Új Ptk.

1. Vezető tisztségviselők felelőssége. A NAPRAKÉSZ GYÓGYSZERÉSZ 2014. márciusi számában már részben beszámoltunk az új Polgári törvénykönyv vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó szabály változásairól:

 

„2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), nem kis feladat elé állítva a jogalkalmazást. Ugyanis a már folyamatban lévő perekre, a hatálybalépést megelőző jogviszonyokból származó vitákra a korábbi (1959. évi IV. törvény) Ptk-t kell alkalmazni. 

 

Az eddigi szabályozás szerint a vezető tisztségviselő által harmadik személynek okozott kár esetében maga a társaság felelt, a vezető tisztségviselő felelőssége mögöttes volt. Ez megváltozott, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő már a társasággal egyetemlegesen felel és a károkozó csak szűk körben mentesülhet a kár megtérítésének kötelezettsége alól. A károkozó ügyvezető csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést 1. ellenőrzési körén kívül eső és 2. szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és 3. nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.” 

 

Ezeket a mentesülési feltételeket azért nem mindenki értelmezi szigorításként. Szigorítás annyiban történt, amennyiben megjelent az előreláthatóság is az elvárhatóság mellett, valamint az ÉS szó konjunktív (azaz együttes) feltételként összekapcsolja az elvárhatóságot és az ellenőrzési körön kívül eső fogalmat és az előre nem láthatóságot, ami azt jelenti, hogy a három feltételnek együttesen kell fennállnia és együttesen kell bizonyítania a szerződésszegő félnek és csak ekkor mentesül! Viszont enyhítésnek tűnik olyan szempontból, hogy az előreláthatóság szűkíti a felelősség körét, az előreláthatóság (pl. a közvettet károk szempontjából) szűkebb felelősséget eredményezhet, mint az elvárhatóság. A jogalkotó tehát egyrészt megszigorítja a szerződésszegő fél kimentését, másrészt a szerződésszegéskor előre látható károkra korlátozza a megtérítendő károkat.

 

A kártérítés mértékénél szintén „enyhül” a fenti szigorúság, hiszen a károkat csak olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult (károsult) bizonyítja, hogy a kár a szerződés kötésének időpontjában előre látható volt. Tehát megfordul a bizonyítási teher és már a károsultnak kell bizonyítania szerződés kötésének időpontjában való előre láthatóságot! Ez az egyik gyenge pontja szerintünk a kártérítésre vonatkozó szabályoknak, ugyanis bizonyos körülményeknek, károknak az előre bekövetkezési lehetőségét, valószínűségét igen nehéz bizonyítani.

 

„Ez a szabály igazi „tehermentesítő” áttörést jelenthet a károkozó szerződésszegő feleknek, így pl. a „műhibát” vétő egészségügyi szolgáltatónak is.” dr. Hanti Péter szerint. „Azt ugyanis majd a károsult betegnek kell bizonyítania, hogy az utóbb hibásnak bizonyult egészségügyi szolgáltatás miatt már a szerződéskötéskor (tkp. az ellátás kezdetén) előre látható volt, hogy a beteg pl. mozgáskorlátozottá válik és emiatt nagy költségen át kell alakítania majd a lakását, speciális autót kell vennie, illetve emiatt vállalkozásában veszteségeket fog elszenvedni a munkából való kiesése miatt, stb. – amellett persze, hogy sérelemdíjra jogosult az egészségében ért hátrány miatt.”

 

2. A Bt. kültagja 2014. március 15-től számítva már nem lehet a Bt. vezető tisztségviselője, azaz ügyvezetője.

 

3. A Bt. és Kkt. is jogi személlyé válik. Megszűnik a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság fogalma, azaz valamennyi gazdasági társaság, cég jogi személlyé válik. Ennek jelentősége: megszűnik az üzletvezetői tisztség, a Bt-nél, Kkt-nál is ügyvezető lesz a vezető tisztségviselő megnevezése, a cégek társasági szerződése valamelyest átalakul:  a telephely és fióktelep, illetve az e-mail cím feltüntetése már nem kötelező az okiratban, módosulnak a szavazási szabályok, lehetőség nyílik az elektronikus szavazásra is a taggyűlések esetében.

 

4. A kft-éknél a törzstőkét ki kell egészíteni 3.000.000.- Ft-ra a létesítő okirat (társasági szerződés) első módosításakor, de legkésőbb 2016. március 15-ig. Nem kell megemelni a törzstőkét olyan módosításnál, amelyik nem igényli a létesítő okirat (társasági szerződés) módosítását. 

 

 

A gazdasági társaság tagjai - amennyiben együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek - kezdeményezhetnek olyan kártérítést, amely a vezető tisztségviselővel szemben lenne érvényesíthető annak ellenére, hogy taggyűlés  (többségi döntéssel) elvetette vagy nem döntött róla.

 

Forrás: www.medicalonline.hu - dr. Hanti Péter: Új Polgári Törvénykönyv és egészségügy, www.pharmaonline.hu, Ptk. fordítókulcs, Ptk. törvénymagyarázatok