Az ügyeleti rendszerről II.

Legutóbbi számunkban foglalkoztunk a gyógyszertári ügyelet átalakításával, mely jelenleg kifejezetten forró témának számít: említettük, hogy a sürgősségi gyógyszerellátás évek óta vár megoldásra, nincs pontosan jogilag szabályozva az ügyelet pontos feladata, hogy hol és milyen időtartamban kell ügyeletet vagy készenlétet tartani, milyen gyógyszereket kell az ügyelet alatt biztosítani. Jelenleg tart az egyezkedés az EMMI és a gyógyszerészeket képviselő szervezetek között arról, miként lehetne megváltoztatni a patikák ügyeleti rendszerét.

 

Néhány héttel ezelőtt a HGYSZ közleményben ismertette elképzeléseit a legszélesebb közönséggel, ezzel szemben dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke esősorban a szakmai konszenzust szorgalmazná. 

 

A MOSZ javaslata: A „Magyar Gyógyszerészi Kamara két évvel ezelőtt kidolgozott ügyeleti koncepcióját a MOSZ azért nem tartotta jónak, mert nem ért egyet a korábbi rendszer fúrás-faragásával, az ügyelet költségeinek patikák által történő közös finanszírozásával. A magángyógyszerészek szerint el kell felejteni azt, ami eddig volt. Elsőként definiálni kell az ügyeletes gyógyszertárak jogi helyzetét. Az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a gyógyszertári ügyeletet nem sorolja sem az alap, sem a sürgősségi ellátások közé. Ha az állam mégis fontos közfeladatnak tartja a gyógyszertári ügyelet fenntartását, akkor annak finanszírozásában az Államháztartásról szóló 2011. CXCV. Tv. alapján részt kell vállalnia” – mondta dr. Mikola Bálint, a MOSZ elnöke. 

 

Kevesebb ügyeleti ellátást nyújtó patika is elegendő lenne a lakossági igények kielégítésére – tartja a MOSZ. Az elnök szerint „25-30 kilométeren belül kell kijelölni az ügyeletes gyógyszertárakat, a mintegy száz patika egyenként százezer fő sürgősségi gyógyszerellátását biztosíthatná.”

Az „ügyeleti ellátást nyújtó patikák kijelölésénél arra is figyelemmel kell lenni, hogy számos esetben a település gyógyszertára azért kapott épületet, fenntartási támogatást, vagy iparűzési adókedvezményt a helyi önkormányzattól, mert vállalta az ügyeletet – sorolja dr. Mikola Bálint. Ezen túlmenően az is előfordul, hogy a gyógyszerész úgy kapott patikaműködtetési jogot, hogy cserébe ellátja az ügyeletet. Ezért meg kell vizsgálni azt is, hogy az adott jogi helyzetet miként lehet feloldani. Racionális szempont lehetne az ügyeleti hálózat kialakításánál az orvosi sürgősségi centrumok közelsége. 

 

A jelenlegi ügyeleti rend fenntartása óriási anyagi erőfeszítést jelent a gyógyszerészkar számára, ezért a MOSZ egységes, évente felülvizsgálandó ügyeleti költség-standard létrehozását javasolja. Elsőként a gyógyszertári ügyelet forrás és munkaerőigényét kellene kikalkulálni, a gyógyszerész óradíjával és a patika rezsiköltségével számolva. Ha ez elkezd működni, és a jelenlegi tb-elszámolási rendszerben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötött pénztárgépeknek köszönhetően pontosan követhető, mikor milyen forgalmat bonyolít le ügyeleti időben az adott gyógyszertár. Ahol a betegforgalomból eredő bevétel fedezi a költségeket, ott nem szükséges állami hozzájárulás, ott üzletileg megéri fenntartani az ügyeletet.”

 

A HGYSZ két különböző javaslatot dolgozott ki a helyzet orvoslására: 1. területi alapon meghatározott ügyeleti rendszer. 2. ügyeleti körzetek kialakítása – ezeket elküldte az EMMI-nek, az OGYÉI-nek, valamint a települési önkormányzatoknak. Az egyik megoldás „a szolgáltatás alapján meghatározott ügyeleti rendszer kialakítását szorgalmazza, fő szempontként azt határozva meg, hogy a sürgősségi gyógyszerellátás elsődleges feladata, hogy biztosítsa a sürgősségi orvosi ellátás során javasolt kezelés folytatásának feltételeit a megfelelő gyógyszerek rendelkezésre bocsátásával. Ezért a sürgősségi gyógyszerellátást a sürgősségi orvosi ellátási rendszer felépítését figyelembe véve szervezné meg.” 

 

A „gyógyszertári ügyelet nem a terápia folytatására szolgál, hanem arra, hogy aki bajban van, az azonnali ellátáshoz jusson. A beteg felelősségét viszont nem vállalhatják át a gyógyszerészek abban az esetben, amikor hét végén jön rá, hogy elfogyott a gyógyszere, a recept pedig két hete a táskájában lapul.” – vélekedik dr. Mikola Bálint. Abban egyetért a HGYSZ-szel, hogy az orvosi ügyeletekhez kell igazítani az ügyeletet adó patikák elosztását, azonban elsőként a sürgősség fogalmát mind orvosi, mind pedig gyógyszerészeti részről definiálni kell. 

 

Dr. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke szerint sem kell mindenhol bevezetni az ügyeleti rendszert (bizonyos helyeken elég a készenlét vagy a nyújtott nyitva tartás, illetve a hétvégi ellátás is), de azokat a szempontokat, amelyek alapján az ügyelet meghatározása történik, egyértelműen és normatív módon kell szabályozni. Az MGYK, illetve egyes megyei szervezetei óvatosan utaltak az ügyeleti díj emelésére is, mint lehetséges forrásbevonásra.

 

Forrás: www.mgyk.hu, www.elitmed.hu, MOSZ