Aktualitások

 

A tervek szerint átalakul az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYÉI) szervezeti struktúrája.

 

Megalakul - két intézmény összevonásával - az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), várhatóan Dr. Hankó Balázs lesz az OGYI utódjának a vezetője 2015. március 1-től az átszervezéseket követően.  Továbbá az Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet feladatait a Semmelweis Egyetem veszi át.

 

A tervek szerint többletfeladatokat kap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).

Megmarad az OTH, de a korábbi kilenc háttérintézménye helyett a jövőben négy fog tevékenykedni. Az OTH háttérintézményeként jön létre az Országos Közegészségügyi Központ, valamint a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, amely az Alapellátási Intézetnek és az Országos Gyermekegészségügyi Intézetnek az Országos Egészségfejlesztési Intézetbe történő beolvadásával jön létre. 

 

 

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége szerint „komolyan veszélyeztethetné a magyar gyógyszerpiac biztonságát, ha a március 1-jéig kitolt próbaidő után is a jelenlegi formájában maradna hatályban az online árukövető rendszer (ekáer)”.

 

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége a VG információi szerint már tavaly decemberben felhívta az NGM figyelmét arra, hogy az ekáer jelentős kockázatot hordozhat magában a gyógyszerpiacra nézve: „a lakossági gyógyszerellátás szempontjából létfontosságú orvosságok nagy hányada ugyanis külföldről érkezik, a nemzetközi elosztóláncba új, csak a magyar fél érdekében álló adminisztratív előírásokat beiktatni ezért komoly fennakadásokkal járhat. Márpedig, ha amiatt, mert nem felelnek meg az árukövető rendszerrel kapcsolatos előírásoknak, egyes gyógyszerszállítmányokat vissza kellene fordítani, emiatt pedig nem, vagy csak késve érkeznek be az országba, az a betegekre nézve komoly következményekkel jár. Gyógyszerhiány is kialakulhatna, veszélyeztetve a lakossági gyógyszer- és a kórházi betegellátást.”

 

A Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége javaslata: a a gyógyszerek és gyógyszer-alapanyagok mentesüljenek a bejelentési kötelezettség alól. A nagykereskedők szerint ez különösen indokolt egy olyan szektor esetében, amelyet éppen a közelmúltban emelt be a kormány a létfontosságú szolgáltatások közé.

 

 

2015. januárban megkezdték munkájukat a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok (MEEB). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkársága, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a megyei kormányhivatalok, valamint a kórházak vezetői, képviselői vettek részt az egyeztetésekben. 

 

A Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok feladata, hogy a következő hetekben áttekintsék az adott megye/térség egészségügyi ellátásának struktúráját, a kapacitásokat és megtalálják a lehető legoptimálisabb működési kereteket annak érdekében, hogy a biztonságos betegellátás mellett sikerüljön az intézmények adósságállományának növekedését megállítani és a jelenlegi tendenciát megfordítani.

 

 

Székely Krisztina 2014-ben hunyt el, személyében a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem fontos szereplőjét veszítette el. A munkacsoport új vezetőjévé Dr. Ilku Líviát nevezték ki, „aki a HENT-et és a gyógyszerhamisítás elleni fellépést a kezdetektől fogva támogatta. Dr. Ilku Lívia gyógyszerészhallgatóként a SOTE-ra járt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte a felsőfokú marketing-, reklám-, PR-menedzser képzést, állam- és jogtudományi doktorrá pedig az ELTE-n avatták. 7 évig dolgozott a gyógyszeriparban, majd 7 évet a közigazgatásban: az egészségügyért felelős minisztérium jogi főosztályán, később pedig az Országos Gyógyszerészeti Intézetben főigazgató-helyettesként. Gyógyszerészként és jogászként mindig a két szakma határterületével foglalkozott. Jelenleg a MAGYOSZ igazgatójaként végzi a jogi és gyógyszerészi munka eredményes és egymást segítő összefésülését. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának megalakulása óta aktív tagja, segítője.”

 

 

A „bűnszervezetek egyre aktívabban használják a közösségi médiát, hogy alacsony kockázattal és költséggel adjanak el hamis gyógyszereket. 2014-ben az MRHA – a Brit Gyógyszereket és Egészségügyi Termékeket Szabályozó Ügynökség – 1,2 millió adag illegális merevedési zavar elleni gyógyszert, valamint 383 ezer fogyókúrás terméket és 331 ezer adag altatót, nyugtatót, és antidepresszánst foglalt le, melyek főként Kínából és Indiából származtak” - adta hírül a HENT hírlevele. 

 

A „tavalyi évben először, az MRHA YouTube fiókokat is célba vett, és több mint 18 ezer videót távolíttatott el, melyek a látogatókat hamis gyógyszereket kínáló weboldalakra irányították, jelenti az iracm.com.

 

A bűnszervezetek azért szakosodnak a vényköteles gyógyszerekre, mert ezek sokkal nagyobb profitot termelnek, mint a kábítószerek, és a kockázat is sokkal kisebb.

 

A bűnszervezetek, amelyek hamis gyógyszerek eladásával foglalkoztak, minden befektetett euró 200-500 euró közötti profitot termelt. 2010-ben a Vámügyi Világszervezet becslése szerint a hamis gyógyszerek globális piaca elérte a 200 milliárd dollárt is, magyarázta Bernard Leroy, a párizsi Gyógyszerhamisítás Elleni Nemzetközi Kutatóintézet igazgatója.”

 

Ha a YouTube-on egy videóval kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy illegális árut reklámoz, a nézőket arra kérik, jelentsék a fiókot a YouTube egyik csapatának. 

 

 

Feltételes „forgalomba hozatali engedélyt kaphat az első őssejtterápiás készítmény az Európai Unióban, és ezzel a világ első őssejtterápiás gyógyszere lehet. Javasolt indikációja a limbalis őssejt-deficienciaként ismert, potenciálisan vaksághoz vezető szaruhártya-betegség.

 

Decemberi ülésén az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) Humán alkalmazásra szánt orvosi termékekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) első alkalommal javasolt jóváhagyásra őssejtterápiás készítményt. A Holoclar (Chiesi Farmaceutici S.p.A.) a ritka betegségek gyógyszerei körében mint fejlett terápiás gyógyszerkészítmény  kerülhet be a terápiás eszköztárba. Ha az engedélyezést az Európai Bizottság is támogatja, a Holoclar világviszonylatban az első elfogadott őssejtterápiás készítmény lesz, és új utat nyit egy ritka szembetegség, a limbalis őssejt-deficiencia (LSCD, limbal stem cell deficiency) kezelésében.”

 

A Holoclar enyhíti vagy megszüntetheti az LSCD okozta fájdalmat és fotofóbiát, és javíthatja a látásélességet. A Holoclar akár önmagában is eredményes kezelést jelenthet (vagyis a szaruhártya-transzplantáció alternatívája lehet), kiterjedt károsodás esetén pedig növeli a cornea-epithelium-transzplantáció sikerének esélyét.

 

 

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportja közreműködésével 2015. január 1-től módosult a 2005. évi XCV. törvény. A hamis gyógyszerekkel folytatott illegális kereskedelem elleni küzdelem eredményessége érdekében a törvénymódosítás speciális jogosítványokkal ruházta fel a GYEMSZI-OGYI-t annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan tudjon fellépni a gyógyszerhamisítókkal szemben. A törvény értelmében a GYEMSZI-OGYI új jogosítványai a következők:

 

• hamis, vagy nem engedélyezett gyógyszer internetes elérhetővé tétele esetén határozattal elrendeli az ilyen adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, illetve ideiglenes eltávolítását,

• a határozatban kötelezi a tartalomszolgáltatót a fentiekre, a kötelezettség maximum 90 napra áll fenn,

• a tartalomszolgáltató egy munkanapon belül köteles ennek eleget tennie, amennyiben nem, a hatóság bírságot szabhat ki 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedően, akár többször is,

• a hatóság a fentiekkel egyidejűleg feljelentést tehet, s amennyiben a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről dönt, a GYEMSZI-OGYI az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt megszünteti.

 

 

 

Itthon ma még elsősorban hitbeli kérdés, hogy melyik rendszergazda szoftverét választja a gyógyszerész. Németországban a miénknél jóval bonyolultabb, de hatékonyabb rendszer működik – derül ki a többi közt dr. Légrádi Gáborral, az LX-Line Kft. ügyvezető igazgatójával készült interjúból, melyet  a PharmaOnline-nak adott a szakember. A Kft. rendszergazdaként több ezer németországi gyógyszertárat szolgál ki.  A német struktúrában világosan meghatározottak a célok, a feladatok, az előrelátásnak, tervezésnek, kontrollnak sokkal nagyobb szerepe van, mint hazánkban. A magyar mentalitásban viszont több a kaotikus elem.

 

Arra a kérdésre, hogy „mennyire nyitottak az informatika által nyújtott lehetőségekre a hazai gyógyszerészek?” az LX-Line Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy „zajlik egy generációváltás, ami Németországban talán valamivel előbb kezdődött, mint Magyarországon. A fejlődés kényszeríti ki, hogy a tárák mögött az idősek helyét átvegyék a fiatalok. Ez a világ rendje. Az persze már más kérdés, hogy például a Németországban és Magyarországon is bekövetkezett patikabezárásokban mekkora szerepet játszott a kor új kihívásainak semmibevétele, a végzetes lemaradás az informatikai robbanásról. Ugyanakkor egyes technológiák alkalmazásában Magyarország előbbre tart. Ilyen például az online pénztárgépek használata. Németországban más módszert alkalmaznak, minden patikai rendszergazdának be kell építenie programjába egy olyan interface-t, amelynek segítségével az adóhatóság – amennyiben kíváncsiskodni támad kedve – minden szükséges információhoz hozzájuthat. Ez a rendszer szúrópróbaszerű, míg itthon a legkisebb, filléres eladás adata is bekerül az adóhivatal adatbázisába.”

 

 

Csaknem 422 ezer ember, a nyilatkozattételre kötelezett pénztártagok nagyjából húsz százaléka nem azonosította magát a kiszabott határidőig az önkéntes nyugdíj-, egészség-, illetve önsegélyező pénztáránál, így a pénzmosás megakadályozását célzó törvény értelmében számlájukat zárolták – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek idén januárban Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője.

 

Az egészségpénztári tagok hamarabb rádöbbennek, ha elfelejtettek eleget tenni a törvény előírásainak. Sokan vannak, akik egészségkártyával szeretnének fizetni a gyógyszertárban, de nem tudnak, mert zárolták a számlájukat. Ez esetben érdemes áfás számlát kérni a termékről vagy szolgáltatásról, amely a pénztár nevére szól, de feltüntetik rajta a pénztártag nevét és pénztári azonosítóját is. Amikor pedig megkeresi a pénztárat az azonosítás céljából, nyújtsa be ezt a számlát is, így az egyéni számláról akadálytalanul ki lehet majd fizetni a számla ellenértékét a tagnak. Talán a napi használat miatt vannak sokkal kevesebben a feledékeny egészségpénztártagok: szeptember végéig a teljes taglétszámnak alig 8,2 százaléka, 84 ezer tag nem azonosította magát.

 

Forrás: EMMI egészségügyért felelős államtitkársága, vg.hu, www.hamisitasellen.hu, HENT hírlevél, www.pharmaonline.hu, Magyar Nemzet, www.mgyk.hu

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább