként elnevezésű készítmény valamennyi tétele triamteren gyógyszer-hatóanyagot tartalmaz. Az összetevők nem szerepelnek a készítmények címkéjén és tájékoztatójukban, a készítmények forgalmazása alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet tájékoztatása alapján, a fent jelzett készítmények étrend-kiegészítőként Magyarországon nem kerültek bejelentésre.

 

Tekintettel arra, hogy a készítmények akár interneten keresztül is megrendelhetőek, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala felhívja a lakosság figyelmét, hogy a gyógyszernek nem minősülő készítmények, így az élelmiszer kategóriába tartozó étrend-kiegészítők gyógyszer-hatóanyagot nem tartalmazhatnak, jelenlegi összetételükkel veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét. Amennyiben a nevezett készítmények forgalmazását észlelik – a lakosság egészségének védelme érdekében – a szükséges hatósági intézkedések mielőbbi megtétele céljából jelezzék az illetékes Fővárosi/Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveinek.”

 

 

A NAV MTI-nek adott tájékoztatása szerint négy fővárosi gyógyszertár közel 400 millió forinttal károsította meg az OEP-et. A gyanú (illetve már vádemelési javaslat) szerint a gyógyszertárak ártámogatást vettek fel jogosulatlanul.

 

A visszaéléshez szükséges recepteket egy fővárosi klinikán dolgozó doktornő állította ki, a vényeket pedig egy közvetítő vitte a patikákba. A betegek helyett ő igazolta a készítmény átvételét és írta alá a recepteket.

 

A hat gyanúsítottnak - a négy patikusnak, a közvetítőnek és a doktornőnek - különösen nagy kárt okozó csalás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt kell felelnie.

 

A közleményben azt írták: a költségvetést érő vagyoni hátrány teljes egészében meg fog térülni, mivel zárolták az orvos ingatlanát 330 millió forint értékben, a patikavezetők fellelhető ingó- és ingatlanvagyonát összesen több mint 343 millió forint értékben, valamint bankszámlákon 63 millió forintot. Ezen felül a gyanúsítottak önként visszafizettek 12,5 millió forintot.

 

A pénzügyi nyomozók vádemelési javaslattal küldték meg a Fővárosi Főügyészségnek a nyomozás iratait.”

 

A cselekmény súlyára és az elkövetett értékre való tekintettel az ügy a Fővárosi Főügyészségre került, a Főügyészség fog dönteni a vádemelésről.

 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara 2014. április 5-i közleményében elhatárolódott a cselekménytől, illetve minden hasonló visszaéléstől: „…közpénz, amellyel kapcsolatban elemi kötelessége mindenkinek a jogszabályok betartása, a gyógyszerészetnek pedig, amelynek alapvető feladata a betegek ellátása, minden visszaéléstől távol kell maradnia. Az elmúlt évek változásai biztosították, hogy a gyógyszertárakat vezető gyógyszerészek ismét részt vegyenek gyógyszertáruk szakmai és gazdasági irányításában. Ez nemcsak jogunk, hanem egyben kötelességünk is, amelyért felelősséggel tartozunk!” szól az MGYK közleménye.

 

 

„Az előzetes becslések 2017-et emlegették az FMD (Falsified Medicines Directive, azaz hamis gyógyszerekről szóló direktíva) által előírtak bevezetésének határidejeként. Most már bizonyossá vált: a hivatalos határidő 2018 - írta a HENT Hírlevele.

 

Nemrégiben közölt hatástanulmányból kiderül, amit már korábban megjósoltak: a dobozokon kétdimenziós vonalkódok lesznek és kötelező gyógyszertári felülvizsgálat, valamint nagykereskedőknél a kockázat alapú ellenőrzés kerül bevezetésre egy teljes követőrendszer helyett.

 

Ian Haynes, a 3C Integrity munkatársa szerint a hosszabb határidő miatt sajnos már most akadnak cégek, ahol csökkent a hajlandóság a csomagolóegységek minél hamarabb történő átalakítására. A vonakodás annyiból érthető, hogy egyetlen gyártósor átalakítása 300.000 és 1 millió USD közötti összegbe kerül (de akár ennél is magasabb lehet).

 

A halogatás nem csak azért lehet veszélyes, mert négy éven belül törvény fogja előírni a rendszer használatát. A 3C Integrity igazgatója úgy látja, hogy az átalakítással a cégek is jól járnak. A betegek biztonságát is növeli, könnyebben lesz mérhető a hatékonyság és sokkal jobb ügyfélkapcsolat alakulhat ki a jóvoltából. A kisebb gyártók tehát, akik az utolsó pillanatra hagyják a bevezetést, akár el is tűnhetnek a piacról, vagy felvásárolhatják őket nagyobb versenytársaik.” 

 

 

Görögországban is hasonló folyamatok zajlanak le a gyógyszerkereskedelem területén, mint Magyarországon a 2000-es években. Úgy tűnik, hogy a hellén államban is liberalizálni fogják a gyógyszerkereskedelmet, mindez összefüggésben van az országnak nyújtott külföldi támogatásokkal:

 

 

A gyógyszerészek ugyanakkor mindezt a megélhetésük ellehetetlenítésének tartják, nemrég két napig zárva is tartották boltjaikat arra figyelmeztetve, hogy a gyógyszerek nem fogyasztási cikkek, a verseny szerintük nem fér össze az egészségüggyel.

 

A hitelezők szerint ugyanakkor a piacnyitás és az árak felszabadítása árcsökkentést eredményezhetne, ez pedig a kereslet növekedéséhez és növekvő bevételeket (így adókat is) eredményezhetne.”

 

 

„Egy antibiotikum csoport – az úgynevezett fluorokinolonok – felelősek több multirezisztens bakteriális kórházi kórokozó világszerte megfigyelt nagymértékű elterjedéséért – ezt állapította meg a közelmúltban a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének Dr. Füzi Miklós által vezetett munkacsoportja az Országos Epidemiológiai Központtal együttműködve - adta hírül a Semmelweis Egyetem az Orvosi Mikrobiológiai Intézet közlése nyomán.

 

Az elmúlt három évben végzett vizsgálataik alapján a fluorokinolon típusú antibiotikumok adásának jelentős csökkentésével számos multirezisztens kórokozó előfordulási aránya csökkenthető lenne. Dr. Füzi Miklós kiemelte: eredményeik természetesen nem vonják kétségbe a kórházi higiénés rendszabályok betartásának szükségességét. Fontos az is, tette hozzá a kutató, hogy a gyógyszergyártók az általános antibiotikum rezisztenciában a fluorokinolonok hatására bekövetkezett negatív változásokért nem tehetők felelőssé, hiszen ezt a hatást semmiképpen sem lehetett előre megjósolni.

 

A baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája már évtizedek óta ismert jelenség, de az 1990-es évektől a rezisztens baktériumok terjedése felgyorsult és mára globális problémává vált az általuk okozott kórházi fertőzések kérdése. Érdekes módon számos multirezisztens kórházi patogén esetében csupán néhány, egymással genetikai rokonságban álló törzs (klón) világméretű elterjedése felelős a magas incidencia kialakulásáért. Ezek a nagy nemzetközi kórokozó klónok a helyi patogén klónokat kiszorítják és azoknál magasabb előfordulási arányt érnek el.

 

Dr. Füzi Miklós munkacsoportja megállapította, hogy magasszintű fluorokinolon rezisztencia esetén – amelyet kórházi környezetben a patogének túlélésük érdekében el kell érjenek – a legtöbb MRSA és multirezisztens Klebsiella pneumoniae törzs életképessége nagymértékben csökken, ami szaporodásuk jelentős lelassulásához vezet. Ezzel szemben mindkét kórokozó nagy nemzetközi klón törzseinél, magas fluorokinolon rezisztencia szint mellett, az életképesség csökkenés sokkal kisebb mértékű, ami lehetővé teszi, hogy ezek a patogének egészségügyi intézményekben a kis klón törzsekhez képest jóval nagyobb előfordulási arányt érjenek el.”

 

 

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete az étrend kiegészítők piacának megtisztulásáért harcol: védjeggyel kívánják ellátni a bevizsgált, megbízható minőségű termékeket. „MÉKISZ Tanúsított Minőség” védjegyet csak a tanúsítási eljáráson átesett készítmények kaphatnak, amelyek minőségét és megbízhatóságát több lépcsős szigorú ellenőrzés garantálja.”

 

Csaknem tízszeresére nőtt a száma a forgalomba került étrend-kiegészítőknek az elmúlt években, derül ki az Országos Élelmezés- és Táplálkozás-tudományi Intézet  statisztikáiból. Jelenleg  kb. 13 ezer féle étrend-kiegészítő kapható hazánkban.

 

„A tavaly nyilvántartásba vett 1632 készítménynek ugyanakkor mintegy 30 százalékkal szemben merült fel kifogás – amint az a Medical Online szaklap nemrégiben rendezett konferenciáján elhangzott. Ezek a kifogások döntően a reklámozásra vonatkoznak, az étrend-kiegészítők gyártói, forgalmazói ugyanis nem tulajdoníthatnak gyógyhatást a termékeiknek, nem fogalmazhatnak meg egészségre ható állítást sem. A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években több tucat étrend-kiegészítővel kapcsolatos vizsgálatot folytatott le, összességében több tízmillió forint bírságot szabva ki a renitensekre. A forgalomba hozataltól eltiltott étrend-kiegészítők adatbázisában pillanatnyilag több mint kétszáz készítmény szerepel.

 

A reklámozás jogszerűségén kívül ugyanakkor sem minőség, sem pedig hatékonyság szempontjából nem vizsgálja senki az táplálék-kiegészítőket. Az OÉTI csak a gyártó által beadott, az adott termékre vonatkozó hatóanyag-listát nézi, azt nem, hogy az abban foglaltak fedik-e a valóságot.”

 

Forrás: Semmelweis Egyetem, www.weborvos.hu, www.antsz.hu, www.mgyk.hu, NAV, MTI, HENT, www.hvg.hu, www.vg.hu