Étrendkiegészítők

Az étrendkiegészítők témájának részletes elemzésébe fogott a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Dr. Hankó Zoltán elnök szerint „a gyógyszertárak alapvető feladata ezen termékek értékesítése, szakmai és gazdasági érdekük a forgalmazása fejlesztése, ám ehhez teljes körű és megbízható szakmai információkra van szükségük a patikusoknak az egyes termékekről.”

 

Az elnök szerint a cél nem kevesebb, mint „hogy  a  betegek, fogyasztók  jogos  igényeinek  megfeleljünk  és  az  étrend-kiegészítők  forgalmazásában  rejlő szakmai  és  gazdasági  lehetőségeket  kihasználjuk,  indokolt  a  „gyógyszertári  minőség” fogalmának és az ehhez kapcsolódó elvárásoknak a kiterjesztése erre a termékkörre is.” 

 

 

1. Az  étrend-kiegészítők  forgalmazása  a  gyógyszertár  alapfeladatai  közé  tartozik.

 

2. Az étrend-kiegészítők értékesítése a gyógyszertárban egészségügyi feladat.

 

3.   Az étrend-kiegészítők gyógyszertári forgalmazásához kapcsolódó szakmai tevékenység a gyógyszerészi  gondozás  körébe  (is)  sorolható.

 

4.   A  kamara  etikai  kódexe  az  étrend-kiegészítőkkel  kapcsolatos  szakmai  tevékenység szabályait  is  rögzítette.

 

5.   A  kamara  által  megalkotott  Belső  minőségügyi  kézikönyv  is  rögzíti  az  étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos legfontosabb szakmai szabályokat.

 

6. Az étrend-kiegészítőt a gyógyszertár a gyógyszerekkel azonos értékesítési folyamat során adja  el.

 

7. A  MÉKISZ  kezdeményezte  a  „MÉKISZ  Tanúsított  Minőség”  védjegy  bevezetését  és  elindította  a minőségtanúsítási eljárásokat.  Legújabban kedvezményeket is felkínálnak azoknak, akik vállalják  a  minőségtanúsítási  eljárásban  való  részvételt.  A Kamara a  MÉKISZ-szel  közösen  és önállóan is többször kezdeményezte már az étrend-kiegészítők egészségpénztári kártyára történő vásárlási lehetőségének megteremtését.   

 

8. Fontos cél az étrend-kiegészítők patikai forgalmazásának bővítése, ehhez azonban egy egységes adatbázisra és étrend-kiegészítők minőségét szavatoló intézkedésekre lenne szükség. Az  egységes  adatbázis  megteremtésének  indokoltságát  alátámasztják  az  egyedi, szúrópróba-szerű illetve a nagyobb  termékkört  is  érintő  vizsgálatok, valamint az alábbi jogszabályi  rendelkezések: 2/2008.  (I.  8.)  EüM  rendelet 4. §-a,  a 2006. évi XCVIII. tv (Gyftv) 2. § (4) bekezdése, valamint a  41/2007.  (IX.  19.)  EüM  rendelet  36/A  §  (1)  bekezdése.

 

A kamara etikai kódexe az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos szakmai tevékenység szabályait is rögzítette (4. pont).

 

Ugyanakkor „az étrend-kiegészítők összetételével, alkalmazásuk feltételeivel, várható hatásukkal, árarányos voltukkal kapcsolatos információk a gyógyszertáraknak csak korlátozottan állnak rendelkezése.” Ezt a MÉKISZ hasonlóan látja a Kamarához a 7. pontban idézettek szerint. 

 

 A  rendelet  3.  §  (1)  bekezdése  szerint  „Magyarország  területén  csak  az  e  rendelet előírásainak  megfelelő  étrend-kiegészítő  hozható  forgalomba”,  a  rendelet  azonban  nem tartalmaz előírást

  

A) az  étrend-kiegészítő  előállítási  körülményeire  (csak  az  előállító  nevét,  címét,  az előállítás helyét és az előállító elérhetőségét kéri),  

 

B)   az előállítás körülményeinek ellenőrzési lehetőségére,  

 

C) az étrend-kiegészítő összetevőinek (minőségi paramétereinek) állandóságára,  

 

D) az esetleges eltérésekre és ezek bejelentésére vonatkozóan, beleértve a forgalmazó cég esetleges megváltozását is.  

A rendelet ilyen irányú bővítése indokolt.”  

 

 „A Kamara szerint célszerű lehetne megkülönböztető elnevezés használata is a pl. egészségügyi –  vagy  gyógyászati  –  célú  étrend-kiegészítő  esetében,  ha  már  az  Unió  által feltüntethetőnek  tartott  „ajánlások”  közvetetten  egészségügyi  célú felhasználásra utalnak.  

 

Az  „egyéb  táplálkozási  vagy  élettani  hatással  rendelkező  anyagokat” tartalmazó  étrend-kiegészítők  körébe  számtalan  olyan  (gyógy)növény  vagy (gyógy)növény  feldolgozásával  készült  termék  is  bele  tartozhat,  amelynek (orvosi/gyógyszerészi)  kontroll  nélküli  használata  egészségügyi  kockázatot hordoz.  Emiatt  ezeknél  az  étrend-kiegészítőknél  az  erre  irányuló figyelmeztetés indokolt.”

 

Az  „egyéb  táplálkozási  vagy  élettani  hatással  rendelkező  anyagok”  körére vonatkozóan  a  rendelet  keretei  között  indokolt  lenne  egy  „pozitív”  és  egy „negatív”  lista  kialakítása  is.

 

Az elmúlt évek ismétlődő  hamisítási  és  minőségi  problémáit  ismerve  olyan  rendszer  kialakítása  szükségszerű, hogy  

 

A)  a hatóságnak  – a jelenlegi jogkörökkel szemben  – joga legyen a bejelentettől eltérő összetételű,  minőségű,  címkeszövegű  stb.  termék  vagy  a  forgalmazóval kapcsolatos probléma  esetén  haladék  nélküli,  egységes  elveken  alapuló,  az  egész  országra kiterjedő, azonnali forgalomból kivonásra, a forgalmazás felfüggesztésére,  

 

B)  amennyiben  az  eltérés  étrendkiegészítő-hamisításnak  minősül  (nem  Engedélyezett összetevő  használata,  gyógyszerként  használt  összetevő  használata  stb.)  a  jelenleg elégtelen szankciórendszer is érdemi elemekkel bővüljön, 

 

C) a  jelenleginél  intenzívebb  piacellenőrzés  feltételei  (pl.  laborháttér)  is  biztosítottak legyenek.”  

 

A Kamara elnöke szerint indokolt lenne az „előzetes bejelentés” bevezetése az étrend-kiegészítő forgalomba hozatalát megelőzően olyan határidővel, amely során  az OÉTI biztonsággal eltudja végezni a szükséges ellenőrzéseket.

 

A forgalmazási csatornák biztonságosabbá tételével csökkenthető a hamisított vagy nem megfelelő minőségű étrend-kiegészítők  gyógyszertárakba kerülésének kockázata.

 

Forrás: www.mgyk.hu, www.weborvos.hu