Aktualitások

 

Akár az összes magyar tulajdonú, magyarok által alapított brókercéget érintheti a az a pénzügyi lavina, amely elindult az elmúlt két hónapban. Előző számunkban azt írtuk, hogy a BudaCash „jó nevű” cégnek számított az elmúlt 20 évben” tényleg annak látszott, de az elmúlt események fényében azt mondhatjuk, hogy igazi „kaméleon” volt és ez sajnos igaz lehet a magyar brókercégek többségére, egyes szakemberek véleménye szerint mindegyik hazai brókercég nagy kockázatot rejt magában, különösen a magyar tulajdonú, illetve magyar alapítású cégek, melyek mögött nem áll külföldi banki háttér, banki védelem. (persze még a banki háttér sem nyújt 100 %-os védelmet). Amilyen változások a Questor tulajdonosi hátterében történtek az elmúlt hetekben (pl. a büntetett előéletű közmunkás vezetővé avanzsálása) olyan szintű pénzügyi kulturálatlanságot és szélhámosságot sejtet, amely megrendítheti az egész pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. Az elmúlt évtizedek visszatérő bankbotrányai is azt sejtetik, hogy valami nagyon „nem stimmel a pénzügyi rendszerrel” És itt elsősorban nem a bankbedőlések miatt kongatjuk meg a vészharangot, hanem a botrányok okai (csalások, sikkasztások, bennfentes kereskedés és bennfentes információk gyanúja) miatt. 

 

Kijelenthetjük, hogy 100%-os biztonságban ma már nem lehet az emberek pénze, ezért amint írtuk a múltkori számunkban, újra népszerű lehet az otthoni dugihelyek, „párna alatt tartott pénz” elterjedése. Ebben is van kockázat, de megvan az az előnye, hogy az elrejtő kezében van a saját sorsa, persze attól is függ, hogy ki mennyire képes kreatív rejtekhelyet találni. Az európai bankrendszer is bizonytalan lábakon áll, pl. a görög bankokból közel 3000 milliárd forintnak megfelelő euro pénzmennyiséget vontak ki a betétesek néhány hét leforgása alatt 2015 elején, de az összes dél-európai ország komoly gondokkal küzd.

 

A magyar botrány szálai ráadásul annyira régre nyúlnak vissza, kb. 20 évre, hogy nagy a valószínűsége, hogy a csalások, sikkasztások elejét, velejét már nem fogják tudni felgöngyölíteni, a zárolásról meg csak annyit, hogy nehéz úgy hatékonyan védeni a befektetők pénzét, hogy csak 10-15 nap után kerül sor az előzetes letartóztatásokra, ennyi idő alatt bőven van idő intézkedni a pénzek eltüntetéséről.

 

Ami történt az egyes szakemberek szerint csak a  jéghegy csúcsa, ezért várhatóan néhány hónap vagy év után újabb „csontvázak fognak kidőlni a szekrényből”, mert a pénzügyi „rendszer alapjait” kellene megváltoztatni ahhoz, hogy a jövőben ilyen esetek ne forduljanak elő. Egyesek igencsak „szabad kezet” kaptak a pénzügyi ámokfutásaik megvalósításához, a pénzügyi felügyeletek pedig finoman szólva nem álltak a helyzet magaslatán az elmúlt 20 évben. Felmerül a kérdés, hogy akkor mibe fektessünk egyáltalán? Egy dolog biztos, hogy ha valaki nem akar álmatlan éjszakákat magának, felejtse el a magas hozamú/kamatú befektetéseket, mert igen nagy a bukás veszélye, még akkor is ha egyszerre garantálják a magas hozamot és az alacsony kockázatot (mert ilyen sajnos egyszerűen nem létezik).

 

Érdekes, hogy a „visszaélésekre épült brókercégek” sokszor „apró banánhéjakon” csúsznak el, mint ahogy az történt a Buda-Cash esetében is a svájci frankkal való kereskedéskor. (mondhatjuk nyugodtan szerencsejátéknak is, hiszen a félkarú rablónál is kevesebb esély van a közép-hosszú távú nyereségesség eléréséhez)

 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara 2015. március 19-i elnökségi ülésén szó esett a néhány gyógyszertárat is negatívan érintő brókerbotrányhoz kapcsolódó bankok fizetésképtelenségéről, a patikák kárainak mérséklése érdekében a Kamara közvetítő szerepet vállalt. Az elnök a Patika Profi hálózat gyógyszerészeinek meghívott vendégként tartott előadást a Kamara céljairól.

 

 

A 2015. március végén bekövetkezett Germanwings tragédia „kommunikációs özönvizet” indított el a médiában. Rengeteg sajtóhír jelent meg, amelyek között számos ellentmondás és tárgyi tévedés szerepelt. A kiadott sajtóközleményekben, pl. összekeverték a másodpilóta képét egy 38 éves svájci férfiéval, továbbá a másodpilóta lehetséges betegségeiről is igen eltérő sajtócikkek jelentek meg. A legelső magyarázatok pedig még műszaki hibával, illetve időjárási okokkal magyarázták a tragédiát, és nem voltak tudatában, hogy szándékosság okozta a 150 ember halálát.

 

 

1. Mi történt közvetlenül a becsapódás előtt? A beszámolók, ill. a fekete doboz szerint Andreas Lubitz némán, nyugodtan lélegezve vezette a halálba a gépet – ez a fajta tömeggyilkosság elkövetése nem jellemző az általában vett depressziósokra, annál inkább a pszichopatákra vagy a terroristákra. A depressziósokra többek között a döntések kerülése, a nyugtalanság, félelem érzése, illetve a szorongás a jellemző és nem az, hogy hidegvérrel végigcsinálnak egy tömeggyilkosságot.

 

A legújabb vizsgálatok és a feketedoboz felvételei valószínűsítik, hogy a másodpilóta nem hirtelen ötlettől vezérelve cselekedett, amikor kizárta a pilótát, hanem előre eltervezte az egész eseményt és tudatosan küldte ki mosdóba a társát.

 

2. Milyen kezelés(ek)ben részesült Andreas Lubitz? Az általánosan elterjedt verzió szerint a másodpilóta “depressziótól” szenvedett, a Düsseldorfi Egyetemi Kórház azonban cáfolta, hogy Lubitzot depresszió miatt kezelték volna az intézményben, ahol idén március 10-én járt utoljára felülvizsgálat céljából. Mint utóbb kiderült látásproblémái is voltak, és valószínűleg pszichózisa, ami nem azonos a depresszióval.

 

3. Volt-e valamiféle „küldetés tudata” a másodpilótának? Mennyire volt tudatos a viselkedése, előre eltervezte-e? Az exbarátnő szerint a másodpilóta azt mondta, egy nap olyat tesz,ami megváltoztatja az egész rendszert, és mindenki megismeri a nevét.

 

Azt is tudni kell, hogy nem ez volt az első ilyen repülőgép-szerencsétlenség, amikor is kizárták a pilótát a kabinjából, de ez az eset kapta  a legnagyobb sajtónyilvánosságot a tragédia nagysága miatt, azonban Jan Cocheret holland pilóta már korábban felhívta a figyelmet egy ilyen veszélyre, illetve tragédiára.

 

 

Egyelőre kevéssé használják a magyarok az okostelefonokat az egészségük menedzselésében – derül ki az Ipsos honlapján 2015 elején bemutatott felmérésből.

 

A „megkérdezettek csupán 4%-a használja okostelefonját vagy tabletjét az életmód, egészségmegőrzés támogatására. Nem meglepő módon az alkalmazók többsége a 18-39 éves korosztályból kerül ki, elsősorban a főiskolát, egyetemet végzettek közül. A nemek tekintetében némiképp női túlsúly érvényesül, de az urak aránya sem elhanyagolható.

 

A kutatás fényt derített arra is, hogy viszonylag alacsony az egyes egészségügyi és életmód alkalmazások ismertsége és használata - írják. Azok, akik mindennapi életük során használnak ilyen alkalmazást, elsősorban az étrend, diéta betartásának támogatására teszik ezt. A rendszeres testmozgás, mint fontos életmód-elem támogatása okostelefonnal vagy tablettel elhanyagolható és csupán alkalomszerű. Az egészségügyi és terápia menedzsmenttel kapcsolatos alkalmazások ismertsége a teljes magyar lakosság körében nem éri el az egy százalékot.”

 

Egyelőre még távol vagyunk attól, hogy az orvosi konzultáció során okostelefont vagy tabletet használjunk a konzultáció támogatására – ezt jelenleg a felnőtt lakosság csupán 1,5%-a teszi – olvasható az ipsos.hu-n.

 

 

Támogatást nyert az Országos Onkológiai Intézet daganatellenes hatóanyag keresését célul kitűző pályázata:

 

„Két német, két olasz, egy finn és két magyar – az Országos Onkológiai Intézet és az Eötvös Loránd Tudományegyetem – akadémiai partner tizenöt fiatal kutató bevonásával vesz részt abban az Európa Unió által kiírt és támogatott Marie Sklodowska-Curie European Training Network konzorciumban, melynek célja, hogy új, daganatellenes hatóanyagokat keressen és teszteljen, mondta dr. Tóvári József, az Országos Onkológiai Intézet munkatársa.

 

Mint dr. Tóvári elmondta: a projekt munkatervének sikeres végrehajtása során egy sor új peptidgyógyszer-konjugátumot fognak kifejleszteni és tesztelni. A terápia lényege, hogy fehérjéhez kötik hozzá a daganatellenes molekulát, így próbálják elérni, hogy a sejtpusztító hatást a szer csak a daganaton váltsa ki. Ha fehérje nélkül adjuk ezeket a szereket, minden sejthez eljutnak, így okozva rengeteg esetben komoly mellékhatásokat – húzta alá a szakértő, s arról is szólt, hogy a peptidek specifikusabban felismerik, és jobban is kötődnek a daganatsejtekhez. Ez a célzott daganatellenes terápia egyik formája, amely már nem új keletű a rákgyógyításban.”

 

 

Hatósági jogosítványokat szeretne az étrendkiegészítők ellenőrzése területen az OGYÉI - erről az intézet főigazgatója, Pozsgay Csilla beszélt Budapesten, az átalakuló háttérintézmények sajtótájékoztatóján. 

 

A főigazgató elmondta, hogy „az intézet 2015. március 1-től feladatokat vett át a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI), továbbá ide került a tisztigyógyszerészi hálózat és az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet. 

 

Az OGYÉI a teljes gyógyszerpiacot felügyelni fogja a gyártástól a patikai forgalomig, valamint az étrendkiegészítők területének ellenőrzését szeretnék hatékonyabbá tenni - ismertette a főigazgató, aki hozzátette, a jövőben hatósági jogosítványokat szeretnének kapni ezen a területen.”

 

 

A személyre szabott gyógyszerek hatékony fejlesztését és előállítását segíti a GE.

 

A „személyre szabott gyógyszerek új típusa hatékonynak ígérkezik a rák és az immunbetegségek kezelésében, ám előállításuk nem egyszerű. Az összetettfehérje-láncokból készülő új gyógyszertípusok, az ún. biológiai gyógyszerek, vagy más néven biogyógyszerek egyre keresettebbek a különféle megbetegedések kezelése során. 2013-ban a tíz legkeresettebb gyógyszer közül hét már biogyógyszer volt.”

 

A „biotechnológiai vállalatok módszere az, hogy DNS-darabokat juttatnak be gazdasejtekbe, majd ezeket az élő sejteket speciális berendezésekben, ún. bioreaktorokban szaporítják.

 

 

 

A napi fogyasztási cikkek online piacán továbbra is a piperék és kozmetikumok, valamint a gyógyszerek, vitaminok, étrend-kiegészítők a két húzókategória – derült ki a KutatóCentrum 2015. elején közzétett E-Shopping FMCG  Reportjából.

 

Bár az elmúlt évben nem volt jelentős elmozdulás a napi fogyasztási cikkek (FMCG) online beszerzése terén, a kategórián belül jelentősen megnőtt az élelmiszervásárlók aránya: a bioélelmiszerek rendelése egy év alatt megduplázódott, 6 százalékról 12 százalékra nőtt.

 

2013-ban „az interneten FMCG terméket vásárlók fele, míg 2014-ben már közel kétharmada rendelt valamilyen szépségápolási cikket online. „A dobogó második fokát 29 százalékkal továbbra is a gyógyszer, vitamin és étrend-kiegészítő kategória foglalja el.

 

A napi fogyasztási cikkek kiválasztása esetén egyértelműen az ár a döntő szempont, megelőzve a márkát és a forgalmazót. Ezzel összecseng, hogy az FMCG termékeket kínáló webáruház kiválasztása esetén is a kedvező árak és alacsony szállítási díjak nyomják a legtöbbet a latba, ugyanakkor a széles választék csak egy hajszállal szorult a második helyre. 

 

A következő évben tovább bővülhet az FMCG cikkek online piaca: a rendszeresen netezők 62 százaléka tervezi, hogy valamilyen terméket fog vásárolni az interneten keresztül, és körükben 31 százalék azoknak az aránya, akik kifejezetten napi fogyasztási cikkek online vásárlását tervezik.”

 

Forrás: www.hvg.hu, www.hetek.hu, www.portfolio.hu, www.mgyk.hu,  www.mno.hu, www.napi.hu, www.origo.hu, www.index.hu, IPSOS, MTI, www.weborvos.hu, VG Online

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább