Gyógyszertári ügyelet

A Magyar Gyógyszerészi Kamara sokat foglalkozott az elmúlt időszakban a gyógyszertári ügyelet témájával: például Dr. Sohajda Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke a „Hogyan tovább gyógyszerészet – a gyógyszertári ügyelet” című dolgozatában (2014. augusztus 30.), illetve a Kamara miniszimpóziuma 2014. 09. 24-én. A gyógyszertári ügyelet már 20-25 éve neuralgikus probléma, a folyamatosan növekvő költségterhek miatt mára elkerülhetetlenné vált egy átfogó beavatkozás ezen a területen. Ennek mikéntjét vitatták meg a részt vevők a szeptember 24-i szimpóziumon, amelyre a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökségének augusztusi döntése nyomán került sor.

 

A miniszimpóziumra szándékosan nem hívtak meg államigazgatási szakembereket, mert az volt a célja, hogy a szakmai véleményeket először a kamarai testületeken belül egyeztessék, majd a közös, egyeztetett javaslattal forduljanak az OTH-hoz, illetve az Egészségügyért Felelős Államtitkársághoz. 

 

 

- „a folyamatos gyógyszerellátási kötelezettség fennáll,

- a folyamatos ellátásnak (mindig minden gyógyszertár álljon rendelkezésre) korlátjai vannak, ugyanakkor a folyamatos ellátás biztosítása minden működési engedéllyel rendelkező gyógyszertár felelőssége,

- szükséges az ügyelet, és a készenlét tartalmának, formáinak, területi eloszlásának, és a kijelölés eljárásrendjének - egyezségen alapuló - normatív szabályozása,

- szükséges az állami finanszírozás bevezetése és

- szükséges a szakmai önkormányzat (MGYK) részvétele az ügyeletek szabályozásában és szervezésében.”

 

 

A budapesti elnök úgy látta, „jobb, ha Budapesten egy gyógyszertár ügyel rendszeresen, mint hogy mindig más, szerinte a lakosság jobban kedveli ezt. Úgy véli, elég lenne a fővárosban 5-10 állandó ügyeletes patika.”

 

A Bács-Kiskun megyei elnök szerint „az a tapasztalat, hogy készenlétben már nem csöngetnek a betegek, ráadásul megváltozott az orvosi ügyelet rendszere is, így már az orvos se küldi őket a patikába.” 

 

Egyáltalán kell-e ügyelet? – tették fel a kérdést Pest megye delegáltjai. „Ha igen, akkor azt a leggazdaságosabban kéne megoldani, és ha az rentábilis, minden bizonnyal lennének rá vállalkozók. „Nevelés”, kommunikáció és felvilágosító munka szükséges, hogy a lakosság elfogadóbb legyen a készenlét iránt. Mindenképpen reformot tartanának szükségesnek.” 

 

Szükséges az ügyelet – állítják Békés megyében. „Az önkormányzatoknak hozzá kéne járulni a költségekhez, vagy például több önkormányzat is összeadhatná a szükséges összeget.”

 

Az állam teremtse meg az ügyelet feltételeit – fejtette ki a Csongrád megyei elnök. 

 

„Többnyire a tulajdonos ügyel, ugyanis nem tudja megfizetni az alkalmazottját” – hangzott a Komárom-Esztergom megyei elnök asszony véleménye.

 

A Zala megyei elnök egy élő konfliktusról számolt be: „a megyeszékhelyen kérték, hogy 22 óráig lehessen ügyelet, majd utána készenlét - de az OTH-val nem született egyezség, a tiszti főgyógyszerész nem engedélyezte.” 

 

A Vas megyei delegált szerint Budapestet külön kell kezelni. „Úgy látják továbbá, az ügyeleti kérdést az orvosi jogszabályokkal kéne egyesíteni.” 

 

Tolna megyei elnök asszony megjegyezte, „hogy az orvosokat a diszpécser hívja, míg a gyógyszerészeket az utcáról bárki. Szerinte nincs sürgősségi gyógyszer. Ha az önkormányzat úgy látja, hogy szükség van a kb. évi tízmillió forintba kerülő ügyeletre, akkor hozzá kéne járulni a költségekhez, de többnyire mégsem teszik, noha az ügyeletet akarják.” 

 

Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnök szintén „a diszpécserszolgálat fontosságát hangsúlyozta, amelyet az államnak kéne létrehozni, és több pénzt szánni a kérdés megoldására.” 

 

Dr. Lukács Ádám egyéni véleményt fogalmazott meg: „elmondása szerint létrehozott egy online közösséget. Tagjaik közös véleménye, hogy nincs szükség ügyeletre, amit 69 tagjuk írásos véleményével, valamint máshonnan származó 182 aláírással támasztott alá. 

 

A hozzászólásokat dr. Sohajda Attila foglalta össze. „E szerint az elhangzottak többségéből kiderül, gyógyszertári ügyeletre, készenlétre szükség van, ugyanis az hogy az igénybevétel sokszor nem indokolt, és az igénybevétel nem fedezi a költségeket, még nem indokolja, hogy az ügyeletet/készenlétet szüntessük meg. A vélemények többsége a normatív szabályozás, és az állami finanszírozás szükségességét emelte ki, többen pedig a szolidaritás elvű finanszírozás problémás voltára helyezték a hangsúlyt.”

 

A miniszimpózium második része a finanszírozásról szólt. Az ezzel kapcsolatos hozzászólók közül volt, aki szerint az ügyelet finanszírozását alapítványon keresztül kellene megvalósítani.

 

Mások szerint a „készenlétre kéne helyezni a hangsúlyt, ez alacsonyabb költséggel járna. Felmerült az is, hogy a multinacionális cégek könnyen befizetnék a szolidaritási díjat, míg a gyógyszerészek nem. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvosokat az önkormányzatok fejkvóta alapján finanszírozzák, és valami hasonló kéne a gyógyszerészeknél is. Több hozzászóló szerint a szolidaritási hozzájárulás helyett inkább más forrásokat, például az OEP bevonását tartanák szükségesnek. Volt, aki szerint munkaügyi oldalról kell körüljárni a kérdést, akár perközösséget alakítani az ingyenmunkával kapcsolatban. Ugyanakkor mások megjegyezték, megszorítások jönnek, így ne legyenek illúziói a gyógyszerészeknek.” 

 

Dr. Hankó Zoltán hozzászólásában kifejtette, hogy „optimális esetben is egy hosszú és nehéz folyamat elején állunk, mert a gyógyszertári ügyelet jelenlegi rendszere rendkívül bonyolult és sok eltérő érdek ütközik. Nem hisz abban, hogy pl. az alkotmánybíróság oldhatja meg a helyzetet, ugyanis a jelenlegi kormánnyal való konstruktív egyeztetés más esetekben is eredményes volt.”

 

A hozzászólások után dr. Sohajda Attila összefoglalója következett: „az ügyeleti rendszerre továbbra is szükség van, a vidék és Budapest viszonylatában azonban a kérdést külön kell kezelni. Budapesten az állandó helyen működő, zárástól-nyitásig tartó ügyelet lehet a megoldás, míg vidéken a kis létszámú forgó rendszer, a zárástól késő estig (általában 22 óráig) tartó ügyelet, majd telefonos készenlét. 

 

A gyógyszertári készenléti rendszerrel kapcsolatban kiemelte, sürgősség esetén elsősorban az orvost kell elérnie a betegnek, és az orvos – amennyiben szükségesnek és indokoltnak tartja – elérheti a gyógyszertári készenlétet.  

 

 

 

Dr. Zombor Gábor államtitkár a kisteleki, 2014. 10. 01-i sajtótájékoztatóján a promenad.hu kérdésére elmondta: „valóban nem megoldott a gyógyszertári ügyelet finanszírozása. Az ügyelet a közszolgáltatáshoz tartozik, ezért arról tárgyalnak, hogy az orvosi ügyelethez hasonlóan a gyógyszertári is államilag finanszírozott legyen. – Jelenleg zajlanak a megbeszélések, hogy mi lenne az az összeg, ami a megoldást jelentené. A gyógyszertárak kilencmilliárd forintot kapnak a veszteségek csökkentésére, és további egymilliárdot szeretnének az ügyelet működésére – tette hozzá az államtitkár.” 

 

Jelenleg „770 gyógyszertár vesz részt az ügyeleti ellátásban. Egyidejűleg 80 zárástól-nyitásig tartó, 70 zárástól késő estig (általában 22 óra) tartó, és mintegy 40, csak hétvégén, általában 5-5 órán keresztül tartó ügyeleti szolgálat biztosítja a folyamatos gyógyszerellátást.” A patikák forgalma azonban nem fedezi a fenntartáshoz szükséges költségeket. Ehhez legalább 1,8-2 milliárd forintra lenne szükség.

 

Forrás: www.mgyk.hu,  www.weborvos.hu