1. Módosult a patikaalap szabályozása
A Magyar Közlöny 97. számában július 1-én az Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 172/2016 (VII. 1.) Kormányrendelet” részeként jelent meg „A közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló 212/2013. (VI. 19.) Korm. rendelet” módosítása.
A módosítás értelmében
- a felvehető hitel nagysága személyenként max. 150 mFt,
- egy gyógyszertár esetén max. 3 hiteligénylés érvényesíthető,
- a hitel mértéke üzleti terv alapján kerül meghatározásra (így a maximális eseti hitelösszeg számítására eddig alkalmazott képlet törlésre került),
- a hitel összegéről a hitelt nyújtó kereskedelmi bank hitelbírálat keretében dönt,
- a kamat 1,5% (az eddigi 3% helyett),
- az eddig felvett hitelek kamatterheinek új hitelfeltételekhez igazítását a hitel felvevője kezdeményezheti.
A patika hitelprogram 2017. január után is igénybe vehető, nem gyógyszerészi tulajdonban lévő, 50% feletti üzletrészek megvásárlásához gyógyszerésznek, a kedvezményes kamatteher viszont az idei 1,5% helyett ismét 3% lesz.
A patikaalappal kapcsolatos további változásokról később nyújtunk részletes tájékoztatást.
Budapest, 2016. július 1.
Dr. Hankó Zoltán
elnök
2. Számos gyógyszertár működési engedélye veszélyben?
A 2016. júniusi számunkban már jeleztük, hogy szigorodnak a renitens gyógyszertárakkal szembeni szankciók: dr. Pozsgay Csilla OGYÉI főigazgató a MGYK elnökségének 2016. június 2-i ülésén először beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy gyógyszerforgalmazással kapcsolatos súlyos szabálytalanságok miatt több gyógyszertár működési engedélye visszavonásra kerülhet. A gyógyszertárak hatósági ellenőrzésének tavalyi tapasztalatairól szólva a főigazgató kiemelte, hogy bár tavaly még nem gondolkodtak patikabezárásokon, az „idén ez másképp lesz”.
Az „első fecske” a vizsolyi Attila Patika: visszavonta a vizsolyi Attila Patika működési engedélyét és 5 millió forint bírságot szabott ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a gyógyszertárat működtető cégre, mivel az súlyosan megsértette a gyógyszerek forgalmazására vonatkozó jogszabályokat, szakmai szabályokat.
A patikabezáratás nem megszokott gyakorlat, a tisztigyógyszerészi szolgálat nagyon ritkán él ezzel a lehetőséggel. A hatóság mostani határozott fellépése nem véletlen – hívja fel a lakosság figyelmét az intézet főigazgatója, Dr. Pozsgay Csilla. Tájékoztatása szerint a tisztigyógyszerészek a gyógyszerek kiadására vonatkozó jogszabályok ismételt és súlyos megsértését tapasztalták Vizsolyban. A legnagyobb mennyiségben Xanax-ot (9037 dobozt), Rivotrilt (6531 dobozt), Epheritet (5488 dobozt), Frontint (2205 dobozt) és Dormicumot (263 dobozt) értékesített jogszerűtlenül a patika. A vény nélkül kiadott tételek listáján megtalálható a Contramal, az Eunoctin, a Germicid, a Helex, a Noacid, a Peritol, a Proviron, a Ralgen, a Seduxen, a Stilnox és a Zopigen is.
3. Terjed a zikavírus – veszélyben az olimpia 2
Megjelent a zikavírus Közép-Kelet Európában is: Csehország után Szlovákiában is regsiztráltak zikavírussal fertőzött beteget. Az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országaiban eddig összesen 700 fertőzöttet vettek nyilvántartásba.
Korábbi számunkban írtuk, hogy egyre több olimpiai sportoló (pl.: Paul Gasol olimpiai ezüstérmes kosárlabdázó vagy Jason Day világranglistavezető golfozó) fontolgatja, illetve bejelentette hogy távol marad az olimpiától, miközben tudósok számottevő csoportja is javasolta az olimpia elhalasztását. Jason Day a következőt nyilatkozta: "A visszalépésem oka az aggodalom, hogy elkaphatom a Zika-vírust, és a lehetséges kockázat, amit ez jelentene a feleségem jövőbeli terhességénél" - írta Twitteren a 28 éves ausztrál golfozó."Mindig nagy cél volt számomra, hogy szerepeljek az olimpián az országomat képviselve, de a golf nem lehet fontosabb a családom biztonságánál. Nem tehetem ki őket veszélynek."
4. Miniszteri rendelettervezet az EESZT működéséről
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) véleményezésre bocsátotta azt a miniszteri rendelettervezetet, mely a hamarosan induló Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT) működéséhez szükséges előírásokat tartalmazza.
A tervezet részletesen felsorolja a rendszerhez történő csatlakozás feltételeit és rendjét, a rendszerben történő felhasználó-azonosítás követelményeit, az adatszolgáltatásra vonatkozó általános szabályokat, és az EESZT szolgáltatásnak leállása esetére vonatkozó szabályokat. Emellett előírja az EESZT különböző szolgáltatásaira vonatkozó részletszabályokat is (központi eseménykatalógus, törzsadat-nyilvántartás, önrendelkezési nyilvántartás, egészségügyi profil, egészségügyi dokumentáció nyilvántartása, jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségek).
A véleményezés határideje 2016. június 24-én járt le.
5. 9. Pangea akció – felgyorsult a gyógyszerhamisítás
Nemcsak a gyógyszer hamis, a cukor- vagy HIV-tesztcsík, a fogászati készülék, a sebészeti eszköz is. Igazi nemzetközi krimit vázoltak fel csütörtökön azon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (OGYÉI) tartott júniusi tájékoztatón, amelyen az intézet mellett a rendőrség, az adóhatóság és a hamisítás elleni hivatal képviselői számoltak be a kilencedik úgynevezett Pangea akcióról. Ezt az Interpol irányításával, 103 ország 193 hatóságának együttműködésével egyszerre, egy időben, egy hétig, május 30-tól június 7-ig tartó razziát a hamis gyógyszerek forgalmazása ellen és az illegális internetes patikák felszámolása érdekében indították. Az akció magyar eredménye: összesen 82 ezer darab hamis tablettát foglaltak le, körülbelül 90,8 millió forint értékben. Egy embert őrizetbe vettek és egy személlyel szemben elfogatóparancsot adott ki a rendőrség.
A tájékoztatón bemutatták azt a kisfilmet, amelyet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából készítettek, és amely a hamis, ellenőrizetlen weboldalakról rendelt gyógyszerek veszélyeire hívja fel a figyelmet. Ebből a kisfilmből is kiderült, hogy Magyarországon évente körülbelül 300 ezer ember vesz olyan, főleg Indiából, Közel-Keletről, Kínából származó szert, amely ellenőrizetlen körülmények között készült, ellenőrizetlen helyen tárolták és ellenőrizetlen a benne lévő hatóanyag, ha egyáltalán van benne.
Pozsgay Csilla arról beszélt, hogy a legtöbb ilyen weboldalt külföldről irányítanak, így nem könnyű a magyar hatóságnak fellépni ellenük. A leginkább a pszichotrop szerek, a Xanax, a Frontin, és a Rivotril, valamint a Tramadol nevű fájdalomcsillapító illegális forgalma nőtt meg - derült ki a tájékoztatón. Ezek mind szigorúan vényköteles szerek, hiszen súlyos veszélyt jelenthetnek szedőikre, nem véletlenül hívják például a Rivotrilt a "sátán gyógyszerének, amelyről egyesek szerint nehezebb a leszokás, mint a heroinról".
A nemzetközi akció egyik legfontosabb tanulsága, hogy drasztikusan megnőtt a törvénytelenül működő online oldalak száma, a rendőrség becslése szerint az ilyen illegális patikák száma elérheti a 30-35 ezret. Az idei nemzetközi akció egyik érdekessége az is, hogy az egészségre ártalmas gyógyszerek mellett több mint 270 ezer orvostechnikai eszközt foglaltak le 1,1 millió dollár (körülbelül 297 millió forint) értékben. A tájékoztatón felhívták a figyelmet, hogy aki gyanús készítménnyel találkozik, ellenőrizheti, hogy nem szerepel-e az OGYÉI honlapján található tiltólistán.
A gyógyszerfelügyeleti hatóság a weboldalak blokkolásán és a lakosság tájékoztatásán kívül hatósági jogkörében eljárva más területeken is igyekszik megfékezni a hamis gyógyszerek terjedését – az egyik legfontosabb ilyen eszköz a gyógyszer-kereskedelmi lánc zártságának biztosítása. Ennek lényege, hogy a kereskedelmi lánc valamennyi tagja Magyarország, illetve a többi EU tagállam gyógyszer-felügyeleti hatósága által kibocsátott hatósági engedéllyel kell, hogy rendelkezzen. Ezt a tevékenységet a tagállami hatóságok folyamatosan ellenőrzik, ha bármilyen visszaélést tapasztalnak, akkor eljárást indítanak. Magyarországon jó példa erre a Prompt Pharma Kft. este, akivel szemben 2013-ban indult hatósági ellenőrzési eljárás – mondta el a sajtótájékoztatón dr. Dernovics Mátyás, az OGYÉI jogásza.
6. Magyar rákkutatók sikere
Hat és fél évbe telt a Servier Hungária francia gyógyszeripari vállalat magyar kutatóinak, hogy kifejlesszenek egy molekulát, amely többféle daganatos betegség kezelésre is alkalmas lehet - mondta Kotschy András, a cég gyógyszerkémiai kutató intézetének vezetője az M1 aktuális csatornán. Hozzátette, az általuk kifejlesztett és már idén a klinikai fázisba kerülő molekula alkalmas lehet a vérrák és a végbélrák kezelésére.
Az új vegyület bemutatására rendezett múlt heti sajtótájékoztatón Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, a Servier nem véletlenül a kormány stratégiai partnere, hiszen komoly kitörési pont a magyar gazdaságnak és a magyar orvosoknak is, hogy a cég Magyarországra hozza a gyógyszerkutatást és a klinikai kísérletek egyes fázisait. A helyettes államtitkár fontosnak tartotta a megelőzést, a szűrési programokat és azokat az innovatív terápiákat is, amelyeken a Servier is dolgozik.
A Servier Hungáriának a tavalyi üzleti évben kiemelkedően jó teljesítménye volt, több mint 4 milliárd forintos árbevételén 340 millió forint profitot könyvelhetett el.
7. Szép új világ
A pánikgomb a legkeresettebb viselhető eszköz a potenciális vásárlók körében, amelyet az okosóra, a nyomonkövető készülék, valamint a személyazonosító és a viselhető víztisztító követ az Ericsson ConsumerLab felmérése szerint.
A Viselhető technológia és a dolgok internete című jelentésben 5000 okostelefon-használó véleménye szerepel, akiknek fele hord viselhető eszközöket. A felhasználókat Brazíliában, Kínában, Dél-Koreában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban kérdezték meg.
A jelentésből az is kiderült, hogy az okostelefon-használók harmada úgy gondolja, hogy 2020 után legalább öt viselhető, internetre csatlakoztatható eszközt fog hordani.
A szakértők szerint amint a viselhető eszközök intelligensebbé és függetlenebbé válnak - például a csatlakoztathatóságban -, az okostelefonok képernyője veszíthet a jelentőségéből. Az okostelefon-felhasználók 38 százaléka szerint alig öt év múlva a viselhető eszközökkel fogjuk elvégezni az okostelefonos műveletek nagy részét.
A fogyasztók 60 százaléka szerint a következő öt évben a viselhető eszközök mellett el fognak terjedni például a bőr alá ültetett chipek, amelyek nemcsak az egészségügyi adatok nyomon követésére lesznek alkalmasak, hanem ajtók nyitására, tranzakciók és személyazonosság hitelesítésére, valamint tárgyak vezérlésére is. Az okostelefon-használók 25 százaléka már ma is használja az okostelefonját arra, hogy távolról vezéreljen digitális eszközöket otthonában - derült ki a kutatásból.
8. Biztos, hogy gyermekbiztos?
A gyermekbiztos zárást igénylő termékek húsz százalékánál találtak valamilyen problémát a magyarországi ellenőrzéseken, közölte az ÁNTSZ egy uniós ellenőrzés alapján. Az ÁNTSZ által közzétett összefoglaló szerint 2015 második felében 15 tagállamban, köztük Magyarországon lakossági forgalomba hozott, veszélyes anyagot vagy keveréket tartalmazó termékek esetén ellenőrizték, hogy a csomagoláson van-e gyermekbiztos zár és az megfelelő-e.
Az ellenőrzött termékek 20 százalékánál találtak valamilyen problémát a hazai felügyelők. Ez az arány jobb az uniós átlagnál, ott ugyanis a 797 ellenőrzött terméknek mindössze a 71 százaléka kapott megfelelő minősítést, ám a hazai eredmény sem mondható jónak, írták.
A lakossági forgalomba kerülő, fokozottan veszélyes anyagokra és keverékekre szigorú csomagolási előírások vonatkoznak, hogy a balesetek elkerülhetők legyenek. Ezek csomagolását úgynevezett gyermekbiztos zárral kell ellátni. További előírás, hogy az ilyen termékeket ne lehessen összetéveszteni például élelmiszerekkel vagy kozmetikumokkal, és ne keltsék fel a gyermekek figyelmét. A legveszélyesebb termékek esetén a vakok és gyengénlátók által kitapintható veszélyjelzést kell elhelyezni a csomagoláson.
Mindezen előírások betartásának alapja az, hogy a gyártók, forgalmazók helyesen állapítsák meg termékeik veszélyességi fokát – közölte az ÁNTSZ.
A vizsgálat eredményeiről azt írták, a hazai felügyelők 227 célzott ellenőrzést végeztek el hat hónap alatt, és 46 esetben találtak valamilyen gondot. A legtöbb a gyermekbiztos zárással, különösen a tanúsítványok elérhetőségével, meglétével, megfelelőségével és a gyengén látókat figyelmeztető jelzés hiányával vagy rossz elhelyezésével volt. Egy esetben fordult elő, hogy hiányzott a gyermekbiztos zárás és emiatt a terméket levetették a boltok polcairól.
Gyermekbiztos zárást igénylő termékek lehetnek például a konyhai zsíroldók, lefolyótisztítók, oldószerek, vécétisztítók, rozsdamarók, grillgyújtó folyadékok, háztartási savak, lúgok.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy mérgezés gyanúja esetén éjjel-nappal hívható az Országos Közegészségügyi Központban működő egészségügyi toxikológiai tájékoztató szolgálat 06/80-201-199-es ingyenes telefonszáma, amelyen a várható tünetekről, az elsősegélyről és az orvosi ellátás szükségességéről adnak felvilágosítást.
Forrás: www.mgyk.hu, Naprakész Gyógyszerész 2016 júniusi száma-www.mgyk.hu, www.origo.hu-www.24.hu, www.hgysz.hu, www.weborvos.hu, www.hvg.hu, www.jogiforum.hu, www.pharmaonline.hu