Aktualitások

 

A Magyar Közlöny március 30-án kiadott (43. számában) számában jelent meg az EMMI 7/2016 (III.30.) rendelete az egyes egészségügyi, gyógyszerészeti tárgyú és gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról. A salátarendelet összesen tíz jogszabályt módosít. A gyógyszerellátásra vonatkozó változtatások érintik többek között az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás szabályait, a gyógyszertárak működési feltételeivel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint  a gyógyszergazdaságossági törvénnyel kapcsolatos változtatásokat. Utóbbi jogszabályban a fiókgyógyszertárak alapítására és működtetésére vonatkozóan határoznának meg új rendelkezéseket. A tervezet letölthető a kormany.hu oldalról. A tervek szerint a törvényjavaslatot májusban és júniusban tárgyalja majd az Országgyűlés. 

 

 

„A tulajdonosi program margójára” címmel 2015. október 19-én jelent meg a Kamara honlapján egy tájékoztató, amely a következő mondattal zárult: „…szeretném felhívni kollégáink figyelmét, hogy a többségi gyógyszerészi tulajdonlásra és az elővásárlási jogra vonatkozó szabályokon túl figyelembe kell venni, hogy négynél több gyógyszertárban sem vállalkozás, sem magánszemély sem közvetlenül, sem közvetett módon tulajdont nem szerezhet, továbbá a szindikálás tilalma és semmissége is azt a célt szolgálja, hogy jogszerűen ne lehessen gyógyszertárak tulajdonlására irányuló stróman szerződéseket kötni.” 

Konkrét eset kapcsán szeretném ismételten felhívni gyógyszerész kollégáink figyelmét arra, hogy a gyógyszertári üzletrészek vásárlása során vegyék figyelembe a gyógyszer-gazdaságossági törvénynek a tulajdonosi szerkezet változására és a tulajdoni arányokra vonatkozó előírásait, így különösen 

1.  a tényleges többségi gyógyszerészi tulajdonlásra és a szindikálás tilalmára, 

2. a „négyes” szabályra és ehhez kapcsolódóan arra, hogy a legalább négy gyógyszertárban közvetlenül és/vagy közvetett módon tulajdoni hányaddal rendelkezők több gyógyszertárban nem szerezhetnek tulajdont, továbbá 

3.  az elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezésekre. 

A jogszabályi előírások betartása valamennyi gyógyszerésznek és a gyógyszertárakban tulajdoni hányaddal rendelkező befektetőknek kötelező. A gyógyszertárak tulajdonosi szerkezetének változásakor a szakhatóság nemcsak a többségi gyógyszerészi tulajdon meglétét, hanem a „négyes” szabály érvényesülését és az elővásárlási jog gyakorlásának szabályszerűségét is vizsgálja, a cégbírósághoz pedig a jogszabályi előírásoknak megfelelő adásvételi eljárás befejezését követően adható be a változás bejegyzési kérelem. A hatóságok megtévesztése súlyos következményekkel járhat. 

Ismételten felhívom kollégáink figyelmét a jogszabályi előírások betartására és arra, hogy tulajdonszerzésüket a patikaalap (hitelprogram és tőkeprogram), valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása mellett az UniCredit Bank és az OTP gyógyszertári üzletrész vásárlását lehetővé tevő hitelprogramja is segíti; az ehhez kapcsolódó információk a honlapunkon elérhetők és a kamara területi vezetői is tájékoztatást nyújtanak. Azokat a gyógyszerpiaci befektetőket pedig, akik jogszerűen több gyógyszertárban tulajdont már nem szerezhetnek, nyomatékosan kérem, hagyjanak fel a gyógyszerészek megtévesztésével és jogszerűtlen megállapodások kezdeményezésével. 

 

 

Lázár János április 7-icsütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy első körben a járási hivatalok, jövő januártól a kormányhivatalok, 2018 januárjától pedig a minisztériumok is oda tartoznak majd. Életpályamodell ott indul, ahol megtörtént az átrendezés és az egyszerűsítés. A miniszter bejelentette azt is, hogy 85 törvény módosítására tesz javaslatot az ügyintézés további egyszerűsítése érdekében.

 

Lázár János közölte, mind a tisztviselői karról, mind az uniós pályázatokról ötpárti egyeztetést kezdeményez. Beszámolt arról is, hogy lezárultak az állami háttérintézményekkel, központi költségvetési szervekkel kapcsolatos egyeztetések, és a miniszterelnök még néhány utólagos egyeztetést kért a vízügyi ágazatnál. A cél, vagyis a bürokrácia csökkentése meg fog valósulni, értékelt, hozzátéve: a lépés alkalmat ad létszámleépítésre, ugyanakkor állami feladat nem marad ellátatlanul. Nemzeti Családtámogatási és Társadalombiztosítási Hivatalként működhet tovább júliustól a két nagy biztosítási alap - a Népszava szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság összevonását követően, az átszervezés második lépéseként 2017 nyarán az új hivatalt a kormány beolvasztja a Magyar Államkincstárba. A csütörtöki kormányinfón Lázár János bejelentette, hogy két lépcsőben átalakítják át a Kincstár működését, és az egészségpénztári és nyugdíjbiztosítási pénzeket is innen utalják majd át, minden más kifizetőhely megszűnik. Az átszervezés egyik célja, hogy az államtól származó valamennyi jövedelmet egyetlen helyről kapják meg az emberek.

 

 

 

A pszichológia témájára épült a Kreatív Csoport szervezésében 15. alkalommal zajló Gyógyszerkommunikációs konferencia. Kifejezetten a konferenciára készített egy kutatást az Ipsos, amit Abonyi Zsolt, az Ipsos Healthcare account menedzsere ismertetett a hallgatósággal. Legfőbb megállapítása az volt, hogy a gyógyszergyáraknak a beteg igényeire formált stratégiáikat nem a betegség típusaira, vagy szociodemográfiai  jellemzőkre alapozva kell kialakítaniuk, hanem meg kell ismerni a mélyebb attitűdöket és motivációkat.

 

A krónikus betegeket az Ipsos az alábbi csoportokba sorolta: aktív, törekvő (33 százalék), ambivalens, szenvedő (30 százalék), apatikus (37 százalék). A legkönnyebben kezelhető csoportba az elsőként említettek tartoznak, hiszen az orvos utasításait betartják, rendszeresen járnak ellenőrzésekre és pozitívan állnak hozzá a betegségükhöz. Ugyan az ambivalens szenvedők is szeretnek informálódni, de őket már nehezebb kezelni, mert nem szívesen beszélnek az orvossal és a betegségükről. Abonyi Zsolt szerint ez a csoport nagyobb lelki támogatásra számít, és emiatt az orvosok, gyógyszercégek más megközelítése szükséges. Az apatikusok azok, akikkel nem tudnak mit kezdeni, az előadó szerint ez a szegmens fal mögött van, és nem lehet hozzájuk betörni.

 

Bőrgyógyászattal, főleg a pikkelysömör betegséggel foglalkozik a Leo Pharma dán gyógyszeripari cég, amely forprofit alapítványként működik. A cégnek nincsenek orvoslátogatói, más üzleti modellt keresnek és tesztelnek. Ennek egyik lépése volt, hogy 2012-ben betegigény-kutatást végeztek a pikkelysömörben szenvedők között. Ez a nem gyógyítható betegség a bőrtünet mellett jelentős lelki problémát okoz, a tüneti kezelés mellett tehát a lelki támogatás is nagyon fontos.

 

A Leo Pharma két weboldalt indított el, a betegeknek és hozzátartozóiknak információkat nyújtó Qualitycare.hu-t és a bőrgyógyászaok számára a Dermacare.hu-t. A Leo Pharma felmérése szerint az orvosok 70 százaléka a funkcionális csoportba sorolható, amely a tünetekre koncentrál, és 30 százalékukat nevezték betegcentrikusnak, akik számára a holisztikus látásmód – a testi és a lelki tényezők - a fontos. 

 

Molnár Márk Péter, a Praxis Platform ügyvezető igazgatója szerint mivel a betegek nagy része egyáltalán nem, vagy nem rendszeresen szedi a gyógyszereit - ami a terápia kudarcához vezethet -, a gyógyszercégek a ritkább, vagy egyszerűbb, továbbá kevésbé fájdalmas adagolási mód fejlesztésére koncentrálhatnának. Azt is mondta, hogy a motiváció kialakításában érdemes interaktív játékos módszert bevezetni, ami lehet elektronikus és nyomtatott alapú edukációs anyag.

 

 

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Sager Pharma Szolgáltató Kft. (Sager Pharma) jogsértően reklámozta televízió-, rádióreklámokban és a weboldalán letölthető videóban a Seractil Dolo 300 mg elnevezésű termékét 2015 januárja és júniusa között, mert a vény nélkül kapható gyógyszert nem az alkalmazási előírás alapján mutatta be, és valótlanul sugallta, hogy a gyógyszer azonnal hat. A jogsértésért 10 millió forint bírságot szabott ki a GVH.

 

A GVH az egyes állítások értékelésekor általában a lehetséges fogyasztói értelmezésből indul ki. Az „azonnal működésbe lép” szlogen a fogyasztók számára azt üzente, hogy a termék azonnal hatni kezd, így nagyon gyorsan várható a fájdalomcsökkentő hatás. 

 

A GVH vizsgálata során az OGYÉI tájékoztatását kérte a vizsgált állítás szakmai szempontú értékeléséhez és az alkalmazási előírás tartalmának pontos meghatározásához. A szakhatóság álláspontja szerint a filmtabletta bevételét követően nem érezhető azonnal a fájdalomcsillapító hatás. A szájon át történő bevételt követően a gyógyszernek előbb fel kell szívódnia, és a hatás kialakulása csak a felszívódást követően várható, így ez semmiképpen sem lehet azonnali.

 

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs eszközök költségeire alapozott. A GVH a jogsértő magatartás esetében súlyosító körülményként értékelte többek között azt, hogy a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, illetve időben elhúzódott. A hatóság közleményében felhívta a figyelmet, hogy gyógyszerek reklámozása akkor jogszerű, ha a terméket az engedélyezett alkalmazási előírás szerint mutatják be, így nem az állítás valóságtartalma bír elsődleges jelentőséggel.

 

 

Az e-recepten nem csak az összes elérhető gyári, s valamennyi magisztrális készítmény felírása válik lehetővé, a fejlesztés következő fázisában akár a sorozatgyártású gyógyászati segédeszközök is rendelhetővé válhatnak ily módon, derült ki a Magyar Gyógyszerész Kamara hétvégi VIII. Vándorgyűlésén. Ugyanakkor nem elektronizálják például a gyógyfürdő rendelést, az OTC-készítményeket, valamint a kórházi gyógyszereket – írja a pharmaonline.

 

A rendszert egyébként úgy fejlesztették ki, hogy minél kisebb változást okozzon a jelenlegi orvosi-gyógyszerészi gyakorlatban. Ennek megfelelően a résztvevők mindegyike eddig alkalmazott számítógépes rendszereit használhatja a továbbiakban is. A változás lényege, hogy ezek összeköttetésbe kerülnek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Térrel (EESZT), így a betegellátás résztvevői elektronikus úton könnyebben hozzáférhetnek – a megfelelő jogosultságok betartásával! – egymás információihoz. A rendszernek nem célja a betegek irányítása – hangsúlyozta Szabó Bálint, az EESZT-t fejlesztő TIOP 2.3.2. program szakmai vezetője. Szabó Bálint cáfolta azokat a korábban megjelent információkat, miszerint késik az EESZT bevezetése.

 

A rendszer élesítése három etapban történik majd; egy pilottal kezdődik, amelyben 15 kórház, 10 – kórházi, háziorvosi és patikai – rendszerszállító, s az adott kórházak környezetében praktizáló 30–30 háziorvos, illetve ugyanennyi gyógyszertár vesz részt. Az e-recept bevezetése még idén megkezdődik, teljes körű működése 2017 tavaszára várható. 

 

 

Ami magát az e-recept programot illeti, a kezelőorvos a jövőben jelenleg is használt vényíró vagy az ágazati portálon futó, hasonló funkciójú program segítségével „beküldi" a receptet az EESZT-be. Bevezetik az úgynevezett ismétlődő receptek fogalmát, amellyel nem csak három hónapra, hanem akár egy esztendőre is rendelhet gyógyszert az orvos. Egyszerre természetesen nem lehet majd kiváltani, ezeket időről időre „élesíti" a rendszer, s csak úgy válthatók ki, akár jelenleg. A betegek azonban nem távoznak üres kézzel a rendelőből, kapnak egy úgynevezett felírási igazolást, amelyben felsorolják az összes rendelt készítményt.

 

Erre állítólag nemzetközi tapasztalatok alapján van szükség, mivel az idősebb emberek ragaszkodnak valamiféle dokumentumhoz a számukra felírt gyógyszerről. Ennél nyomósabb érvnek tűnik azonban az, hogy a hozzátartozók csak ennek birtokában válthatják ki bármely családtagjuk gyógyszereit.

 

Amennyiben magisztrális – tehát a patikában elkészítendő – termékről, illetve olyan készítményről van szó, amely nincs készleten, s ezért meg kell rendelni, s később visszamenni érte, a patikus „foglalja" a vényt. Erre Héja Gergely, az e-recept alrendszer „gazdája" szerint azért van szükség, hogy ne maradhasson hoppon a patikus a fenti gyógyszerekkel, mivel a beteg más patikánál is megrendelte őket. A foglalást a patikus feloldhatja, ha a beteg ezt valamilyen okból kéri, de létezik egy automatizmus is erre, például egy hét múlva automatikusan szabaddá válik a recept, s így azt tovább viheti a beteg.

 

Bár kisebb számban, de nyilván megmaradnak a papír alapú receptek is. Például, ha a beteget lakásán keresi fel az orvos. Ezeket a patikusok változatlanul be tudják vinni a rendszerbe. A gyógyszerészek munkája egyébként – legalábbis a deklarált célok szerint – a lehető legkisebb mértékben változik majd. A beteg vagy a taj-kártyájával vagy az igazolással jelentkezik a patikában, ott a szakemberekkel közösen kiválasztják azokat a készítményeket, amelyek adott időszakra kiválthatók, majd a gyógyszerész ezek receptjeit lehívja az EESZT-ből. A társadalombiztosítás által támogatott készítmények átvételét azonban számviteli okokból igazolni kell, ahogy ma is csak aláírt receptet fogadnak el.

 

 

Az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térhez kapcsolódik majd valamennyi kórház, járóbeteg szakrendelő, háziorvosi praxis és gyógyszertár. Tartalmaz továbbá egy eseménykatalógust (ebben az alrendszerben lesz megtalálható minden ellátási esemény adata kronológikus sorrendben), egy tartalomtárat (vizsgálati eredmények, s minden olyan dokumentum, amely a vizsgálati eredményekhez kapcsolódik), egy digitális képtovábbítási, s egy digitális önrendelkezési alrendszert. Ez utóbbit élesítik elsőként idén májusban.

 

 

Nehéz megmondani, mit hoz majd a dolgozók számára a negyedik ipari forradalomként emlegetett szupergyors társadalmi-technológia változás, amely napjainkban is zajlik. A World Economic Forum szakértői készítettek egy kutatást, ami alapján mégis megjósolható néhány trend, ami már a következő években lényegesen átalakíthatják az életünket. Az Sg.hu összegyűjtöte a legérdekesebbeket. 

Kevés téma osztja meg annyira a vele foglalkozó szakembereket, mint a közeljövő technológiai innovációinak hatása a társadalomra, azon belül is a munkaerőpiacra. A Pew Research Center kutatóintézet 2014-ben megkérdezte a szerintük leginkább hozzáértő 1896 embert, mit gondolnak, inkább jó vagy inkább rossz lesz a dolgozó népnek a következő tíz évben az automatizáció és a robotok térhódítása. A szakértők meglepően megosztottnak bizonyultak a kérdésben: 52 százalékuk optimista, 48 százalékuk viszont úgy gondolja, a társadalom nem fogja tudni megfelelően kezelni az új kihívásokat, így azoknak több lesz a vesztese mint a nyertese. 

 

Akik nem félnek a jövőtől, azzal érvelnek hogy a történelem során már rengeteg technológiai innováció lezajlott anélkül, hogy negatív hatásai lettek volna a foglalkoztatásra, sőt: általában inkább új munkahelyek jöttek létre miattuk. Szerintük hiába veszélyeztet egy csomó munkahelyet a robotika terjedése, ezt bőven kompenzálni fogják a fejlődés során keletkező újak. A technológia megszabadít majd minket a kellemetlen munkáktól, ráadásul a folyamat arra is lehetőséget teremt az emberiségnek, hogy újragondolja a munka fogalmát kreatívabb, közösségibb, társadalmilag hasznosabb irányba. 

Ezzel szemben a majdnem ugyanennyien levő kételkedők úgy gondolják, hogy a negyedik ipari forradalom lényegileg különbözik a korábbiaktól, ezért sokkal nagyobb kihívást jelent majd a munkaerőpiacnak, mint elődei. Szerintük az átalakulás túl gyors lesz ahhoz, hogy a szabályozók és a gazdasági szereplők értelmesen tudjanak rá reagálni, ezért egy sor kellemetlen mellékhatás várható. Ilyen a fehérgallérosokat is érintő tömeges munkanélküliség, vagy a mélyülő szakadék a társadalmi rétegek között. 

 

A jövő munkaerőpiacát persze nem egyedül a technológiai változások határozzák meg, egy soktényezős képlet eredményeképpen fog eldőlni, mi lesz, és a változások nagyon másképp érinthetnek különböző társadalmi csoportokat, iparágakat, országokat. Az idei World Economic Forumra készült egy jelentés, amely megpróbálja számba venni az összes lehetséges dimenziót a következő 5-10 évben, ebből válogattuk ki a legérdekesebbeket. 

 

 

A WEF-riport legijesztőbb állítása, hogy a munkaerőpiaci trendek alapján a világ 15 legnagyobb gazdaságában 7,1 millió munkahely fog megszűnni a következő 5 évben. Ezt szinte teljes egészében a mesterséges intelligencia és az automatizáció számlájára írható. A gépek eddig csak a kékgalléros pozíciókat veszélyeztették, de a jövőben már irodai dolgozók munkáját is feleslegessé tehetik.

 

A veszteséget kompenzálni fogja, hogy a 7,1 millió munkahely megszűnésével párhuzamosan létrejön 2 millió új is, persze más ágazatokban, inkább a magasan képzett munkaerőt igénylő, kevéssé automatizálható feladatok elvégzésére.

 

A pozitív és a negatív hatások összege mínusz 5,1 millió munkahely 5 év alatt.

 

Ez inkább a változás sebessége miatt érdekes adat, az összes munkahely számához viszonyítva nem sok: a vizsgált országokban összesen 1,86 milliárdan dolgoznak ma, vagyis a világ összes dolgozójának 65 százaléka.

 

Forrás: www.hgysz.hu, www.mgyk.hu, MTI - www.medicalonline.hu - Népszava, www.mgyk.hu, www.kreativ.hu, www.adozona.hu - www.kreativ.hu, www.pharmaonline.hu, www.sg.hu

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább