Gyógyszertári marketing VI.

A korábbiakban megosztottuk több online marketing tanácsadó véleményét, tanácsát, az alábbiakban a Prezi és a Marketing Commando tapasztalatait is közöljük:  A Prezi tavalyi felmérése szerint a hazai kis és középvállalkozások (kkv) felének nincs honlapja, csupán elenyésző hányaduk vezet blogot, a kkv-ok többsége pedig semmilyen hirdetési tevékenységet nem végez.

 

A Prezi szerint csak az a honlap hatékony, amelyik felhasználóbarát és egyúttal google-barát. Nagyon fontos a vizualitás és a tartalom összhatása, mert csupán néhány másodperc alatt dől el, hogy a látogató marad vagy továbbklikkel egy másik weboldalra. A személyes jelleg megfoghatja a látogatót, ha mondjuk számára valami pozitív személyes kapcsolódási pont jelenik meg, amely „szól” hozzá.

 

A Marketing Commando online marketing tanácsadó cég szerint is „a tartalom a leges-legjobb eszköz, ami egy honlapot sikeressé tehet. Hiába minden csillogó-villogó grafika, hang, animáció, a legújabb programozási trükkök. Ha a honlapon nincs olyan tartalom, ami érdekelné a látogatókat, akkor hamar elmennek és soha nem jönnek vissza.”

 

Napjainkban a Facebook, mint online marketing eszköz, hirdetési felület megkerülhetetlen tényezőnek tűnik, de azért vannak akik óvatosságra intenek: „a hosszú távú, hatékonyabb működés érdekében a magyar vállalatoknak tanácsos saját, a Facebook-tól független aktív közösséget, például egy céges blogot létrehozniuk” vélekedik Gombos Zsolt Facebook-szakértő, az Online Marketing Akadémia alapítója.

 

Gombos „ jó opciónak látja a saját közösségi oldal létrehozását, például egy céges blog formájában. A vállalatok az oldalt látogatók adatainak összegyűjtésével  saját adatbázist építhetnek, így idővel nem lesz szükségük a Facebook-ra, mint adatforrásra. A továbbiakban pedig email- és remarketing segítségével az egyszeri látogatók precízen újracélozhatók. 

 

Természetesen a gyógyszertáraknál speciálisan és korlátozottan érvényesül a fentiekben, illetve korábbi cikkeinkben megfogalmazott tanácsok, tippek hatékonysága, hiszen a patikák helyzete meglehetősen egyedi, az internetes ügyfeleik motivációja is eltérő lehet az általánostól. A gyógyszertárak helyzetéből fakadóan az online (saját weboldalukon, vagy fórumokon folytatott), illetve személyes tanácsadás szerepe viszont felértékelődött, akár hatékonyabb eszközzé is válhat, mint az összes létező online marketing eszköz. 

 

 

„Napjainkban a gyógyszer-marketing területén éleződik a fegyverkezési verseny, és a hirdetők nemcsak a célcsoport/vásárlók racionális gondolkodására akarnak hatni, hanem az érzelmeiket és a tudatalattijukat is befolyásolni akarják. Egy egészségügyi tanácsadó cég munkatársai, Harry Sharman és Debbie Allman a pharmafile-on számoltak be a viselkedési közgazdaságtan (Behavioral economics) gyógyszerválasztással kapcsolatos megállapításairól. Módszereiket minden olyan szakma képviselői sikerrel alkalmazhatják, akik szemtől szembe találkoznak az ügyfelekkel, így a gyógyszerészek is befolyásolhatják klienseiket az adott beteg számára jobb kimenetet eredményező döntések és választások elősegítése érdekében.

 

A viselkedési közgazdaságtan, ami a közgazdaságtan és a pszichológia eredményeit ötvözi, annyiban tér el a klasszikus közgazdaságtantól, hogy a döntések leírásakor a ráción kívül számba veszi az érzelmek és a tudatalatti hatását is.

 

Harry Sharman és Debbie Allman cikke az antidepresszáns Abilify (aripiprazole) egy reklámjának példáján mutatja be, hogyan próbálják a gyógyszercégek a betegek érzelmeit befolyásolni. A reklám üzenete szerint a beteg és a gyógyszer egymással együttműködve, csapatmunkában, mintegy barátokként küzdenek a betegség ellen, a reklámarc nem szomorú, hiszen a gyógyszerrel karöltve immár kontrollt gyakorol tünetei felett. „Nem vagy egyedül, együtt legyőzzük a kórt!” – mondja a megszemélyesített pirula.

 

Természetesen minden választást befolyásolnak az előítéletek, a megérzések és a heurisztika, a korábbi tapasztalatok, azaz nem racionálisan, a bizonyíték alapú vizsgálatok eredményei szerint döntünk gyógyszerválasztáskor sem.”

 

 

„Íme néhány az előítéleteink közül:

Ezen előítéletek és tudattalan befolyásoló tényezők ismeretében Harry Sharman és Debbie Allman pl. azt ajánlják, hogy amikor egy-egy gyógyszerrel kapcsolatos komplex üzenetet szeretnénk eljuttatni a pácienshez, érdemes az üzenetet részekre szedni, és egy-egy részt akár több egymást követő alkalommal újdonságként elővezetni, nem ugyanazt a bonyolult üzenetet ismételgetni többször is.”

 

Forrás: www.prezi.com, www.marketingcommando.hu, MTI, www.hirado.hu,  Pharmaonline - Dr. Kazai Anita: A tudatalatti befolyásolása: egy új eszköz a pharma-marketingben