A személyi jog és a tulajdonjog együttes átruházásának kérdései 1.

Dr. Vass Gellért 2 részes tanulmányából az elsőt közöljük, mely az egyéni cégek, egyéni vállalkozók, valamint a közkereseti és betéti társaság formájában működő gazdasági társaságok esetében alkalmazandó átruházási szabályokat elemzi. A 2. részt következő számunkban tesszük közzé, ez a tanulmány a korlátolt felelősségű társaságokban történő átruházás esetén irányadó előírásokat, valamint az öröklési szabályokat ismerteti.

 

A patikákban 2017. január 1-jei határidővel, kötelező jelleggel előírt gyógyszerészi többségi tulajdon megvalósítása során nem egy esetben tulajdonjog-átruházásokra is sor kerülhet. Kétrészes cikkünkkel az ezzel kapcsolatos jogszabályok közötti eligazodásban igyekszünk segítséget nyújtani.

 

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló, 2006. évi XCVIII. törvény (Gyógyszertörvény) szabályozási rendszerének alapelve, hogy gyógyszertárra vonatkozó létesítési és működési engedélyt kizárólag személyi joggal rendelkező gyógyszerész vezetése alatt álló közforgalmú gyógyszertár kaphat. A személyi jog tehát nélkülözhetetlen attribútuma a közforgalmú gyógyszertár létesítésének és működtetésének, ebből következően annak megszűnése a gyógyszertár ellehetetlenüléséhez vezethet.

 

A Gyógyszertörvénynek ugyancsak lényegi ismérve a gyógyszerészi tulajdon biztosításának garanciája, amiből következően a 2013. január 1. napján már működő közforgalmú gyógyszertárak esetében legkésőbb 2017. január 1-jéig biztosítani kell az 50 százalékot meghaladó mértékű gyógyszerészi többségi tulajdont, illetve az újonnan létesülő gyógyszertárak már ezen tulajdonosi struktúrával kell hogy rendelkezzenek.

 

A Gyógyszertörvény azt is biztosítja, hogy a gyógyszertárak akár gazdasági társaság, akár egyéni vállalkozás vagy egyéni cég formájában működjenek. Figyelmet érdemel annak vizsgálata, hogy – az előbb ismertetett, kógens (kötelező) jellegű szabályok betartása mellett – miként valósulhat meg a különböző formákban működtetett gyógyszertárak esetében a személyi jog és a személyi jogos gyógyszerészt megillető tulajdonjog átruházása.

 

 

Melyek a személyi jog és gyógyszerészt megillető tulajdonjog egyidejű átruházására vonatkozó alapvető szabályok? Először is, általános elvárás, hogy a személyi jogot csak olyan személyre lehet átruházni, aki maga is megfelel a személyi joggal szemben támasztott jogszabályi feltételeknek. Az átruházáshoz az egészségügyi államigazgatási szerv jóváhagyása szükséges.

 

A személyi jogos gyógyszerészt megillető tulajdonjog (vállalkozói vagyon, társasági érdekeltség vagy üzletrész) átruházása a gyógyszertárat működtető vállalkozási formáktól függően, az egyes vállalkozási formákra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, eltérő módon alakul.

 

A fentiekből következően a személyi jog és a személyi jogos gyógyszerészt megillető tulajdoni hányad együttes átruházása esetén a Gyógyszertörvény; az egyéni vállalkozóról és egyéni cégekről szóló 2009. évi CXV. törvény; valamint a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat is magában foglaló, 2014. március 15. napján hatályba lépett, 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseit is alkalmazni kell.

 

A személyi jog és a személyi jogos gyógyszerészt megillető tulajdonjog együttes átruházására vonatkozó legfontosabb szabályok – az előbb idézett jogszabályok irányadó rendelkezései alapján – az alábbiakban foglalhatók össze.

 

 

Az egyéni vállalkozásra vonatkozó, jelenleg hatályban lévő jogszabályi rendelkezések nem adnak lehetőséget arra, hogy az egyéni vállalkozó a vállalkozását átruházza – csupán az egyéni vállalkozáshoz tartozó vagyonelemek egy részének vagy egészének elidegenítésére van mód. Minthogy azonban az egyéni vállalkozás formájában működő gyógyszertár esetében a személyi jog az egyéni vállalkozó személyéhez – azaz a vállalkozás egészéhez – tapad, így lényegében ezt a vállalkozást a személyi joggal együtt nem lehet átruházni! Annak azonban nincs akadálya, hogy a személyi jogos egyéni vállalkozó vállalkozói vagyonának egészét átruházza arra a személyre, akinek egyben a személyi jogát is átadja. Mindez azt eredményezi, hogy az átruházó személy megszünteti egyéni vállalkozói tevékenységét, míg a személyi jogot átvevő személy saját egyéni vállalkozást hoz létre.

 

 

Az egyéni cég, illetve az ehhez kapcsolódó személyi jog átruházására a jogszabály korlátozott mértékben biztosít lehetőséget. Az egyéni cég az alapító okiratában meghatározott jegyzett tőkével (vagyoni betéttel) alakul, és a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át, ebből következőn egyéni cég formájában működő gyógyszertár esetében a személyi jog is csupán olyan egyéni vállalkozó részére adható át, aki egyéni vállalkozó, és egyben a személyi jogra vonatkozó jogszabályi feltételeknek is megfelel.

 

 

A gazdasági társaság formájában működő közforgalmú gyógyszertár esetében a személyi jog, illetve a személyi jogra jogosult gyógyszerészt megillető társasági tulajdon (üzletrész, illetve vagyoni betét) átruházásának szabályai a cégformától függően alakulnak.

 

 

Közkereseti társaság és betéti társaság formájában működő gyógyszertár esetében a személyi jogra jogosult gyógyszerész a személyi jogát és társasági részesedését a társaság más tagjára vagy kívülálló harmadik személyre ruházhatja át, feltéve, hogy a társasági részesedést megszerezni kívánó személy egyben személyi jogra is jogosult. E társasági formák esetében a Ptk. nem állapít meg elővásárlási jogra vonatkozó szabályokat, így a társasági érdekeltségek szabadon átruházhatók, feltéve, hogy ebben a gyógyszerész és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság megegyezett.

 

Ezt meghaladóan ezen átruházások esetében a Gyógyszertörvény elővásárlásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Eszerint – a közeli hozzátartozók közötti átruházás kivételével – a társasági tulajdoni hányad átruházása esetén a közforgalmú gyógyszertárban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerészt; a munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező gyógyszerészt; valamint bármely más, az egészségügyi nyilvántartásban szereplő gyógyszerészt; illetve az államot – ebben a sorrendben – elővásárlási jog illeti meg.

 

Az elővásárlási jogra jogosultak az őket megillető elővásárlási jogot a 33/2013. (IX. 5.) Kormányrendeletben szabályozott eljárási rend szerint, az ajánlat közlésétől számított 30 napon belül jogosultak gyakorolni. Abban az esetben, ha az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatot tesz, úgy ő szerzi meg a társasági érdekeltséget, feltéve, hogy a személyi joggal szemben támasztott feltételeknek is megfelel. Több elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata esetén a szerződés a rangsorban előrébb állóval, míg több azonos helyen álló elővásárlásra jogosult esetén az eladó által választott személlyel jön létre.

 

Közkereseti társaság és betéti társaság esetében a társasági érdekeltség nemcsak annak értékesítésével, hanem a társaságban fennálló tagsági jogviszony felmondásával is megszűnhet. Felmondás esetén a személyi jog átruházása és a társasági érdekeltség megszűnése elválik egymástól. Amennyiben a személyi jogát átruházni kívánó társasági tag a tagsági viszonyát felmondja, úgy vele a társaság legkésőbb 3 hónapon belül köteles elszámolni, és az őt megillető részesedést kifizetni. Minthogy a társasági érdekeltséget ez esetben nem ruházzák át, így az a személy, aki a személyi jogot megszerzi, csak abban az esetben szerez társasági tulajdont, ha a társaság többi tagjának egyetértésével – a társasági szerződés megfelelő módosításával – a társaságban vagyoni betétet szerez. Ez esetben a Gyógyszertörvény azon előírása is alkalmazandó, miszerint a gyógyszerészi tulajdonosi hányad az átruházás során nem sérülhet. Ebből következően a személyi jogot megszerző, és a társaságba tagként belépő személy legalább olyan mértékű társasági érdekeltséget kell hogy szerezzen, amellyel biztosítható a változás előtti gyógyszerészi tulajdoni hányad mértéke.

 

Forrás: Dr. Vass Gellért ügyvéd: A személyi jog és a tulajdonjog együttes átruházásának kérdései 1-2 rész – MOSZ Info