Aktualitások

 

Félreértések vannak az igazolás kiadása körül, ezzel kapcsolatban a 2014. júliusi számunkban már közzétettünk egy kamarai tájékoztatót, ezt revideáljuk, illetve részletesebben kifejtjük:

 

 

„A gyakorlat időtartamát munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló kérelmező esetén a foglalkoztató (munkáltató), ennek hiányában a működési engedély kiállítója igazolja. A munkáltató lehet a foglalkoztatástól függően a kérelmező jelenlegi vagy korábbi munkáltatója.” 

 

1. Gyógyszerész (beosztott, helyettesítő, intézeti, stb.) --- minden esetben a (gyógyszertárat  működtető Bt., Kft. vagy Zrt.) munkáltató állítja ki  az igazolást

 

2. Személyi jogos gyógyszertárvezető (amennyiben munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll  a gyógyszertárat  működtető Kft.-vel, Bt.-vel vagy Zrt.-vel) ---  a (gyógyszertárat  működtető) munkáltató állítja ki az igazolást

 

3. Ha a személyi jogos gyógyszertárvezető nincs munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban a gyógyszertárat működtető Kft.-vel, Bt.-vel vagy Zrt.-vel --- az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) illetékes megyei tiszti főgyógyszerésze állítja ki az igazolást

 

4. Ha a személyi jogos gyógyszertárvezető egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) illetékes megyei tiszti főgyógyszerésze állítja ki az igazolást

 

Az OTH eljárása kérelemre indul,  3.000.- Ft,  illetékbélyeget kell mellékelni, célszerű a teljes 5 éves periódusra egyszerre megkérni az igazolást. 

 

 

A gyógyszerbiztonsági előírások folyamatos szigorodása figyelhető meg napjainkban: „az elkövetkező években óriási informatikai fejlesztések várhatóak az Unió tagállamaiban a Közösségi Gyógyszerkódex elvei alapján, hogy 2018-tól élesedni tudjon a rendszer. Az elképzelések szerint a gyógyszeres dobozokra egyenként nyomon követhető biztonsági elemet helyeznek el (például kódot), illetve dézsmabiztos csomagolással látják el őket – ilyenekkel már ma is találkozhatunk, gondoljunk a felnyitás előtt a fólia eltávolítására.

 

A gyógyszergyárakban előállított termékek minden egyes dobozának egyenként be kell jelentkeznie az uniós informatikai rendszerbe, és csak akkor kerülhetnek ki belőle, amikor a patikákban, kórházakban kiadják a gyógyszereket. Ehhez persze a kiadó helyeken is jelentős informatikai fejlesztéseket kell majd végrehajtani. Hogy milyen hatalmas forgalomról lehet szó, arra vonatkozóan becsült adatok állnak rendelkezésre: európai szinten évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszert érinthet a tervezett rendelkezés, ezek 4600 különböző gyártóhelyről kerülnek ki, illetve 177 000 expediáló-helyen fordulnak meg.”

 

„Mind a betegek, mind a gyógyszerpiaci szereplők szempontjából az lenne a szerencsés, ha az informatikai rendszert fokozatosan, lépésről lépésre építenék ki, induláskor a lehető legszűkebb gyógyszerkörrel: tehát minél kevesebb biztonsági elemmel ellátott dobozzal és minél több kivételi listán szereplő gyógyszerrel – közölte lapunkkal dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója.”

 

 

2013. szeptember 1-jétől egy fekete háromszög jelöli azokat az új gyógyszereket, amelyeket fokozottan ellenőriznek és esetleges mellékhatásaikról az engedélyeztetés után is  adatokat gyűjtenek. Az Európai Gyógyszerügynökség által ellenőrzött és fekete háromszöggel megjelölt hazai gyógyszerek száma már majdnem elérte a 200-at. Hazánkban idén 12 felett van az OGYI által kiadott fekete háromszögű figyelmeztetések száma.

 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara országos ügyviteli vezetője, Horváth–Sziklai Attila szerint „Magyarországon különösen hasznos lehet a megjelölés, mivel itthon a nyugat-európai átlaghoz képest kevesebb visszajelzés érkezik a jelentkező mellékhatásokról a hatóságokhoz.

 

Horváth-Sziklai Attila külön kiemelte, a háromszög nem azt jelzi, hogy adott készítmény használata kockázattal jár, inkább arra ösztönzi a beteget, hogy jobban figyelje saját reakcióit a beszedett készítményre, majd a tapasztalatait mondja el az orvosának is, aki így tisztább képet kaphat az általa alkalmazott szerekről.”

 

 

A hidegháborút idéző Oroszország-Nyugat konfliktusban elrendelt importkorlátozások Magyarország számára, ezen belül a hazai gyógyszerkereskedelem számára is veszélyt jelenthetnek: 

 

„ A KSH adatai alapján jelentős, közel egyharmados súllyal szerepel ugyanis az oroszországi magyar exportban a gyógyszeripar – ez az arány az uniós átlag közel kétszerese. A gyógyszerszektor orosz kitettségét az is jól jelzi, hogy az iparág teljes kivitelének több mint 17%-a talál vevőre Oroszországban. Egy esetleges gyógyszerpiaci korlátozás a BÉT-en jegyzett Richter Gedeon Nyrt.-t is komolyan érintené. Igaz ugyan, hogy az idei első félévben jelentősen csökkent az orosz kivitel…”

 

 

 

„Az ÁNTSZ fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy önmagában az a tény, hogy valaki a járvánnyal érintett területről (pl. Nigériából) érkezik hazánkba, nem jelenti azt, hogy az illető az Ebola-lázzal összefüggésben fertőzésre gyanús esetnek számítana. A járványügyi kockázat megítélésére és kezelésére útmutatót állított össze az ÁNTSZ, azt az érintett intézmények megkapták - tudatta közleményében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal.”

 

„Az Ebola-vírussal való fertőződés kockázata még azoknál az embereknél is nagyon alacsony, akik az érintett területen élnek vagy oda utaznak.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatára az érintett országoknak a kilépő utasokat meg kell vizsgálniuk. Ennek célja, hogy kiszűrjék azokat, akik egy esetleges Ebola-vírus fertőzés tüneteit mutatják, illetve megakadályozzák, hogy az ilyen személyek – továbbá a velük közvetlenül érintkezők – a nemzetközi utazásban részt vegyenek.”

 

 

„Nem biztos, hogy az van az étrend-kiegészítőben, ami a címkéjén szerepel, az OÉTI ugyanis a csomagolás feliratát vizsgálja, analitikai tesztet nem végez a szerekkel. A Kossuth rádió Napközben című műsorában az OÉTI mellett megszólalt Székely Krisztina is, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője.

 

Az internet ideális terepet biztosít a hamis szerek terjedésének, az ezzel foglalkozó iparág pedig jövedelmezőbb, mint a kábítószer-kereskedelem. 

 

Baj lehet az ártalmatlannak látszó, recept nélkül kapható étrend-kiegészítőkkel is, amelyek lényege, hogy koncentráltan tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb élettani hatású anyagokat. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgató főorvosa hangsúlyozta, azt tapasztalják, hogy a bejelentett készítmények száma egyre nő, és azon belül a kifogásolt szerek száma is – ezek aránya ma 30 százalék körül mozog. Az ÁNTSZ kétszázötven étrend-kiegészítőt pedig kitiltott a forgalomból.

 

Az OÉTI akkor kifogásol egy étrend-kiegészítőt, ha olyan anyag van benne, amelyet élelmiszer nem tartalmazhat. Az sem megengedett, hogy a reklámja, ismertetője azt állítsa, a termék meggyógyít, megelőz „minden” betegséget, hiszen az étrend-kiegészítő nem orvosság, hanem élelmiszer. Ennek ellenére a fogyasztók jelentős része bedől az gyógyító erőre tett ígéreteknek – tette hozzá.”

 

ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala közölte: „Magyarországon közforgalmú gyógyszertárak végezhetnek legálisan internetes gyógyszerértékesítést, ha honlapjaik címét legkésőbb a tevékenység megkezdésekor bejelentették az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak. Amennyiben a vásárló jegyzékben megtalálja azt a gyógyszertárat, amelytől gyógyszert kíván interneten keresztül rendelni, biztos lehet abban, hogy a gyógyszertár e célú tevékenysége folyamatos hatósági ellenőrzés alatt van. A hatósági ellenőrzés kiterjed a gyógyszer beszerzési forrására, a gyógyszer kiadás szakszerűségére és az azokkal kapcsolatos nyilvántartás naprakész vezetésére.”

 

 

Dr. Ilku Lívia a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója szerint „az összfogyasztásban némi visszaesés tapasztalható, miközben a vény nélkül kapható patikaszerek növelték a részesedésüket a receptköteles termékekkel szemben.

 

A vitaminok és étrendkiegészítők, valamint általános láz- és fájdalomcsillapítók elviszik az értékben mért bolti eladás közel felét.

 

A recept nélkül kapható szerekből 7%-kal, mintegy 77 milliárd forintra nőtt a kiskereskedelem bevétele idén az első félév során, tavaly január-júniushoz képest. A Nielsen felmérése szerint a probiotikumoknál 22 százalékkal, teljes értékű és étkezést helyettesítő tápszereknél 18, puffadás elleni szereknél pedig 17%-kal nőtt a forgalom.

 

A két legnagyobb forgalmú kategória, a vitaminok és étrendkiegészítők, valamint általános láz- és fájdalomcsillapítók 30, illetve 16%-os piaci részesedésükkel elviszik az értékben mért bolti eladás közel felét, az első félévi adatok szerint. Utánuk a nagy forgalmú kategóriák között sorrendben a köhögéscsillapítók következnek 7%-os piacrésszel, majd a visszeres véna kezelésére való készítmények és az orrdugulás elleni szerek (5-5), valamint a puffadás elleni, továbbá a hasmenés elleni szerek (4-4) – sorolta az adatokat Osztoics Bernadett.”

 

 

A Google ismét a támadások kereszttűzébe került a tiltott szerek hirdetései miatt: „míg a Google nem győzte meg az amerikai kormányt arról, hogy képes hatékonyan felderíteni és tiltani az internetes videókon keresztül terjesztett illegális szerek kereskedelmét, Jim Hood amerikai főügyész azt tervezi, hogy további információkat kér annak megállapítására, hogy a cégnek fűződik-e bármilyen érdeke az ilyen típusú illegális tevékenységekhez - közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

 

A Google válaszában kifejtette, hogy több, mint 350 millió illegális hirdetést távolítottak el az internetről 2013-ban, szemben a 2012-es 220 millióval. Továbbá a cég jelezte, hogy az online szolgáltatásain keresztül a hamis áruk terjesztésére irányuló kísérletek 47%-al csökkentek 2012-ben, míg 2013-ban 82% volt ez az arány a cég statisztikái szerint, jelenti az iracm.com portál.

 

A szövetségi államok és Washington fokozni fogják a hamisított és illegális áruk online kereskedelmének megfékezésére irányuló tevékenységüket. Ezeknek az eladása a feketegazdaságot növelik, melynek összege a Javelin Strategy and Research cég szerint közel 18 milliárd dollár. Múlt júliusban például azzal vádolta az amerikai kormány a FedEx nevű futárcéget, hogy illegális online gyógyszertáraktól származó orvosi vényre kiadható fájdalomcsillapítókat, nyugtatókat, és egyéb szabályozott anyagokat szállítottak.”

 

 

2014. augusztus 31-én lejárt az online pénztárgépekre való átállási határidő: „már több mint 160 ezer online pénztárgép áll összeköttetésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Sokat kockáztat az a vállalkozás, amelyik szeptember elsejétől nem online pénztárgépet használ. Az átállást elmulasztó céget akár egy millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatja a NAV, és e mellett az üzlethelységet is lezárhatja 12 nyitvatartási napra. - tudatta a nemzetgazdasági minisztérium közleménye.”

 

A támogatással kapcsolatban új fejlemény: „Szeptember 1-én délelőtt a Kamara Hivatalában egyeztetésre került sor a gyógyszertári rendszergazdák és a kamara vezetői között a nemzetgazdasági miniszter 26/2014. (VIII. 29.) NGM számú rendeletével kapcsolatos teendőkről.

 

Mint ismeretes, a rendelet lehetővé teszi, hogy a gyógyszertárak megkapják a pénztárgépek cseréjéhez járó, pénztárgépenkénti bruttó 50 eFt állami támogatást feltéve, hogy eredetileg is jogosultak lettek volna rá, a megrendelést határidőre leadták és pénztárgépeik cseréjére augusztus 31-ig sor került.

 

A jelenlevők megállapodtak abban, hogy a rendszergazdák szeptember 10-ig minden érintett gyógyszertár személyi jogos gyógyszerészének megküldik a tájékoztató levelet, a kérelem mintát és azokat az adatokat, dokumentumokat, amelyek a gyógyszertár támogatás-igényléséhez szükségesek. Kérjük, hogy ezek birtokában a gyógyszertárak a NAV-nak szeptember 30. előtt küldjék meg kérelmüket, a szeptember 30-i határidő ugyanis jogvesztő.

 

A rendszergazdák a NAV felé a rendelet által előírt adatszolgáltatást a szeptember 15-i határidőig elvégzik.”

 

Forrás: MGYK Országos Hivatala, NAPRAKÉSZ GYÓGYSZERÉSZ 2014. júliusi száma, www.weborvos.hu, Magyar Hírlap, www.napi.hu, www.kormany.hu, MTI, http://www.hamisgyogyszer.hu, www.szabadföld.hu, www.vg.hu, HENT hírlevél, www.mgyk.hu, www.budapesti-patikus.hu

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább