Szabadalom

Napjainkban a szellemi alkotások jelentős szerepet játszanak a gazdaságban és a mindennapi életünket is befolyásolják. A cégek versenyképességének fenntartásában elengedhetetlen az innovációban, a K + F területén, s így a  találmányok, szabadalmak területén való szüntelen fejlődés és megújulás. Fontos, hogy mindezek hatékony védelemben részesüljenek, s a védelemhez való jutás egyszerű, gyors és megfizethető legyen.

 

Hazánk 2003-ban csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez. Az európai szabadalmi rendszer napjainkban fontos mérföldkőhöz érkezett,  2013. februárjában aláírták az Egységes Szabadalmi Bíróság létrehozásáról illetve az egységes hatályú európai szabadalomról szóló megállapodást, melyet az Európai Unió 25 tagállama írt alá. (az egyezmény tagállami ratifikációi még hátra vannak, többségük 2014-re várható)

 

 A Bíróság központja Párizs, de a gyógyszeripari termékekkel kapcsolatos ügyek Londonba kerültek, s a bírók képzése Budapesten lesz. A megállapodás számos területen előrelépést hozott:

 

A) Spanyolország és Olaszország kivételével valamennyi tagállamra kiterjedően,  25 EU tagállam területén egyidejűleg lehet hatályos oltalmat lehet szerezni.

 

B) Nem kell valamennyi nyelvre lefordítani a szabadalmi igényt. „Az érvényben lévő szabályok szerint ugyanis ahhoz, hogy valaki az 1973 óta létező európai védelmet szerezzen találmányának, minden olyan ország nyelvére le kell fordíttatnia a szabadalma szövegét ahol szellemi jogi védelmet szeretne kapni.”  Jelenleg elég ha saját anyanyelvén benyújtja a feltaláló és megjelöli, hogy a három eljárási nyelv közül melyik szerint folytatódjon az eljárás. „Csak egyszer kell bejegyzési díjat fizetnie, majd a nemzeti szabadalmi hivatal vagy a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) a levédendő ötlet teljes szövegét az elbírálás nyelvére fordítja, illetve az igénypontokat mindhárom nyelvre átülteti.”

 

C) A költségek is jelentősen csökkennek: egyrészt az oltalomszerzés (ezt csak egyszer kell megfizetni), másrészt a fenntartási költségek is. 

 

D) Továbbá feláll az Egységes Szabadalmi Bíróság: ennek előnyét várhatóan csak a nagyobb, illetve  multinacionális cégek fogják élvezni, ugyanis a bírósági eljárás a magyar cégek többségének szinte megfizethetetlen lesz,  a tervek szerint az eljárási díjak húszezer euró körüli összegek lesznek. Magánszemélyek, kisebb cégek feltehetőleg kapnak némi kedvezményt. A Bíróság nem része az EU intézmény rendszerének, ezért az eljárás költségeit a tagállamoknak, illetve a pereskedőknek kell viselniük.

 

Azonban előnye is származik Magyarországnak a megállapodásból: 

 

 Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint „az egységes európai szabadalmi rendszerben gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb lesz a jelenleginél megszerezni a szabadalmi oltalmat, és jelentősen hozzájárul a jogbiztonsághoz. 

 

Az egységes egységes európai szabadalmi rendszer hozzájárul a kutatás-fejlesztés-innováció felgyorsulásához, az igénybe vehető források növekedéséhez európai szabadalmi rendszerben pedig várhatóan feleződik az oltalom költsége.”

 

Ellenben „az egységes szabadalom bevezetésétől az is várható, hogy a hazánkban hatályos szabadalmak – azaz hasznosítási monopoljogok – száma megemelkedik, sőt, megugrik. 2011-ben 46 szabadalmat szereztek magyar jogosultak (a megadott európai szabadalmak 0,7 ezrelékét), ezzel szemben 2750 új külföldi javára fennálló oltalmat hatályosítottak Magyarország területén. A Magyarországon 2011-ben hatályos szabadalmak csupán 7%-a volt magyar kézben.”

 

„Az igazi kérdés azonban az, hogy elengedő lesz-e a szabályok és a nyelvi rezsim könnyítése ahhoz, hogy az amerikaihoz (426 ezer), japánhoz (408 ezer) kínaihoz (210 ezer) vagy dél-koreaihoz (166 ezer) léptékű szinte nőjön a 2006-os adatok szerint 135 ezer az EPO által bejegyzett szabványok száma”

 

Forrás: www.hvg.hu, Pintz és Társai - 2013. február 20 - www.szabadalmi.hu, www.jogiforum.hu – Szecskay ügyvédi iroda