Az ügyeleti rendszerről I.

A sürgősségi gyógyszerellátás évek óta vár megoldásra. A jelenlegi hatályos jogszabály nem szabályozza az ügyelet pontos feladatát és azt, hogy hol és milyen időtartamban kell ügyeletet vagy készenlétet tartani, ezért nehezen kiszámítható és egyenlőtlen (mondhatni igazságtalan) rendszer alakult ki. 

 

Javaslatot készít a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége a gyógyszertári ügyeletek költséghatékonyabbá, gazdaságosabbá tételéről, s az elkészült terveket továbbítja az Emberi Erőforrások Minisztériumának: „a patikai ügyeleti rendszer átalakítása csaknem két évtizede várat magára – a szövetség megoldása országos szinten, a jelenleginél jóval gazdaságosabban működtetné a folyamatot, amellett, hogy az elképzelés „tisztes nyereséget” is hozna az ügyeleti munkát végző összesen száz patikának.” 

 

A HGYSZ szerint „a sürgősségi gyógyszerellátás jelenleg működő rendszere nem szolgálja sem a lakosság, sem pedig a gyógyszerészek érdekeit, mert ad hoc módon, a területi eloszlást tekintve egyenetlenül működik, és a finanszírozása is aránytalanul nagy terhet ró a gyógyszertárakra.” Emiatt a szervezet a lakosság érdekeit figyelembe véve, két különböző - területi és szolgáltatási alapú - javaslatot dolgozott ki.

 

Az ÁNTSZ adatai és a HGYSZ kutatása szerint a 2322 közforgalmú gyógyszertár közül 805 gyógyszertár tart ügyeletet valamilyen formában, 222 településen. Az ügyelettel nem rendelkező 23 járásban közel 480 ezren élnek.

 

A HGYSZ javasolja, hogy „a gyógyszergazdaságossági törvénybe kerüljön be a sürgősségi gyógyszerellátás pontos meghatározása, azt pedig rendeleti szinten határozzák meg, hogy mikor, hol és milyen formában kell biztosítani, és milyen szabályok szerint válasszák ki azokat a gyógyszertárakat, amelyek ezt a szolgáltatást ellátják. A gyógyszertár kijelölésekor figyelembe kell venni az ellátandó terület lakosságszámát és méretét, a gyógyszertárak számát, valamint a térségben működő sürgősségi orvosi ellátást is. 

 

A HGYSZ véleménye szerint „a sürgősségi gyógyszerellátás megoldható legfeljebb 120 gyógyszertár bevonásával, melyből 8-10 gyógyszertár Budapesten látna el ügyeleti szolgáltatást, míg 100-110 a vidéki településeken érhető el. Az ügyeletes gyógyszertárak a kijelölt ügyeleti központban működnek. Az ügyeleti körzeteket úgy javasolt meghatározni, hogy olyan területet és lakosságszámot fednek le, amelyet egy gyógyszertár el tud látni. Ezt figyelembe véve a leghatékonyabb és legmegfelelőbb területi felosztást a járási rendszer alapján lehet meghatározni.”

 

Dr. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke szerint nem feltétlenül kell mindenhol bevezetni az ügyeleti rendszert (bizonyos helyeken elég a készenlét vagy a nyújtott nyitva tartás, illetve a hétvégi ellátás is), de azokat a szempontokat, amelyek alapján az ügyelet meghatározása történik (hol, mikor, illetve milyen gyógyszereket kell az ügyelet alatt biztosítani), egyértelműen - normatív módon - kell szabályozni. Az MGYK elnöke említette, hogy 300 Ft-os (eseti) ügyeleti díj is nagyon kevés a gyógyszertárakat terhelő kb. 2 milliárd forint kiadáshoz képest. Természetesen csak a létező, valós igényekre kell fókuszálni az ügyeleti rendszer kialakításakor. Elsősorban azoknak a gyógyszertáraknak szükséges biztosítani központi forrásokat, akik egy gyógyszerésszel működnek, ahol sokszor ugyanaz a személy szolgálja végig a nyitva tartási időt és látja el az ügyeletet.

 

A Kamara elnöke szerint egy bonyolult rendszer átalakításáról van szó, ezért az ügyeleti rendszer teljes megoldása, átalakítása időigényes, akár évekbe is telhet.

 

Forrás: Jobbágyi Zsófia: Átalakítanák a patikai ügyeleteket - magyarhirlap.hu, Mi legyen a gyógyszertárakkal? - www.napi.hu, Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége - http://hgysz.hu, Dr. Hankó Zoltán az ügyeletről - www.mno.hu-Lánchíd Rádió, HÍR TV, ECHO TV.