Gyógyszertári ügyelet, hogyan tovább gyógyszerészet

Dr. Sohajda Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke a „Hogyan tovább gyógyszerészet – a gyógyszertári ügyelet” című dolgozatában (2014. augusztus 30.) kifejtette a gyógyszertári ügyelet történetét, jelenlegi szabályozását és a lehetséges jövőbeli változásait. A lehetséges jövőbeni irányok a következők:

 

1. „… pontosan szabályozni kell a gyógyszertári ügyelet tartalmát, az ügyeleti körzeteket és az egyes körzetekhez rendelt ügyeleti, készenléti időket. 

 

2. A szabályozást követően az OTH – az MGYK bevonásával – alakítsa ki az ügyeleti körzeteket és a hozzájuk rendelt ellátási formát, majd hivatalból kezdeményezze a jelenlegi ügyeleti kijelölések módosítását. 

 

3. Ezzel párhuzamosan ki kell alakítani az ügyeleti finanszírozás rendszerét (költségvetési támogatás, gyógyszertári ügyeleti alap, lakossági ügyeleti díj). 

 

4. A fentiek után az új ügyeleti és finanszírozási rendszer fokozatosan bevezethető.” 

 

 

„A gyógyszertárak az egészségügyi ellátás szerves részei, így – bár az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyi ügyeletek között nem nevesíti a gyógyszertári ügyeletet – a folyamatos ellátási kötelezettség levezethető, melyet az ügyeleti és készenléti rendszeren keresztül lehet biztosítani. 

 

Amennyiben társadalmi elvárás, és a folyamatos egészségügyi ellátás része a folyamatos gyógyszerellátás, úgy az abban való feladatvállalás (az ügyelet biztosítása) elviekben minden működési engedéllyel rendelkező gyógyszertár felelőssége. 

 

Mivel azonban az ügyeleti ellátás szervezése során nem szükséges minden gyógyszertárat bevonni az ügyeletbe, az ügyeleti kötelezettség nemcsak az adott területen az adott gyógyszertárra eső ügyelet biztosításával, hanem ügyeleti rendszer költségeihez való hozzájárulással is teljesíthető. 

 

Egy adott területen (térségben) működő és ügyeletre alkalmas gyógyszertárak közötti ügyeleti megosztás rendező elve tekintetében több kritérium is szóba jöhet. Ezek közül az egyik például a gyógyszerész létszám, egy másik a támogatott gyógyszerforgalom után számított árrés-tömeg lehet. Azonos nagyságrendű gyógyszertárak esetén a gyógyszertár-arányos ügyeleti megosztás is elfogadható. 

 

Határozottan kijelenthető, hogy az ügyeleti szolgálat ellátására – főként a fővárosban és a nagyobb városokban, a mindennapi forgalomból adódó készlet és a megközelíthetőség miatt – nem minden gyógyszertár egyformán alkalmas. 

 

Rendszeresen felmerülő probléma az állandó vagy váltott ügyeleti rendszer, illetve a váltás periódusa. Mindegyik megoldásra van jó és rossz gyakorlat. A megfelelő megoldás szempontjából fontos a lakosság megfelelő ellátása és tájékoztatása, valamint a gyógyszertárak munkajogi előírásoknak való megfelelése. (Jelen elemzésnek nem tárgya a gyógyszertári vállalkozások ügyeleti és készenléti szolgálatának munkajogi megfelelősége, de mind a kijelölés, mind az ügyeleti rendszer működtetése során fokozott figyelmet kell fordítani a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartására.) 

 

Az ügyeletre kijelölt gyógyszertárnak a gyógyszerész jelenlétén túl biztosítani kell az ügyelet idejére, az adott ügyeleti körzet sürgősségi ellátásához szükséges gyógyszereket, amelyet a rendelet mellékletében lehet rögzíteni. (Ezzel párhuzamosan célszerű az orvosi ügyeletben előírt gyógyszerek listájának kialakítása/felülvizsgálata.) 

 

Egy új ügyeleti rendszerre való áttérés számos érdekütközéssel jár, ezért pontosan meg kell határozni az eljárásrendet, a fellebbezés rendjét, a köztestület és az önkormányzatok szerepét.”

 

Forrás: www.mgyk.hu