1. Július elsejéig az egészségügyi szolgáltatóktól (gyógyszertáraktól is) kötelező adatközlést vár az Országos Tisztifőorvosi Hivatal
„Az adatbázis biztosítja, hogy naprakész információk álljanak rendelkezésre arról, milyen egészségügyi intézmények, gyógyszertárak működnek Magyarországon, hol és milyen tevékenységet végezhetnek, milyen szervezeti formában” – tájékoztatta az ÁNTSZ az MTI-t.
Lényeges, hogy „a most aktuális jelentési kötelezettség a foglalkoztatottakra vonatkozik, és csak az egészségügyi ellátással összefüggő információkra korlátozódik, tehát például az egészségügyi dolgozó nevére, szakképesítésére, a foglalkoztatási jogviszony típusára, az általa végzett tevékenységre, annak időtartamára, munkakörére. Az úgynevezett közreműködőknek, személyes közreműködőknek, megbízási szerződéssel foglalkoztatott szabadfoglalkozásúaknak adatot nem kell szolgáltatniuk, őket a közreműködőt igénybe vevő szolgáltató jelenti, mint foglalkoztatottakat e jogviszony megjelölésével.”
Az OTH felhívja a figyelmet arra, hogy megvan a bírság kiszabásának jogszabályi lehetősége az adatszolgáltatás elmaradása esetén.
2. Kötelező tulajdoni hányad - hamarosan végleges eredmény várható
A Magyar Gyógyszerészi Kamara is várja az eredmények feldolgozását: a kötelező tulajdoni hányad előírásnak (25 %) hány patika tudott maradéktalanul eleget tenni. Egyes megyékben 100 %-os a gyógyszertárak „megfelelési” mutatója. Országosan „a gyógyszertárak túlnyomó többsége megfelel a jogszabályi előírásoknak, vannak azonban olyan patikák is, amelyek tulajdonosi szerkezetének és társasági szerződésének ellenőrzése során az Országos Tisztifőorvosi Hivatal problémát észlelt. Hogy mégis hány patikáról van szó, azt maga a gyógyszerészi kamara elnöke sem tudja.”
Az EMMI Egészségügyi Államtitkársága a vizsgálatok lezárulása után ad ki részletes közleményt. A tulajdoni hányad előírás következő próbaköve az 50 %-os hányadnak való megfelelés lesz 2017. január 1-én. Sokak szerint ez jelenti a komolyabb nehézséget.
A gyógyszerészi tulajdonhányad szempontjából a gyógyszertárban dolgozó (személyi jogos és alkalmazott) gyógyszerészek mellett egy tavaly év elején hatályba lépett módosítás értelmében a gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkező gyógyszerészek tulajdonhányada is számításba vehető. A gyógyszerészi tulajdonhányad szempontjából figyelembe vehető tulajdoni hányaddal maximum négy gyógyszertárban rendelkezhet gyógyszerész.
3. Többezer illegális internetes webpatikát zártak be – Pangea VII.
„Az Interpol „Pangea VII" fedőnevű akció hadművelete során 200 hatósági szerv 111 országban csapott le az engedély nélkül működő internetes gyógyszertárak mögött álló bűnözőkre. 237 letartóztatás és 8 milliárd forint értékű lefoglalt áru – ez az akció mérlege. A résztvevő INTERPOL tagországok számát tekintve a Pangea VII volt az eddigi legnagyobb, hamis gyógyszerek ellen végrehajtott akció, idézi a szervezet honlapjának beszámolóját a HENT hírlevele.
Az akció során 1235 nyomozást indítottak és 19,000-nél is több olyan hirdetést tiltottak le, amelyek a közösségi médián keresztül reklámoztak hamis gyógyszereket. Ezen kívül 10,600 honlapot is leállíttattak.
A Pangea VII akciót az INTERPOL koordinálta, együttműködve a Vám Világszervezettel és a Permanent Forum on International Pharmaceutical Crime (PFIPC), a Heads of Medicines Agencies Working Group of Enforcement Officers (WGEO), a Pharmaceutical Security Institute (PSI) gyógyserhamisítás-ellenes szervezetekkel, valamint az Europollal...
Azon kívül, hogy az illegális gyógyszerekkel kapcsolatba hozható címeken vizsgálódtak hatóságok, a vámügyintézők további 543,000 csomagot is átvizsgáltak az akció hete alatt (május 13-20) és ebből majdnem húszezret le is foglaltak.
A 9,4 millió hamis és engedéllyel nem rendelkező gyógyszer között voltak fogyasztótabletták, rákgyógyszerek, merevedési zavarokra használt gyógyszerek, köhögés és megfázás ellen használt készítmények, koleszteringyógyszerek és táplálék-kiegészítők is”.
4. Forradalmi kutatásba kapcsolódtak be a magyar szemorvosok
„Nagy százalékban teljesen meggyógyulnak azok a betegek, akik az újonnan kifejlesztett gyógyszert kapták egy ritka, vaksággal járó szembetegségre. A szembetegséget például cukorbetegség, herpesz vagy sebészeti beavatkozások miatt alakul ki. A Nobel-díjas kutató felfedezésének további szakaszaiba Magyarországon is be lehet kapcsolódni” - tudatták sajtóközleményben.
RhNGF-nek hívják azt a növekedési faktort, amelyik célzottan képes kezelni a problémát, amelyik 5000 ember közül kevesebb, mint egyet érint, de számukra a látásuk visszanyerését jelentheti a fejlesztés. Az rhNGF jelenleg a II. fázisú vizsgálatnál tart, amelybe most zajlik a betegek beválasztása. A vizsgálat 9 európai országban, 39 központban folyik. Magyarországon Budapesten, a Mária utcai Szemészeti Klinikán Prof. DR. Németh János csapata vesz részt a munkában. A kezelés becsült időtartama 8 hét, 48 vagy 56 hetes megfigyelési időszakkal.
A felfedezéssel a Dompé Research and Development (Dompé Kutatás és Fejlesztés), az olasz bio-gyógyszerészeti vállalat új távlatokat nyitott a szaruhártyafekélyek kezelésében. Az első eredmények azt igazolták, hogy az rhNGF biztonságos. A vizsgálatot 18, diabétesz, herpeszvírus által okozott szemfertőzés, fertőzés, idegsebészeti beavatkozás és más kapcsolódó betegségek eredményeként kialakult közepesen súlyos vagy súlyos keratitis neuroparalyticában szenvedő beteg (7 férfi és 11 nő) részvételével végezték. A betegek többségénél a szaruhártya-elváltozások teljes gyógyulásáról számoltak be.
„Ezek az eredmények nagy jelentőségűek az rhNGF, egy olyan lehetséges gyógyszer klinikai fejlesztése során, amely a Nobel-díjas Rita Levi Montalcini kutatásaiból származik" – mondja Eugenio Aringhieri, a Dompé csoport vezérigazgatója.”
5. Mesterséges DNS-t építettek be egy élőlénybe
„A Scripps Kutatóintézet tudósai életre hívtak egy olyan baktériumot, amelynek genetikai örökítőanyagában megtalálható egy plusz DNS-bázispár, olyan, amely a természetben nem létezik.
Eddig a DNS szintetikus előállítását végző tudósok ugyanazokat a molekulákat, azaz bázisokat használták, amelyek a természetben találhatók.
Floyd Romesberg kutatócsoportja azonban a kaliforniai La Jollában lévő kutatóintézetben két új bázist hozott létre mesterségesen. Ezeket behelyezték egy egysejtű élőlénybe, és azt észlelték, hogy a mesterséges bázisok a természetes DNS-hez hasonlóan képesek megkétszereződni, csak sokkal lassabban.
A Nature tudományos folyóirat honlapján közzétett közleményükben a szakemberek leírták, hogy egy olyan élőlényt kaptak, az E.coli baktériumot, amely 15 óra alatt képes mintegy 24-szer megkétszereződni.
A szintetikus biológia terén végzett kutatások új antibiotikumok és más gyógyszerek, vakcinák létrehozását, valamint a nanotechnológiai fejlesztéseket segíthetik elő.”
6. Növekszik az interneten is értékesítő patikák száma Magyarországon
Tavaly tizenkilenc ilyen gyógyszertár volt, idén harmincra emelkedett a számuk. „Fittler András gyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa elmondta: ez európai tendencia. Bár a magyar növekedés üteme jelentős, a hazánkban jelenleg működő 2500 gyógyszertárhoz képest még mindig nagyon kevesen vannak az online patikák. A gyógyszerész hozzátette: várhatóan az európai és leginkább az amerikai trendnek megfelelően öt-tíz éven belül már egyre gyakoribb lesz, sokkal több gyógyszertár fog az interneten gyógyszert forgalmazni - írta az InfoRádió.”
7. Online patikagépek: mikor és hogyan juthatnak hozzá a támogatáshoz a patikusok?
A közeljövőben befejeződhet a NAV-val online kapcsolatban álló patikagépek telepítése, állította dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. „A gyógyszertárak az eredeti, 2013. december 31-i határidőt önhibájukon kívül lépték túl, de a meghosszabbított, 2014. február 28-i határidőre sem sikerült elvégezniük a rendszergazdák többségének az előírt feladatot.”
„A NAV természetesen nem bünteti a patikusokat, hiszen időben leadták az online pénztárgépekre a rendelésüket, ám egyelőre kérdéses, mikor és hogyan juthatnak hozzá az állami támogatáshoz. A központi költségvetésből ugyanis 300 millió forintos segítségre számíthatnak a patikák, ami nyilván jól jön az ágazatot összességében 1,1 milliárd forinttal terhelő pénztárgépcseréhez.”
A jogszabály szerint 2014. 02. 28-ig azok a gyógyszertárak élhettek az állami támogatás igénybevételével akiknél a pénztárgépek telepítése megtörtént. Sajnos ez csak a patikák kisebb részében valósult meg eddig a Kamara elnöke becslése szerint. Így a támogatások egyelőre bennragadtak a rendszerben. A Kamara elnöke folyamatosan egyeztet a kormányzati vezetőkkel a támogatások lehívhatósága érdekében.