Közhiteles nyilvántartások

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály tervezet (az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló  1991. évi XI. törvény módosításával) közhiteles nyilvántartássá minősít bizonyos egészségügyi szervek által vezetett hatósági nyilvántartásokat, törvényben rögzítve azok adattartalmát:

 

e) engedélyezi – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését, ellenőrzi a tevékenységet, valamint nyilvántartást vezet az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi szolgáltatók szervezeti egységeiről, az általuk végezhető, engedélyezett szakmákról, valamint az egy szakmán belül végezhető egyes tevékenységről, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről; valamint az egészségügyi szolgáltatók nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi tevékenység végzésével összefüggő adatairól. (a módosítás vastag, dőlt betűvel szedve) 

 

Számos egészségügyi hatósági nyilvántartás közhitelessé válik, ez komolyan érinti az adatok biztonságának  kérdését, de az adattartalmak ellenőrzésének szigorodását is maga után vonja. Az érintett nyilvántartások között van az ÁNTSZ, valamint a GYEMSZI – OGYI nyilvántartása is. Ide sorolható pl. a támogatott gyógyszerekre vonatkozó nyilvántartás, a  hatósági engedélyeket tartalmazó nyilvántartás, vagy a gyógyászati segédeszközökről vezetett nyilvántartás is.

 

 A közhiteles nyilvántartásban szereplő adatokat az ellenkező bizonyításig valósnak kell tekinteni, ezért az ilyen nyilvántartás alapján szerzett jog jóhiszeműnek minősül.

 

„A közhiteles hatósági nyilvántartásban foglalt adatokkal szemben fokozottan érvényesül a pontosság, a ténylegesség és valóságnak megfelelés elvárása, várhatóan még nagyobb  körültekintés és még akkurátusabb bizonyítási eljárás előzi majd meg a nyilvántartásba vételt. Ezáltal nőhet a nyilvántartást vezető szervek adminisztrációs terhe, és elhúzódhat az ügyintézési folyamat is. Mivel e nyilvántartásokba bárki betekinthet ez egyúttal transzparensebbé teszi a rendszert, ugyanakkor hátrányos is lehet az üzleti titkok védelme szempontjából” - emeli ki Fehér Helga, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda egészségügyi munkacsoportjának vezetője.

 

A jogszabály változás érinti a biobankot, valamint a humángenetika területét is.

 

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály tervezet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényt is módosítaná, néhány részlet a tárolt adatok megismerhetőségéről és védelméről:

 „a Kormány által rendeletben kijelölt szerv az egészségügyi ellátó hálózat informatikai rendszerei együttműködésének biztosítása érdekében” Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Teret hoz létre és „az adatkezelési célok megvalósítását segítő informatikai rendszerként üzemelteti és működteti” azt. 

 

„Az érintett az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér keretében kezelt egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes, személyazonosító adatairól, valamint az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térben kezelt, rá vonatkozó egészségügyi dokumentációról a (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló) törvény szerinti elektronikus azonosítást követően elektronikus úton is  - ingyenesen - tájékoztatást kaphat”

 

„Az érintett részére az Elektronikus Vény Szolgáltatás keretében elektronikus vényt  felíró orvos jogosult az elektronikus vény kiállítása céljából az érintettre vonatkozó, az elektronikus vény kiállításához szükséges, az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térben tárolt adatokat megismerni.”

 

„A gyógyszertár a vényeket, az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér működtetője az elektronikus vényeket 5 évig őrzi meg. A kötelező őrzési időt követően  a vényeket meg kell semmisíteni, az elektronikus vényeket véglegesen törölni kell.”

 

Főbb szolgáltatásai a teljesség igénye nélkül az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térnek:

 

Központi Eseménykatalógus, Jelentéskezelési Szolgáltatás, Betegségregiszter Szolgáltatás, Elektronikus Beutaló Szolgáltatás, Elektronikus Előjegyzési Szolgáltatás, Távkonzílium Szolgáltatás, Elektronikus Vény Szolgáltatás.

 

Forrás: www.jogiforum.hu-Fehér Helga, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda egészségügyi munkacsoportjának vezetője, ÁNTSZ, www.kormany.hu