Aktualitások

 

 

E szerint hiába hoztak néhány éve jogszabályt a nagykereskedelmi reexportról, „maradt egy rés a legális gyógyszer-kereskedelem falán”. Ez pedig nem más, mint hogy a diplomás gyógyszerész saját jogon kaphat recept nélkül gyógyszert a patikában, illetve külföldi vényre is kiadhat orvosságot. Ez önmagában nem lenne gond, de a hatályos jogszabályok alapján nem egyértelmű, mekkora mennyiségű gyógyszer adható ki külföldi receptre, illetve saját célú felhasználásra. A kormány árleszorító intézkedései következtében Magyarországon egyre olcsóbbak a gyógyszerek, amelyek külföldi továbbértékesítésével tetemes haszonra tehetnek szert a gyógyszerkereskedők. 

 

Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója hangsúlyozta, „hogy nem arról van szó, hogy patikusok tucatjai élnek orvosságok illegális továbbértékesítéséből, inkább az a jellemző, hogy egy közvetítő több patikának is felajánlja ezt a plusz jövedelemszerzési lehetőséget. Így jobban eloszlik az a mennyiség, amire neki szüksége van, és elvileg a patikus sem hívja fel magára azonnal a hatóságok figyelmét.”

 

A főigazgató szerint ennek a gyakorlatnak szabályozással és ellenőrzéssel/ szankcionálással lehet véget vetni. Az OGYÉI már megkezdte az egyeztetést a Magyar Gyógyszerészi Kamarával a szükséges jogszabály-módosításról, többek között pontosítják a saját szükséglet fogalmát.

 

 

A logó segítségével lehet majd beazonosítani a biztonságosan működő online gyógyszertárakat az unió tagállamaiban, így Magyarországon is.

 

A „bevezetni tervezett szürke-zöld csíkos, fehér keresztet tartalmazó logó alatt annak a tagállamnak a zászlaja lesz látható, ahol a gyógyszertárat bejegyezték, valamint egy felirat, hogy "kattintson ide, és ellenőrizze, hogy a gyógyszertár legálisan működik-e". A vásárlók a logóra kattintva a gyógyszerészeti államigazgatási szerv honlapján közzétett, a magyarországi előírások szerint működő legális gyógyszertárak listájához jutnak.” 

 

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta, „hogy az unió területére csak speciális igazolással lehet gyógyszerhatóanyagot behozni, és Magyarországon jogszabály szerint csak közforgalmú patikák végezhetnek internetes gyógyszerforgalmazást, és csak a vény nélküli gyógyszerek értékesíthetők a világhálón.”

 

 

 

„Tisztelt Gyógyszerész Asszony!

 

Tisztelt Gyógyszerész Úr!

 

Magyarországon a hamis gyógyszereket a gyógyszerellátási lánc szigorú ellenőrzésének köszönhetően, kizárólag a nem engedélyezett csatornákon keresztül forgalmazzák, vagyis a fogyasztók például piacokon, az utcán, klubokban és edzőtermekben férhetnek hozzá ezekhez a termékekhez. A fentieken kívül hazánkban is jelentős terjesztési csatornát jelenthet az Internet. Bár az engedéllyel működő magyar online gyógyszertárak – melyeket júliustól egy az Európai Bizottság által meghatározott logó azonosít majd – termékei biztonságosak, a hazai internetezők is elérnek olyan internetes webáruházakat/oldalakat amelyek nem ellenőrzött, gyakran hamisított készítményeket forgalmaznak.

 

Míg Európában csak az elmúlt évek során több tucatnyi, legális forgalomba került gyógyszerről derült ki, hogy hamisítvány, addig hazánkban hasonló esetre nem volt példa. Ennek oka, hogy zárt gyógyszerellátási rendszerével Magyarország a kevésbé veszélyeztetett országok közé tartozik.

 

Ennek ellenére – más országok gyakorlati példáiból okulva – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) arra kéri a gyógyszerészeket, hogy jelezzék a gyógyszerügyi hatóság felé, ha akár a legálisan beszerzett gyógyszerekkel kapcsolatban felmerül a gyógyszerhamisítás gyanúja, akár olyan honlapról, webáruházról szereznek tudomást, mely feltételezhetően hamis vagy nem engedélyezett gyógyszereket forgalmaz.

 

Arra kérjük, hogy a hamisgyogyszer@ogyei.gov.hu email címre írjon egy levelet. Honlap bejelentés esetén kizárólag a honlap elérést (URL címét) másolja be a levélbe. A gyógyszerügyi hatóság megvizsgálja és szükség esetén eljárást indít a tartalomszolgáltató ellen.

 

Illegális gyógyszerforgalmazást megvalósító honlapokra irányíthatja a figyelmet a vényköteles gyógyszerekről megjelenő reklám-szöveg, hiszen orvosi vényen rendelhető gyógyszert tilos reklámozni, a lakosságnak kínálni. A hangzatos szlogenek, még ha gyógynövénytartalmú készítményre is irányítják a figyelmet, fokozott óvatosságot igényelnek, a gyógyszerekre utaló erősebb hatás ígérete gyakran szintetikus gyógyszer-hatóanyagtartalom jele.

 

Figyelmeztető lehet az a körülmény is, ahogy a forgalmazó a terméket eljuttatja a vásárlóhoz. Az átadás-átvétel túlzó feltételei, a tranzakció erőltetettnek tűnő biztosítása – még étrend-kiegészítők esetén is – több, mint gyanús.

 

Nagyon sok információval szolgálnak az úgynevezett vásárlói visszajelzések a termék „eredményes alkalmazásáról”. Az ott leírt, legtöbbször fiktív személyektől származó összehasonlítások gyakran „felfedik” a készítmény valódi összetételt.   

 

Ezekről a honlapokról gyakran a vásárlóiktól értesülhet a gyógyszerész, nem ritka, hogy a patikában megmutatják az expediálónak az interneten vásárolt készítményeket. Kérjük, vegye kézbe a terméket és vizsgálja meg! Gyakran már a csomagolás árulkodó. A leggyakoribb jel a nem egyenletes festék a dobozon, vagy annak az eredeti terméktől eltérő színe. Máskor a lejárati idő elmosódott, vagy egyáltalán nem szerepel a külső csomagoláson. Előfordul, hogy a betegtájékoztató másképpen van hajtogatva, mint az eredeti terméké, ami a hajtás-irányát, méretét egyaránt érintheti. A bliszteren a kötelező alaki elemek is hiányozhatnak. Honlapunk tájékoztatást ad a hatályos kísérőiratokról, melyektől való eltérés – hacsak nem alaki hiba engedély áll a háttérben – megerősítheti a gyanút. (A gyógyszercsomagolást, kísérőiratokat érintő esetleges alaki hiba engedélyekről szintén honlapunkon tájékozódhatnak.)

 

Az állásukban széteső, már a bliszterben szétmálló tabletták, a kopott tablettaélek tablettanyomatok legyenek mindig gyanúsak, ahogy a betegtől kapott, mellékhatásokra utaló információ is árulkodó

lehet.

Az OGYÉI a jövőben szigorú intézkedésekkel igyekszik fellépni a gyógyszerhamisítás ellen. Így például határozattal ideiglenesen elrendelheti a hamis vagy nem engedélyezett gyógyszereket forgalmazó honlapok elérését. Az OGYÉI a letiltott weboldalak mellett rendszeresen frissített listát publikál azokról a hamis és nem engedélyezett készítményekről is, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik.

 

Bővebb információért keresse fel honlapunkat: www.ogyei.gov.hu, vagy írjon nekünk: hamisgyogyszer@ogyei.gov.hu

 

Budapest, 2015. május 20.

Dr. Pozsgay Csilla

főigazgató, Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet”

 

 

Az egészségügyi szektort egyre nagyobb nyomás alá helyezik a kiberbűnözők. A Biztonságportál nemrégen számolt be arról, hogy „az egészségügyi adatok egyre nagyobb értéket képviselnek az internetes feketepiacon, aminek következtében az azokat veszélyeztető támadások száma is emelkedik. A Vormetric cég felmérése szerint az egészségügyben tevékenykedő intézmények, szervezetek 92 százaléka saját bevallása szerint is sebezhető a különféle támadásokkal szemben, és egyre inkább aggódnak a biztonsági problémák miatt” - olvasható a biztonsagportal.hu oldalon.

 

A Ponemon Institute kutatása pedig arra világított rá, hogy a félelmek nem alaptalanok, ugyanis 2010 óta 125 százalékkal nőtt az egészségügyi adatokra pályázó támadások száma. 

 

Az egészségügyi szektort érintő biztonsági kihívások súlyát jól szemlélteti a CareFirst esete is: „az amerikai biztosító a Mandiant szakembereit kérte fel arra, hogy auditálják a rendszereit. A vizsgálatok során derült fény arra, hogy még 2014 júniusában illetéktelenek hozzáfértek a cég egyik adatbázisához, és körülbelül 1,1 millió regisztrált felhasználó adatát szivárogtathatták ki. A kompromittált adatbázisban azon személyek adatai szerepeltek, akik korábban regisztráltak a CareFirst weboldalán. Elsősorban felhasználónevek, születési dátumok és előfizetői azonosítók kerülhettek illetéktelen kezekbe.”

 

 

Évente több tízmilliárd euró kárt okoz a termékhamisítás az Európai Unióban, és 2010 óta több százezer munkahely szűnt meg emiatt - közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). 

 

Az adatok szerint Kínából érkezik a legtöbb hamis termék: „az EU-n belül lefoglalt áruk értéke szerinti 73 százaléka, mennyiség szerinti 66 százaléka származott Kínából. A hamisítás elterjedését jól mutatja, hogy míg az európai vámhatóságok 2002-ben még csak 7553 esetben nyitottak aktát, 2013-ban már 87 ezer ügyet vizsgáltak közel 36 millió termékkel összefüggésben.” 

 

A hamisítás fellendülése mögött a nagyon magas megtérülési ráták állnak: „a Nemzetközi Gyógyszerhamisítás-ellenes Intézet (IRACM) adatai szerint 1000 dollárnyi befektetéssel  „csak” 20 ezer dolláros bevételt lehet elérni heroin kereskedelemmel, 43 ezret cigarettahamisítással, de 500 ezret gyógyszerhamisítással. Az Interpol adatai szerint a gyógyszerhamisításra szakosodott csoportok éves bevétele elérheti a 75 milliárd dollárt.” 

 

A hamisítás ugyanakkor uniós szinten elképesztő károkat okoz. A jelentés adatai szerint csak a szabadalmak bitorlása 10 milliárd eurónyi kárt okozott 2010-ben és 185 ezer munkahely megszűnését eredményezte a belső piacon. 

 

Jogi úton is nehéz fellépni a hamisítók ellen, „hiszen ehhez több különféle joghatóság együttes akciója szükséges, valamint a hamisítók weboldalaik blokkolása esetén akár egy éjszaka alatt képesek új honlappal előrukkolni. Ezzel együtt a hamis termékek elleni harcban 2010 óta több mint 2600 domén nevet foglalt le az Europol és a vele együttműködő hatóságok.”

 

 

Magyarországon sokat költenek gyógyszerre és egyéb gyógyhatású készítményre. Alapvetőnek tartják, hogy minden családnál legyenek otthon recept nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapítók és receptköteles termékek is. 

 

A WEBBeteg.hu egészségportál az egyik legismertebb weboldal, ahol többek között valamennyi forgalomban lévő gyógyszer és gyógyhatású készítmény fontosabb termékadata, betegtájékoztatója megtalálható. „Az ezen a honlapon végzett, nem reprezentatív vizsgálódás eredményeként megállapítható, hogy az ide látogatók többsége nem termékcsoport szerint keres, hanem konkrét készítményekkel kapcsolatos információkra kíváncsi. 

 

Ami a konkrét készítményeket illeti, az eredmények alapján még mindig a különböző típusú fájdalomcsillapítók és antidepresszánsok állnak az érdeklődés középpontjában. Mellettük természetesen ott találhatók az antibiotikumok is. További érdekes tény, hogy az elmúlt egy évben a szorongásoldó készítményekre történő keresések száma nőtt a legnagyobb mértékben. 

 

Annak ellenére, hogy ma már szinte minden háztartásban tartanak láz- és fájdalomcsillapító, valamint gyulladáscsökkentő készítményt, a 30 leggyakrabban keresett gyógyszer 80 százaléka mégis vényköteles termék. Ugyancsak meglepő lehet, hogy (az intenzív reklámozás ellenére) a savlekötők és egyéb, emésztőrendszeri problémák kezelésére szolgáló készítmények nincsenek az első harmincban. 

 

Mindebből arra következtethetünk, hogy a vény nélkül is kapható termékek kapcsán kisebb a betegek információigénye, vagy a nem receptköteles besorolás miatt kevésbé körültekintőek egy-egy készítmény alkalmazása során. 

 

A betegek információszerzési igényeire jellemző adat, hogy egy adott gyógyszer rövid adatlapján 2 percnél több időt töltenek, a betegtájékoztatót tartalmazó oldalon pedig 4 percnél is több az átlagosan eltöltött idő. Mindez arra utal, hogy a gyógyszerekről az interneten információt kereső betegek többsége valóban végigolvassa a betegtájékoztató tartalmát.” 

 

 

"Bár Európában már hamis antibiotikum és rákgyógyszer is van, mi "még csak" az illegális potencianövelőig, fogyasztószerig jutottunk. Az illegális piac kínálata mindenütt szélesedik, a hamis gyógyszer ma már tízszer megtérülőbb üzlet a drogkereskedésnél. Megnéztük, mivel küzdenek a hatóságok” – írta bevezetőjében az MNO. 

 

A körkép kitér arra is, hogy mit tehetnek maguk a gyártók termékeik fekete konkurenciájával szemben, erről Ilku Lívia a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője beszélt az összeállításban: 

 

- „A gyártók általában tehetetlenek a hamisítókkal szemben, az ellenük való fellépés a hatóságok dolga. Viszont a gyógyszercégeknek sem kell tétlenül ülniük és várni, hogy más megoldja helyettük a gyógyszerhamisítás ügyét. Ennek oka, hogy a szerzői jogi törvény értelmében nekik is lehetőségük van arra, hogy felszólítsák a hamis termékeiket kínáló honlapokat és tartalomszolgáltatókat arra, hogy hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal" – mondta Ilku Lívia. Munkacsoportja az egyik gyógyszercégtől kapott felhatalmazást is arra, hogy a nevében ilyen felszólításokat küldjön ki: ezt 89 esetben tették meg, az oldalak kétharmada pedig eltűnt. Nyilván vannak áthelyezések is, de azért nem sziszifuszi küzdelemről van szó. ... Persze jobb lenne, ha ezeket nemcsak letiltani lehetne és a nevüket közölni, hanem ki lehetne helyezni rájuk egy olyan közleményt, ami azt hirdeti, hogy a lapot azért állították le, mert hamis gyógyszereket árult. Ezt a hazai jogalkotó egyelőre nem engedi, pedig több uniós országban is bevett gyakorlat. A módszer rendkívül hatékony, hiszen aki az oldalakról korábban már vásárolt, az újra felkeresve azokat, direkt módon szembesülhet azzal, hogy becsapták, hogy veszélynek tette ki magát. Így nagy eséllyel jobban odafigyel jövőbeni vásárlásaira”.

 

 

A 2014. decemberi számunkban (Kéretlen hirdető cégek utaznak a  gyógyszerészekre?)  írtunk egy olyan vállalkozásról, amelynek hirdetési szolgáltatása finoman szólva kockázatot rejtett magában, illetve álszolgáltatás volt. Most ismét történt egy hasonló eset: bejelentést kapott a www.budapestpatikus.hu gyógyszerész kollégáktól, hogy egy cég honlap ajánlattal kereste meg őket. Megvizsgálva a megküldött e-maileket és a megadott weboldalt, megállapítható volt, hogy az Impresszumban közölt adószám a nyilvános cégadatbázisban nem szerepel. A Budapestpatikus javasolja a kollégáknak, kezeljék fenntartással az ilyen ajánlatokat.

 

Forrás: www.vg.hu, MTI, www.mgyk.hu, OGYÉI, www.biztonsagportal.hu, www.weborvos.hu, HENT, WEBBeteg.hu - Szilágyi Zsolt és Sztankó Péter, MNO, www.budapestpatikus.hu

 

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább