Jogszabály módosítások

A 2014. december végén kihirdetett 12 jelentősebb jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény (2014. évi CXI. törvény) a gyógyszer-nagykereskedelmet a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolja a már ide vont kórházi ellátás és mentésirányítás mellé.

 

Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett jogutódként a jövőben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött.

 

A bizonyítottan egészségügyi és szociális problémát jelentő új pszichoaktív anyagok szigorú kontroll alá kerülnek. A törvény szerint a dizájner drogok a lehető legszigorúbb megítélés alá fognak tartozni az általuk képviselt kiemelt társadalmi kockázat miatt, ennek érdekében 39 új pszichoaktív anyag kerül fel a gyógyszertörvény szerinti pszichotróp anyagok listájára.

 

Az interneten forgalmazott, bizonytalan forrásból származó gyógyszerek keresletének visszaszorítása érdekében a gyógyszertörvényt olyan új rendelkezésekkel egészítik ki, amelyek az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről szólnak: „az Ogyi elrendeheti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, amennyiben az  adat  hamis  vagy  nem  engedélyezett  gyógyszer  elérhetővé  tételével  összefügg.  A  kötelezett  (bírság  terhe  mellett)  egy  napon  belül  köteles  a  kötelezést  végrehajtani  és  a kötelezés 90 napig állhat fenn. Ha az elrendelés oka megszűnt, az ideiglenes hozzáférhetővé tétel is feloldható. Ellenkező esetben az OGYI feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a bíróság akár a végleges  hozzáférhetetlenséget is elrendelheti. Az illegális  hamis  gyógyszerekkel  folytatott  kereskedelem  elleni  küzdelem  eredményessége érdekében a kiegészítés azért szükséges, hogy gyorsan és hatékonyan lehessen fellépni a gyógyszerhamisítókkal szemben, az illegális kereskedelem visszaszoruljon és a gyógyszerészeti államigazgatási szervbe vetett közbizalom erősödjön.”

 

Módosul, kiegészül a fiókgyógyszertárakkal kapcsolatos szabályozás, (kiegészítés dőlt betűvel szedve):

 

2006. évi XCVIII. tv 50. § (2): „Fiókgyógyszertár működtetésére - a közúton történő megközelítés figyelembevételével  -  a  legközelebb  eső  közforgalmú gyógyszertárat működtető kaphat engedélyt. Amennyiben a kérelmező nem felel meg az  e  törvényben  és  e  törvény felhatalmazása alapján  kiadott  miniszteri  rendeletben előírt  feltételeknek,  vagy  a  legközelebb  eső  közforgalmú gyógyszertár  nem  kíván fiókgyógyszertárat  működtetni  az  adott  településen,  úgy  az egészségügyi államigazgatási  szerv  más  -  több  kérelmező  esetén  a  közúton  történő megközelítés figyelembevételével  közelebb  eső  -  közforgalmú  gyógyszertár  működtetője részére engedélyezheti  fiókgyógyszertár  működtetését.  A  közforgalmú  gyógyszertárat működtetőnek  háromnál  több  fiókgyógyszertár  működtetése  nem  engedélyezhető.  A három fiókgyógyszertárból  egy  működtethető  mozgó  egységként. Az a  közforgalmú gyógyszertárat működtető, amely fiókgyógyszertárának működési engedélye az 54. § (2)  bekezdés  a)  pont  ab) alpontja  alapján  legalább  két  alkalommal  visszavonásra került,  a  második  visszavonásról szóló határozat  jogerőre  emelkedésétől  számított három évig fiókgyógyszertár létesítésére és működtetésére nem adhat be kérelmet.

 

Az 54.  §  (2)  bekezdés  2015-től  hatályos  rendelkezései  az  alábbiak  (dőlt betűvel jelöltük a kiegészítéseket):

 

„A működési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (3) bekezdésben és az 58.  §  (2)  bekezdésében  foglalt  kivétellel  -  a  létesítési  engedéllyel  egyidejűleg  a működési engedély visszavonására okot adó körülményekről való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül vissza kell vonni akkor is, ha 

a)  fiókgyógyszertár esetén

 

aa)  működési  engedélyében  megjelölt  településen  közforgalmú  gyógyszertár kezdi meg működését; 

 

ab)  a  létesítési  engedélye  jogerőre  emelkedését  követő  6  hónapon  belül  nem kezdte meg működését;”

 

Az egészségügyi salátatörvény rendelkezik az egészségügyben tevékenykedő szakmai kamarák választásáról és nyilvántartásáról is. Eszerint továbbra is szükséges ezen köztestületeket bírósági nyilvántartásban tartani, azonban a területi szervezeteket, országos szerveket nem szükséges a civil szervezetek nyilvántartásáról szóló törvény szerint külön-külön is nyilvántartani.

 

A törvény egyértelműsíti, hogy a kamarai választás során csak az első körben kell a tagok negyedének részvétele az érvényességhez, míg a másik körben nincs részvételi küszöb, tehát bármekkora létszámmal érvényes a szavazás. A két választás között legalább 15 napnak kell eltelnie. A módosult jogszabály tartalmazza, hogy a második kör érvényességére vonatkozóan azonban a kamara alapszabálya a fentieknél szigorúbb szabályt is előírhat.

 

Forrás: www.mgyk.hu, Magyar Közlöny 2014. évi  186. száma, MTI, www.weborvospro.hu