Aktualitások

 

Múlt év december végén módosult a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló 212/2013. (VI. 19.) Korm. rendelet: 

 

a támogatott tulajdonszerzésre „aspiráló” külsős gyógyszerészeknél annyi szigorítás, illetve korlátozás történt hogy „a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljárva” kívánjon tulajdonrészt szerezni.

 

A Patika Hitelprogram forrásai között már felsorolják az MFB Vállalkozásfinanszírozási Program 2020-at is.  

 

 

A 12 jogszabályt módosító, 2014-es év utolsó egészségügyi salátatörvénye (a 186-os közlönyben jelent meg 2014. december végén), rendelkezik az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról, illetve az ÁEEK-ről:

 

az „egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett jogutódként a jövőben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött.„

 

 

„Százezer ember teljes "genetikai térképét" készítik el a következő három évben a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) kezdeményezésére, a program a daganatképződés és a ritka genetikai kórképek mechanizmusának jobb megismerését, valamint új diagnosztikai tesztek és gyógyszerek kifejlesztését célozza.”

 

A projekt keretében Nagy-Britanniában 11 genomikai orvosi központot hoznak létre – adta hírül a BBC News.

 

 

"Az eddig rejtett genetikai titkokra derítünk fényt, a kutatások pedig az egész emberiség javát szolgálják" - hangsúlyozta a projekt kapcsán az NHS orvosigazgatója, Bruce Keogh proesszor.

 

 

A genetika terén lezajlott forradalomhoz mérhető az agykutatás fejlődése, a magyar kutatók pedig a hihetetlen gyorsasággal fejlődő idegtudomány élvonalában találhatóak.

 

Az agykutatás és -gyógyítás fejlődéséről és a szédítő perspektívákról Dóczi Tamás idegsebész professzor akadémikus, a Nemzeti Agykutató Program (NAP) klinikai moduljának vezetője számolt be a HVG-nek:

 

az ezredforduló környékén indult útjára a funkcionális MR (fMRI), amely egy egyszerű alapelvre épül igen bonyolult megvalósítással. Az alapelv felfedezése egy magyar kutatóhoz, Sántha Kálmánhoz köthető. Az „fMRI-ben rejlő lehetőségekre rábukkant a reklámipar is, mondja Dóczi Tamás. Alig 10 éves múltra tekint vissza a neuromarketing, amely révén minden korábbi módszernél hatékonyabban lehet belőni például egy samponreklám hatásait, miután a nézők agyi reakcióit egy fMRI segítségével vizsgálják, pontos képet kapva a kiváltott érzelmekről. Az új alkalmazott tudományágban rejlő lehetőségeket jól jelzi, hogy a világ egyik legelismertebb egyetemének számító John Hopkinson már létezik Neuromarketing Tanszék is.

 

Az fMRI másik „civil” alkalmazása a hazugságvizsgálat, ugyanis a tudósok arra is rájöttek, hogy amennyiben gondolunk valamire, de azt nem mondjuk ki, akkor magunkban beszélünk, azaz a gondolati folyamatok lezajlanak, de a beszédközpont nem aktivizálódik. Mindez azt jelenti, hogy egy fMRI és célzott kérdések segítségével minden kétséget kizáróan ki lehet deríteni, ha valaki el akar hallgatni valamit.”

 

Az fMRI hétköznapi használatának korlátot szab, hogy egy ilyen készülék legalább félmilliárd forint és egy-egy vizsgálat is milliókba kerül, ám ahogy az eredetileg tudományos és katonai célokra kifejlesztett számítástechnika/internet is életünk részévé vált, úgy e csúcstechnológiát képviselő diagnosztikai készülékek is rohamosan válnak elérhetővé szélesebb körökben.

 

Nem véletlen, hogy az agykutatás világszerte kiemelt téma. 2013-ban az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama 100 millió dolláros támogatást jelentett be a B.R.A.I.N. agykutató programra, amelyet 2015-re megdupláznak. Az Európai Unió 2014-et pedig az „Agy évének” nyilvánította.

 

 

Világszerte „közel 500 milliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyre fordított költségeken, ha ki lehetne küszöbölni a gyógyszerek orvosi felírása és elszámolása terén elkövetett hibákat” egy nemzetközi gyógyszerkutatási intézet tanulmánya szerint, amely nagy valószínűséggel Magyarországon is hasznosítható lenne. 

 

Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint az 500 milliárd kár nem magából a hibás receptfelírásból ered, hanem pl. a betegek együttműködésének a hiányából, abból, hogy a betegek túl későn kerülnek orvoshoz, illetve az okok között szerepet játszik az antibiotikumok túlzott mértékű felírása is, és a párhuzamos gyógyszerelés is.

 

 

Jogerősen tíz és fél év börtönbüntetéssel sújtotta a Fővárosi Ítélőtábla múlt év végén azt a balatonfüredi férfit, aki 2011-ben és 2012-ben hét patikát és kisboltot rabolt ki Veszprém és Fejér megyében. Az Ítélőtábla az ügyben kirendelés folytán eljáró bírái a jelenleg 46 esztendős férfit hét rendbeli rablás bűntettében, egy rendbeli rablás bűntettének kísérletében, lőfegyverrel visszaélés, hivatalos személy elleni erőszak és testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek. 

 

Az elkövető a bűncselekmények helyszínül a veszprémi dózsavárosi patikát, illetve más veszprémi és székesfehérvári gyógyszertárakat szemelt ki, voltak olyan helyszínek, ahova többször is visszatért. Alkalmanként 20 és 300 ezer forint közötti összeget zsákmányolt.

 

A Fővárosi Ítélőtábla döntésével súlyosította a vádlottra első fokon (törvényszéken) kiszabott kilencéves büntetést.

 

 

2014. decemberében újabb, ezúttal a gyógyszerbefogadást és finanszírozást érintő egészségügyi rendeletmódosítás-tervezetet tett közsszemlére honlapján a kormány:

 

A „törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet és a finanszírozási eljárásrendekről szóló 31/2010. (V. 13.) EüM rendelet módosításáról szóló jogszabályt 2015. február 1-jével tervezik hatályba léptetni.”

 

Ez módosítaná a támogatási kategóriákat az antibiotikumok,  az ACE-gátlók, a calcineurin gátlók, az adrenerg szerek és anticholinerg szerek kombinációi, a „légzőrendszerre ható egyéb készítmények”, a fluoroquinolonok és a csecsemőtápszerek esetében.

 

A tervezet bővítené a közbeszerzés sajátos szabályaival (a 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet alapján) beszerzendő gyógyszerek listáját: rákerülne a „recombináns technológiával előállított 1. generációs VIII. faktor koncentrátum” és az „szimeprevir” is.

 

Forrás: Magyar Közlöny, www.pharmaonline.hu, MTI, www.hvg.hu, www.weborvos.hu, www.mno.hu, www.kormany.hu, www.medicalonline.hu

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább