1. Az egészségügyi adatok lekérdezésének korlátai
Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő www.adozona.hu honlapon közölt tanulmánya szerint mind a háziorvos, mind a kezelőorvos, sőt még a gyógyszerész is megtekintheti, lekérdezheti az egészségügyi ellátásainkról szóló adatokat. Köztudomású, hogy egy parlament elé terjesztett törvénymódosítás révén hamarosan létrejön az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, amely az egészségbiztosító jelenlegi adatbázisánál szélesebb körű adatokat fog tárolni. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény alapján az érintett személy (beteg) háziorvosa, a kezelését végző orvosa, valamint a gyógyszerésze jogosult arra, hogy a magánszemély kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett egészségügyi ellátásainak adatairól tudomást szerezzen. Ezeket az adatokat az egészségbiztosító elektronikus lekérdezés útján biztosítja az említett személyeknek.
Milyen adatokhoz juthat hozzá a gyógyszerész?
A gyógyszerész megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett gyógyszereléssel kapcsolatos, egy éven belüli adatokat, de nem férhet hozzá a beteg mentális és viselkedészavarainak kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségének kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokhoz.
Mi a célja annak, hogy a gyógyszerész betekinthet az egészségügyi adatainkba?
A gyógyszerész a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében nézhet bele az egészségügyi adatokba.
A fenti célok ismeretében azonban felvetődik pár kérdés. Mennyire megbízhatóak az egészségbiztosító által nyilvántartott adatok?
Bizalmasan fogja-e kezelni az orvos, a gyógyszerész az így megszerzett adatainkat? Tény, hogy az egészségbiztosító által nyilvántartott egészségügyi ellátások nem mindig fedik le a valós helyzetet. Nem egyszer olvashattunk arról, hogy olyan egészségügyi ellátásokat jelentenek le egyes szolgáltatók, amelyre az adott beteg esetén nem került sor. Olyan hajmeresztő esetekkel is találkoznak a szakemberek, hogy abortuszt jelentett le egy intézmény olyan személy esetében, akinél soha nem volt ilyen jellegű beavatkozás.
Az egészségbiztosító adataiból nem juthat sem a gyógyszerész, sem a beteg olyan adathoz, amely például egy gyors beavatkozásnál elengedhetetlenül fontos lenne. Gondolok ez alatt például a beteg vércsoportjára vagy az esetleges gyógyszerallergiájára.
Minél többen férnek hozzá a beteg által igénybe vett (vagy csak a rendszerben feltüntetett) egészségügyi ellátások adataihoz, annál nagyobb az esélye annak, hogy a titoktartási kötelezettség ellenére a beteggel kapcsolatos, úgynevezett érzékeny adatok kiszivárognak, és arra nem jogosult személyek is tudomást szerezhetnek a titkos információkról.
Hogyan tilthatjuk meg, hogy az egészségügyi adatainkhoz hozzáférhessenek?
Az egészségbiztosítónál személyesen, vagy postai, illetve elektronikus úton is meg lehet tiltani az adatok lekérdezését. A személyes megjelenéskor az egészségbiztosító bocsátja rendelkezésre a formanyomtatványt. Ez esetben jelezni kell, hogy mind a háziorvos, mind a kezelőorvos, mind a gyógyszerész lekérdezési lehetőségét megtiltja a beteg, ugyanis ehhez külön-külön kell a formanyomtatványt kitölteni. Személyes ügyintézéskor arra is lehetőségünk van, hogy két tanú által aláírt meghatalmazás által más személy – például családtag – nevében is intézzük a letiltást. Fontos tudni, hogy a jogszabályban foglaltak szerint mind az orvosnak, mind a gyógyszerésznek tájékoztatnia kell arról a beteget, hogy letilthatja az adatainak lekérdezését.
Postai, illetve elektronikus ügyintézéshez a tiltakozást tartalmazó nyomtatvány az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapjáról letölthető, amely az alábbi:
– Gyógyszerész gyógyszerkiváltási adatokat érintő lekérdezési tiltakozás.
A nyomtatványok elérhetők az alábbi menüpontban keresve: www.oep.hu/lakosságnak/ellátás_Magyarországon/egészségügyi_ellátások/egészségügyi_ellátások megtiltása
Várható változások az egészségügyi adatok nyilvántartásában
Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, T/7404. számon benyújtott törvényjavaslat egyik vívmányaként úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESzT), vagyis az egészségügyi ellátás nyújtásához szükséges megfelelő infrastrukturális háttér jön létre legkésőbb 2016. június 1- jétől.
Az EESzT többek között:
– rögzíti az egészségügyi profilt;
– egészségügyi dokumentációt is tartalmaz, továbbá
– része lesz az önrendelkezési nyilvántartás is.
Egészségügyi profil: az érintett kezelőorvosa, annak hiányában a háziorvosa az EESzT útján rögzíti az általa kezelt érintettel kapcsolatban a taj számot, a születési időt, a kezelt személy nemét, továbbá az egészségi állapotával, kórelőzményével, egyes beavatkozásaival kapcsolatos egészségügyi adatokat. Az egészségügyi profilban rögzített adatokat az érintett halála után 5 évvel helyreállíthatatlanul törölni kell.
Az egészségügyi dokumentáció tartalmazza az egészségügyi ellátás során keletkezett alábbi dokumentumokat:
– a fekvőbeteg-szakellátásban kiállított zárójelentést,
– a járóbeteg-szakellátásban kiállított ambuláns lapot,
– szövettani és patológiai leleteket,
– laborleleteket,
– képalkotó diagnosztikai ellátások leleteit,
– műtéti leírásokat.
A fentiek alapján megállapítható, hogy az egészségbiztosító jelenlegi adatbázisánál szélesebb körű adatokat fog tárolni az EESzT. Fontos tudni, hogy ezen adatok hozzáférését is korlátozhatja majd az érintett személy (beteg). Ezt a korlátozást tartalmazza az EESzT önrendelkezési nyilvántartása.
Az érintett személy (beteg)
– elektronikusan, vagy
– személyesen (a kormány által kijelölt szervnél, a kormányablaknál, a háziorvosnál vagy az egészségügyi szolgáltató erre kijelölt alkalmazottjánál) vagy
– két tanú által aláírt meghatalmazás útján a meghatalmazott írásban bejelentheti az egészségügyi adatok kezelésének megtiltását vagy korlátozását, vagyis benyújthatja az önrendelkezési nyilatkozatát.
2. Az egészségügyi salátatörvény a Népjóléti Bizottság elé került
Az Országgyűlésben tartott általános vita után a Népjóléti Bizottságban folytatódott az egészségügyi salátatörvénnyel kapcsolatos vélemények ütköztetése a www.hgysz.hu tájékoztatása szerint. A Bizottság elutasította az ellenzéki képviselők által benyújtott módosító javaslatokat, melyek elsősorban az e-cigaretta kereskedelmére és használatára vonatkoztak. A Jobbik és az MSZP képviselői az ülésen ismét elmondták, hogy véleményük szerint az e-cigaretta segíti a dohányosok leszokását a cigarettáról, ezért aggályosnak tartják, hogy ezeket az eszközöket csak a dohányboltokban lehet majd beszerezni, és csak a kijelölt dohányzó helyeken lehet majd használni.
Emellett azt is kihangsúlyozták, hogy az e-cigaretta nem tartalmaz olyan káros anyagokat, amelyek indokolnák az ilyen mértékű szigorítást. Az egészségügyi kormányzat képviseletében Beneda Attila helyettes államtitkár elmondta, hogy megalapozott tudományos vélemények alapján állították össze javaslatukat, és azok alapján tévhit, hogy az e-cigaretta segít a leszokásban. A gyógyszerellátással kapcsolatos javaslatokat a vita során nem érintették. Az ülésen elfogadták a bizottság 15 pontból álló módosító javaslatát, mely több rendelkezést is érint. A törvényjavaslat tárgyalása a Törvényalkotási Bizottságban folytatódik, a tervek szerint a Ház december közepén szavaz róla.
3. A ritka betegséggel élők aggódnak gyógyszereikért
A világ (benne a magyar kutatókkal) óriási erőfeszítéseket tesz, hogy a sok szenvedéssel járó ritka betegségek érintettjei hátrányos helyzete csökkenjen. Hazánkban ugyanis e kb. 700 000 súlyos beteg nemcsak a társadalom többségével, hanem a többi beteggel szemben is hátrányban van, az általános információhiány és következményei miatt. Ezért tűzte ki a Nemzetközi Ritka Betegségek Kutatói Konzorcium, a világ ez irányú kutatásait összefogva, 200 új terápia kifejlesztését, és a ritka betegségek zömének diagnosztizálását 2020-ra.
Ezekhez az új, korszerű gyógyszerekhez való hozzáférés lehetetlenülne el az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztésben javasolt módosítások elfogadása esetén - fejezte ki aggodalmát a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége közleményében. Ugyanis a más országokban már támogatott új terápiák csak akkor válhatnának a magyar betegek számára is elérhetővé, ha a gyártó az adott gyógyszert saját költségére, előre meghatározatlan ideig és számú betegnek ingyen adja. Ráadásul mindez arra sem adna semmi garanciát, hogy az adott gyógyszer valaha is támogatásban részesül.
Az érthető, hogy ezeknek az új, és ezért drágább terápiáknak a bevezetését, mindenütt a világban, valamilyen kockázat megosztással igyekeznek könnyíteni az államok, hiszen a cél, hogy a betegek minél hamarabb hozzájuk juthassanak. Azonban ez nem történhet az összes teher egyik oldalra történő terhelésével, hiszen ezt a gyártók jelentős része nem fogja vállalni, ezért az új gyógyszerek egyszerűen nem fognak forgalomba kerülni Magyarországon! – fejtette ki véleményét a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége.
4. Erősödik a gyógyszerfüggés a világban
Az IMS Health friss felmérése szerint gyógyszerekre globálisan több mint 1400 milliárd dollárt fogunk elkölteni 2020-ban. Az emelkedés évi 4 és 7 százalék közötti lesz. Az IMS az idei gyógyszerszámlát 1070 milliárd dollárosra becsüli. A növekedést egyfelől a feltörekvő országokban az egészségügyi ellátás színvonalának javulása, másfelől számos rákgyógyszer és más elterjedt betegségek ellen kifejlesztett új, hatékony készítmény megjelenése okozza majd. Az ígéretes új gyógyszerek számát 225-re teszik, ezeknek a harmada a rák kezelésére szolgál, de sok, szív- és érrendszeri, illetve autoimmun betegségekre hatásos medicina is forgalomba kerül – írja a Világgazdaság – online.
A Föld lakosainak fele 2020-ban átlagban legalább napi egy tablettát vesz be, tíz évvel ezelőtt ez az arány még csak egyharmad volt. A felmérés szerint a hagyományos gyógymódokat egyre több helyütt medicinákkal helyettesítik, a gyógyszerfogyasztás fellendülésében Kína, India, Indonézia és Brazília nagy szerepet játszik. A leghúzósabb azonban továbbra is fejlett országok gyógyszerszámlája lesz, a teljes költés 63 százalékát 9 ország adja össze 2020-ban. Az ő kiadásaik a mai 580 milliárd dollárról 880 milliárdra ugrik. 08:0
5. Hibrid lények a láthatáron. Hol a határ a genetikában?
A tudósok forradalmasítják a genetikát, következésképpen éppen a disznószerveket tennék alkalmassá emberi beültetésre.
Ez azért lenne óriási eredmény, mert mint mondják, nagy hiány van átültethető szervekből, csak az Egyesült Államokban 122.500-an várnak életmentő transzplantációs műtétre. Egyes tudósok reményei szerint ezt a várakozási listát lehetne felszámolni, ha sikerülne a méretben és működésben megfelelő disznószerveket használhatóvá tenni. A CRISPR-módszerről van szó, amelyet már csaknem 15 éve elfelejtettek a tudósok, most azonban George Church és csapata a Harvard Egyetemen felélesztette a tudományos kísérleteket, az ember és a disznó közötti átültetés kutatási területét. A kutató szerint ma már nem sci-fikbe való ez a történet hanem valósággá válhat – írja a Népszava online, Vélemény rovatában Szigeti Piroska.
Bár azt hozzá tehetnénk, hogy hol van még az a valóság! Előbb a disznók sejtjeiben meglévő, az emberek számára potenciálisan ártalmas DNS-szekvenciákat kell kiirtani az állatokból, aztán jöhetnek az emberi vonatkozások. A hír azonban a géntechnológiában bombaként robbant a genetikusok és biokémikusok körében. Eddig egyetlen gént változtattak ezzel a módszerrel, Dr. Church új kísérleteiben ma már 62 gént tud manipulálni egyszerre. A kutatók abban reménykednek, hogy a sertésekben kifejlesztett szerveket emberekbe lehet majd transzplantálni. Az ember és sertés ugyanis nagyon közel állnak egymáshoz genetikailag, így „emberi" szervek is „növeszthetők" bennük.
6. Jönnek a 150 éves emberek?
Tudósok szerint már megszületett az első ember, aki 150 évig fog élni. És nála csak 10 évvel lesz fiatalabb, aki először éri meg az 1000 éves kort, méghozzá rendkívül jó egészségi és szellemi állapotban – olvasható az atv.hu honlapján.
A fejlett országokban a születésekkor várható élettartam két-három évente 10 évvel nő. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az újszülöttek minden héttel plusz egy hétvégét nyernek, vagy minden nappal plusz hat órát.
Dr. Alex Zhavoronkov, a brit Biogerontology Research Foundation igazgatója szerint az orvostudomány fejlődésének, és legfőbbképpen az antibiotikum széleskörű használatának köszönhetően hamarosan 150 évig is élhetünk. Ehhez persze arra is szükség van, hogy egészséges életmódot folytassunk. Zhavoronkov önmagán teszteli az elméletét: minden nap 100 különböző típusú gyógyszert és táplálékkiegészítőt szed, rendszeres edz, illetve gyakran jár orvosi felülvizsgálatokra. Saját bevallása szerint elnyomta magában a házasság, a gyerekek és az anyagi javak iránti sóvárgást, így csak az öregedés-kutatásra összpontosít.
A 37 éves tudós úgy gondolja, hogy a most 70-es éveikben járóknak is jó esélyük van arra, hogy megérjék a 150. születésnapjukat. Az egészségügyi feltételek adottak, a legnagyobb „akadályt” saját pszichénk jelentheti. „Az emberek nem képesek feldolgozni az öregedést, mivel csak az elmúlásra koncentrálnak. Át kell állítani az agyunkat, arra kell gondolni, hogy akár 170 évig is élhetünk.
Aubrey de Grey gerontológus tovább ment Zhavoronkovnál, és azt állítja, hogy már megszületett az első ember, aki akár 1000 évig is élhet. A kutató szerint a technológia fejlődésével megakadályozhatják a test öregedését, mégpedig úgy, hogy megölik az elöregedett, osztódásra képtelen sejteket, a helyüket pedig friss és új sejtek veszik át.
„A technológia gyorsabban fog fejlődni, mint hogy a tartós öregedést előidéző faktorok utolérnének minket” – magyarázta a kutató, aki szerint a mai fiatalok 1000, vagy még több évig élhetnek.
Grey feltételezéseit sokan kételkedve fogadták. Az egyik legtöbbet hangoztatott ellenvetés, hogy az extrém hosszú élettartam könnyen túlnépesedéshez vezethet, ami miatt kevesebb gyereket fognak vállalni az emberek.
A legújabb kutatások szerint egy asztmagyógyszer lehet a kulcs a demencia, vagyis időskori elbutulás lelassításában, sőt meg is állíthatja a folyamatot.
Eddig öreg patkányokon végeztek kísérleteket, és meglepően jó eredményeket értek el. A gyógyszer hatására rövid időn belül visszafordították az elbutulást, a kísérleti alanyok két hét után ugyanolyan jól teljesítettek a memória és intelligencia teszteken, mint a fiatalabb társaik.
Aigner szerint az asztma gyógyszer „visszafordítja az öregedéssel járó károkat”, így óriási előrelépést jelenthet a felfedezése. A tudós nemrég egy neurológiai konferenciát is ismertette az eredményeit, melyet többen igen ígéretesnek tartanak.
Forrás: www.adozona.hu - dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő: Az Ön betegsége nyílt titok orvos és gyógyszerész előtt című tanulmánya, www.hgysz.hu, www.weborvos.hu, www.vg.hu, www.nepszava.hu, www.atv.hu