Aktualitások

 

Bár az elmúlt években számos hír terjedt arról, hogy Magyarországon is bevezetik az elektronikus receptet, erre ez idáig nem került sor. Legutóbb az OEP adott ki egy sajtóközleményt, melyben 2013. végét jelölték meg az eRecept bevezetésének határidejeként. Miután ez sem teljesült, hosszú ideig nem lehetett hallani semmilyen előrelépésről az ügyben. A közelmúltban azonban nagyot változott a helyzet.

 

A rendszer megvalósításáért az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK, korábbi nevén GYEMSZI) a felelős. Az Európai Unió támogatásával működő projektben az ÁEEK-nak több partnere is van: az OEP, az ÁNTSZ OTH, az ENKK, a NISZ és a KIFÜ. Az egész e-egészségügy lelke tulajdonképpen az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) névre elkeresztelt központi adatbázis lesz, mely az egészségügy összes szereplőjének, a lakosságnak, az egészségügyi dolgozóknak és az egészségügyi intézményeknek az adatait is tartalmazza majd.

 

A legtöbb adat természetesen a rendszerben lévő betegekkel lesz kapcsolatos. A rájuk vonatkozó nem egészségügyi adatokat a népesség nyilvántartási adatbázisokból, az egészségügyi adatokat pedig az egészségügyi hatóságoktól és intézményektől gyűjtik össze. Az egészségügyi dolgozókra vonatkozó alapvető adatokat az ENKK által kezelt alap- és működési nyilvántartás szolgáltatja, míg az egészségügyi intézmények és szolgáltatók adatait az engedélyező hatóságok biztosítják majd. Az EESZT adatbázissal történő, illetve az EESZT-hez kapcsolódó intézmények, szakemberek és betegek közötti kommunikációt az EESZT-hez kapcsolódó ún. szolgáltatásbusz (ESB) biztosítja majd. 

 

Az orvosi és patikai szoftvereken kívül még egy lehetőség lesz az EESZT-hez való csatlakozásra. Létrehoznak egy olyan korszerű portált, amelyet több platformon (számítógép, okostelefon, tablet) is kényelmesen lehet használni. Ezen az oldalon férhetnek majd hozzá saját adataikhoz a betegek, az egészségügyi szakemberek és az intézmények is.

 

Adatvédelem: az manapság már teljesen természetes, hogy minden egyes tevékenység naplózásra kerül, és bármikor visszakereshetővé válik. De a tevékenységek rögzítése mellett nagy hangsúlyt fektettek a felhasználók azonosítására is. Az EESZT használatához a felhasználók csak azután szerezhetnek jogosultságot, ha előzőleg megtörtént az ügyfélkapus azonosításuk. A megfelelő beazonosítást követően minden egyes felhasználóhoz a végzettsége és munkaköre alapján a megfelelő jogosultságokat rendelik hozzá. Így minden egyes alkalommal, ha adatokhoz kívánunk hozzáférni a Térből, akkor egy ötszintű biztonsági ellenőrzésen esünk át, mielőtt bármit is tehetnénk. Ha a szakember megfelelt az azonosításon, csak azokat az információkat látja majd, amihez jogosultsága van. A háziorvos például hozzáférhet majd a korábbi leleteinkhez, a felírt és kiváltott gyógyszereinkkel kapcsolatos információkhoz, de a gyógyszertárban a gyógyszerész csak az elektronikus recepteket fogja látni, a leleteket és a laboreredményeket nem. A betegek hozzáférése a saját adataikhoz azért is fontos, mert lehetőségük lesz arra, hogy egyedileg saját maguk beállíthassák azt, hogy az egészségügy szereplői közül ki és milyen adataikhoz férhet hozzá. 

 

 

Már olyan régóta várjuk az elektronikus recept bevezetését Magyarországon, hogy nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben ténylegesen meg is valósulhat. A jelek szerint azonban sok évnyi várakozás után a fejlesztések hamarosan befejeződnek. Az első jelentős fejlesztésre már nem is kell olyan sokat várnunk: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tervei szerint 2016 első negyedévében új ártámogatási elszámoló rendszert vezetnek be. A váltás hátterét az EKOP-2.3.7. számú európai uniós projekt biztosítja, melynek két fő célkitűzése van. Egyrészt az elmúlt években ennek segítségével újították meg az OEP belső informatikai rendszerét, másrészt pedig egy olyan új és egységes elszámoló rendszert alakítottak ki, amely már képes együttműködni az e-egészségügy moduljaival is. (A projekt hivatalos honlapja itt érhető el.)

 

A gyógyszerészek szempontjából a legfontosabb változás talán az lesz, hogy végleg búcsút mondhatunk a VirEP-nek és a GPRS modemeknek. Biztosan sokan emlékeznek arra, hogy anno milyen nehézségekkel járt ennek a rendszernek a telepítése és kiépítése.

 

A 2006-ban bevezetett eszközök mára egyértelműen idejétmúlttá váltak. Az új elszámoló rendszerhez azonban már szélessávú internet kapcsolat szükséges, amit a gyógyszertár tulajdonosának kell majd biztosítania. Azért is fontos mielőbb kialakítani a megbízhatóan stabil és szélessávú internetkapcsolatot, mert az új elszámoló rendszer bevezetését követően érkezik az eRecept. 

 

A tervek szerint az infrastruktúra kialakítása, és a különböző modulok elkészítése még az idén befejeződik, ezt követően indulhat a teszt-időszak. Az e-egészségügy különböző funkcióit nem egyszerre, és nem kötelező jelleggel vezetik be az egészségügyi szolgáltatóknál. Általában először egy szűk körben, egy ún. pilot projekt keretében tesztelik a rendszert néhány önként jelentkező szolgáltatónál, majd, ha minden rendben működik, önkéntes csatlakozási lehetőséget biztosítanak a programhoz. Ennek a szakasznak a lezárultával azonban már minden gyógyszertárnak kötelező lesz csatlakoznia az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Térhez.

 

A tervek szerint az eRecept modul pilot projektje 2016 közepén kezdődik majd, és az önkéntes csatlakozási időszak jövő év december végéig tartana. 2017. január elsejétől pedig minden gyógyszertárban működik majd az a rendszer, mely képes lesz az elektronikus vények fogadására és kezelésére. Az elszámoló rendszer megújítását és az elektronikus vények bevezetését egy hasonlóan komoly fejlesztés követi majd, az egyedi gyógyszer azonosító rendszer kiépítése. A rendszer működésének részletes szabályait előíró jogszabály várhatóan még az idén megjelenik, ezt követően pedig három év áll rendelkezésre annak gyakorlatba való átültetésére.

 

Az Európai Gyógyszerazonosító Rendszer (EMVS) felállítása és működtetése egy rendkívül bonyolult és költséges feladat lesz. A 2018-as határidő még messzinek tűnik, azonban a felkészülést még időben el kell kezdeni. 

 

Mint az a fentiekből is kiderül, az elkövetkezendő időszakban egymástól függetlenül több olyan jelentős információtechnológiai fejlesztés várható a gyógyszerellátás területén, amelyre igen régóta nem volt példa. 

 

 

Együttműködési megállapodást kötött a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), a szervezetek kölcsönösen segíteni kívánják egymás tevékenységét a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, az étrend-kiegészítők, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, valamint a kozmetikai termékek piacain.

 

A GVH és az OGYÉI tapasztalatai szerint az utóbbi években nőtt az olyan árucikkek száma, amelyeket a megnövekedett  fogyasztói várakozások kihasználására állítanak elő. A versenyhivatal keddi közleménye szerint a GVH-hoz növekvő számban érkeznek olyan bejelentések és panaszok, amelyekben a fogyasztók a különböző gyógyhatásokat vagy az egészségre gyakorolt túlzó hatásokat ígérő tájékoztatásokat kifogásolják, különösen az étrend-kiegészítőkkel, esetenként a kozmetikumokkal vagy a vény nélkül kapható gyógyszerekkel kapcsolatban is.

 

A megállapodás célja, hogy a GVH és az OGYÉI feladatainak ellátásakor, a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, az étrend-kiegészítők, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, valamint a kozmetikumok esetében biztosítsa az egyes részpiacok megbízható és átlátható működését, a tisztességes versenyen és a verseny hatékonyságának előmozdításán alapuló fejlődését, elősegítse a tisztességes felhasználói tájékoztatási környezet kialakítását, valamint erősítse a bizalmat a jogszabályoknak megfelelő termékek iránt.

 

A hatóságok vezetői konzultációkkal is erősíteni kívánják együttműködésüket, szakértői egyeztetéseken vitatják majd meg a közös jogalkalmazási kérdéseket, és tájékoztatják egymást, ha a másik hatóság hatáskörét is érintő problémát találnak, vagy ha álláspontjuk szerint a jogszabályok módosításának szükségessége vetődik fel - olvasható a közleményben. 

GVH - Gazdasági Versenyhivatal OGYI-OGYÉI 

 

 

A Gazdasági Versenyhivatal 2015. októberében indított „Gondolja Végig Higgadtan” kampányának célja, hogy segítse a fogyasztókat és a vállalkozásokat egyes tájékoztatások megtévesztő jellegének felismerésében, és javaslataival támogassa döntéseiket. Mindezzel a versenyhatóság a tudatos fogyasztói magatartást kívánja ösztönözni – írják a hivatal közleményében.

 

A GVH úgy ítélte meg a hozzá beérkező panaszok és bizonytalanságra utaló piaci jelzések, valamint a lefolytatott versenyhatósági eljárások tapasztalatai alapján, hogy számos területen szükséges felhívni a fogyasztók és a vállalkozások figyelmét a megtévesztő tájékoztatási módszerekre.

 

A GVH most elindított kommunikációs kampányában több témában ad tanácsokat mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozóknak a döntéseiket megelőzően mérlegelendő szempontokat illetően. Ebben a csomagban szerepel a "Csodaszerek" rákos betegek számára és a Fogyasztószerek – így válasszuk ki a megfelelő „csodaszert”!  című letölthető tájékoztató is. További anyagok is találhatók például a termékbemutatókkal és a számlalevelekkel kapcsolatban a GVH honlapján, ahol hamarosan újabbakat is elérhetővé tesznek.

 

 

 

A megkérdezettek 20 százaléka vásárolt hamis ruhát, ami 3 százalékkal több, mint 2014-ben. Hamis parfümöket 5 százalék, hamis gyógyszereket 3 százalék, míg hamis CD-t vagy DVD-t 2 százalék vett. A hamis illatszereknél nem volt változás tavalyhoz képest, a hamis gyógyszereket vásárlók aránya 2 százalékponttal nőtt, az adathordozóknál viszont ugyanennyivel csökkent 2014-hez viszonyítva. 

 

Közölték: a tanulmányból kiderül az is, hogy tízből hét magyar csak azért vásárolt idén hamis árucikkeket, mert olcsó volt. Felhívták a figyelmet arra, hogy a hamisított ruhák, illatszerek és élelmiszerek vásárlói többnyire "40 évesnél fiatalabbak, alacsony iskolázottságúak és nagyon kevés a jövedelmük", hamisított CD-ket, DVD-ket és számítógépes programokat tipikusan fiatal budapesti iskolázott férfiak vesznek. 

 

Azt írták: akik hamis gyógyszereket vásárolnak, nem elsősorban az alacsony ár miatt teszik, hanem azért, mert az a "tapasztalatuk!", hogy "nem volt gond a minőségével"!!! Hozzátették: annak ellenére vásárolnak ilyen termékeket, hogy idén már a lakosság 60 százaléka találkozott a gyógyszerhamisítás veszélyeivel foglalkozó hirdetéssel. Megjegyezzük, hogy a fenti adatok szerint úgy látszik, a betegek még nem értették meg teljesen a hamis gyógyszerek kockázatát.

 

 

A gyógyszertámogatás 24 és fél milliárddal, a gyógyászati segédeszköz-támogatás 7 milliárddal növekszik. 

 

Több őszi közlöny is közzétett egészségügyi jogszabályt: megjelent az Eü-törvény „migránsügyi" módosítása, s az idei költségvetésben emelték a gyógyszerkassza előirányzatait - írta a pharmaonline.hu. A 159-es közlönyben a kormány a gyógyszerkassza idei keretszámait módosítja: a gyógyszertámogatás 24 és fél milliárddal, a kötszertámogatás eggyel, míg az egyéb gyógyászati segédeszköz-támogatás 7 milliárddal növekszik. 

 

I. A társadalom idősödése és kedvezőtlen egészségi állapota rendkívül nagy terhet ró az ellátó rendszerre. Az egészségügyi ellátás GDP-ből való részesedése alig változik, míg az egyéni hozzájárulások mértéke dinamikusan növekszik. A közvetlen lakossági gyógyszerellátásban meg kell teremteni a gazdasági stabilitást, növelni a terápiás hatékonyságot, egyben létrehozni a szakmai programok fejlesztésének és működtetésének forrásfedezetét. 

 

II. Magyarországon relatíve magasak és növekednek a lakosság gyógyszerkiadásai, amit a gyógyszertárak forgalmának alakulása nem támaszt alá. Ezzel összefüggésben különös figyelemmel a hatékonyságra és a kölcsönhatásokra is, indokolt az egészség megőrzését és fenntartását, a kiegészítő terápiákat segítő készítmények, eszközök fogyasztást növelő reklámozás és patikán kívüli forgalmazás áttekintése. Az egészségnyereség maximalizálása, a mellékhatások kiküszöbölése okán célszerű megvizsgálni a kereskedelmi forgalomban is beszerezhető egyes OTC és vitaminkészítmények, étrend-kiegészítők, gyógyteák, csecsemőtápszerek, inkontinencia- és gyógyászati segédeszközök, dermo-kozmetikumok és más, a gyógyszeres terápiák hatását befolyásoló, azokkal összefüggő termékek kizárólagos gyógyszertári forgalmazása lehetőségét.

 

III. A gyógyszerbiztonság fenntartása, az egyedi azonosítás bevezetése megköveteli a gyártók, a forgalmazók, a szakhatóság és a finanszírozásért felelős szervezetek közötti folyamatos együttműködő kapcsolatok erősítését. A gyógyszerpiac valamennyi szereplője gazdasági környezetének továbbra is kritikus helyzetéről adott számot. A szigorodó előírások betartása, az allokációk átrendezése, a szakmai feladatok felépítése, a források növelése nélkül problematikus. A generikus gyógyszerek további térhódítása, a vaklicit és az árcsökkentés, az OTC készítmények körében tapasztalható árverseny, az ezekkel összefüggő készletezési problémák nemcsak a gyógyszertárak, hanem a gyártók és a nagykereskedők számára is jelentős üzleti kockázatot jelentenek. A gazdaságos gyógyszertár-működtetés okán továbbra is indokolt a működési engedély kiadásához szükséges egyes korszerűtlen szakmai követelmények felfüggesztése, megszüntetése, változtatása, a gyógyszerbiztonságot nem veszélyeztető eljárások, eszközök felszámolása irányában.

 

IV. Az alapellátás gyógyító tevékenységének fokozása, a magasabb ellátási szintek terheinek mérséklése érdekében a gyógyszeres terápiák eredményessége megkívánja az orvos - gyógyszerész - beteg közötti kapcsolat fejlesztését. Ennek érdekében végig kell gondolni a szervezett és minőségbiztosított környezetben való együttműködés intézményes lehetőségeit. A jövő útja a hatékonyságot és a biztonságot együtt garantáló, betegre szabott egyedi, komplex és gazdaságos gyógyszeres terápia.

 

V. A kongresszus résztvevői továbbiakban is kiemelkedően fontosnak tartják a generációváltás programjának segítését. Aggodalommal szemlélik a graduális képzés finanszírozásával, a tára mögötti gyógyszerészet iránt csökkenő érdeklődéssel, és a gyógyszertár-működtetés gazdasági átvételével összefüggő aktuális jelenségeket. Az alapvető jogok biztosának jelentése megállapításaira és tanulságaira is figyelemmel továbbiakban sem tartják megnyugtatónak a gyógyszertári ügyeleti rendszer működtetését.

 

 

2015. október közepén az EMMI egészségügyi államtitkársága véleményezésre bocsátotta az őszi egészségügyi salátatörvény tervezetét, mely többek között a gyógyszertári ügyeleti rendszer szabályozásával kapcsolatos módosító rendelkezéseket is tartalmazta. A gyógyszertári ügyeletre vonatkozó szabályokat a 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet írja elő, de a tervek szerint ezeket a rendelkezéseket a gyógyszergazdaságossági törvénybe építenék be. Ezzel a lépéssel az egészségügyi kormányzat részben eleget tenne azoknak a kéréseknek, melyeket Székely László, az alapvető jogok biztosa fogalmazott meg a júliusban nyilvánosságra hozott jelentésében.

 

A tervezetet áttanulmányozva világossá válik, hogy azon kívül, hogy rendeleti szintű helyett törvényi szintű szabályozás lép majd életbe, a legfontosabb változás a gyógyszertárak ügyeletre való kijelölésekor figyelembe veendő szempontokat érinti. A jelenlegi szabályozás alapján az egészségügyről szóló törvényben előírt folyamatos betegellátás biztosításán túl az elrendelő hatóságnak három körülményt kell figyelembe vennie: az adott településen vagy településrészen működő egészségügyi szolgáltatók szolgálati rendjét, az orvosi ügyelet helyét és idejét, valamint az adott gyógyszertár elérhetőségét. A tervezet az eddigi szempontokat újabb kettővel egészíti ki: az ellátandó lakosságszámmal és a gyógyszertár közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó árréstömegével.

 

Egyáltalán nem meglepő, hogy az ellátandó lakosságszám megjelenik a vizsgálandó feltételek között, hiszen az ügyelet szervezésénél ennek alapján lehet majd következtetni a várható igénybevétel mértékére. Sajnos azonban a tervezetből az nem derül ki, hogy ezt a számot mi alapján állapítják majd meg. Így ez egyaránt jelentheti egy önkényesen kijelölt ügyeleti körzet, egy járás, vagy egy település lakosságszámát is. Az egészségügyi államtitkárság gyógyszertári ügyeletre vonatkozó koncepciójának ismerete hiányában csak találgatni lehet.

 

 

Azt már tudjuk, hogy a jövő évre elfogadott állami költségvetésben nem különítettek el forrást a gyógyszertári ügyelet finanszírozására, és jelenleg még kérdéses, hogy a későbbiekben erre ténylegesen sor kerül-e majd. Ez azt jelenti, hogy egyelőre a gyógyszertáraknak kell kigazdálkodniuk az ügyelet fenntartásához szükséges kiadások fedezetét.

 

A közfinanszírozott árréstömeg önmagában nem is alkalmas a gyógyszertárak összehasonlítására, mert azon kívül több más tényező is befolyásolja a gyógyszertárak teherviselő képességét. A támogatott gyógyszereké mellett fontos a nem támogatott és egyéb készítmények forgalma, valamint jelentős különbségek lehetnek a működési költségekben is. Mindezek következtében előállhat olyan eset, amikor egy kisebb támogatott árréstömeggel rendelkező gyógyszertár terhelhetősége jelentősen nagyobb, mint a nagyobb árréstömegű gyógyszertáré.

 

Szövetségünk határozottan ellenzi a közfinanszírozott gyógyszerek után járó árréstömeg figyelembe vételét a kijelölési folyamat során, mivel ez több szempontból is jelentős károkat okozna a gyógyszertáraknak és a gyógyszerellátásnak egyaránt. Bízunk benne, hogy az egészségügyi államtitkárság is elfogadja érveinket, és ennek megfelelően módosítja a törvénytervezetet a parlamentbe történő benyújtás előtt.

 

Forrás: www.hgysz.hu, MTI, GVH, www.pharmaonline.hu, www.weborvos.hu www.magangyogyszereszek.hu

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább