Aktualitások

 

Két blogbejegyzésben érvel a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége egy jogi javaslat mellett: indítványozzák bizonyos gyógyszertár-áthelyezést akadályozó jogszabályok eltörlését.

 

A szövetség kétrészes cikkben teszi szóvá, hogy miközben a települést egyedül ellátó gyógyszertárak elköltöztetésének nincs akadálya, addig a többiek meglehetősen értelmetlen és diszkriminatív korlátokba ütköznek, ha telephelyet akarnak vagy kényszerülnek váltani.

 

Esetükben a törvény 2010 óta konkrétan meghatározza azt a négy okot, amire hivatkozva kezdeményezhetik a költözést. Ilyen lehet a patika természeti katasztrófa miatti megsemmisülése, a 2011 előtti pályázaton nyert „költözési lehetőség”, a bérletből saját tulajdonú ingatlanba költözés, vagy az ingatlan tulajdonosának a bérlő patika elleni hátrányos intézkedése. Megjegyzik, hogy ez az utolsó lényegében csak látszatlehetőség: például már akkor sem teljesül, ha az önkormányzat épületét bérlő gyógyszertárat az önkormányzat ingatlankezelője sanyargatja, hiszen nem ő a tulajdonos...

 

Különösnek tartják, hogy a törvény még lehetőségként sem ismer olyat, hogy a jobb körülményekért, vagy a betegek jobb kiszolgálásáért helyezzenek át egy patikát. Sőt, azt is elképzelhetetlennek tartja a jogalkotó, hogy egy patikatulajdonos a saját ingatlanából egy jobba költöztesse az üzletét.

 

A szövetség kezdeményezi e korlátozások eltörlését. Ahogy azt a kevéssé indokolható szabályt is, hogy egy gyógyszertárat legfeljebb 1000 méteren belül lehet áthelyezni. Az előírás abszurditásának érzékeltetésére emlékeztetnek: „A pályázat útján elnyert engedéllyel a gyógyszertár az adott területen belül bármelyik arra alkalmas ingatlanban megkezdheti a működését.” De amint kinyitott, már oda ez a szabadság: változzanak bárhogyan is a körülmények, vagy a helyben lakók igényei, az egyszer „letett” patikát egy kilométernél messzebbre már nem vihetik.

 

 

Az Európai Bizottság jóváhagyta a gyógyszerekhez fűződő szellemi tulajdonjogi WTO-szabályok határozatlan idejű felfüggesztését, hogy a legkevésbé fejlett országok könnyebben férhessenek hozzá az olcsóbb gyógyszerekhez.

 

Ezek alapján szabadalomtól függetlenül importálhatnak és állíthatnak elő generikus gyógyszerkészítményeket olyan esetekben is, amikor a licencek nem állnak rendelkezésre.

 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy generikus készítményeket forgalmazó gyógyszergyártók és nemzetközi programok többek között a HIV kezelésére alkalmas gyógyszereket juttathatnak az érintett országokba anélkül, hogy szabadalmi jogsértési eljárással kellene számolniuk. A bizottsági javaslat most a Tanács jóváhagyására vár.

 

 

Túlságosan sok gyógyászatban használt informatikai eszköz van az internetre kötve, amelyek így támadhatóakká válnak – idéz egy biztonsági tanulmányt az  ITcafé.

 

A kutatáshoz egy speciális keresőt használtak, a Shodant, mely megtalálja az internetre kötött eszközöket. Az eredmények szerint nagyon sok hálózatra csatlakoztatott egészségügyi berendezés érhető így el: radiológiai berendezések, aneszteziológiai rendszerek, kardiológia eszközök stb. A szakemberek például találtak egy olyan, helytelenül konfigurált rendszert is, melynek sebezhetőségét kihasználva az egészségügyi intézmény teljes belső hálózatához hozzá lehet férni – olvasható az itcafe.hu-n.

 

 

Szakmai napot rendezett az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózat (ECRIN) és magyar szervezete (HECRIN) múlt hónapban Budapesten, a rendezvényen elsősorban a magyar egyetemekről származó, innovatív ötletetekből eredő gyógyszerkutatások arányának növelését szorgalmazták a szakemberek. A fórumon Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont elnöke, a konzorcium vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy az új gyógyeljárásokat, illetve gyógyszereket klinikai kipróbálásnak, hosszú tesztfolyamatnak kell megelőznie. Mint mondta, jelenleg Európában mintegy 65 százalékban a nagy gyógyszergyárak rendelik meg ezt az eljárást az egészségügyi intézményektől, a maradék 35 százalékban az egyetemek saját innovatív ötleteiből lesz egy új módszer, vagy épp gyógyszer. "Hazánkban azonban ez a 35 százalék sajnos a gyakorlatban konvergál a nullához. Ezen szeretnénk javítani, méghozzá minél rövidebb idő alatt" - olvasható a PTE által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

 

A Széchenyi-díjas professzor szerint a szakmai háttér, a tudás Magyarországon is nemzetközi szintű, de az erre a területre fordítandó támogatás messze nem éri el a nyugati európai országokét. Az Európai Klinikai Kutatási Infrastruktúra Hálózat 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a nem gyógyszergyárak által szponzorált klinikai vizsgálati tevékenységekhez gyógyszereket, orvosi és egyéb eszközöket biztosítson azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi háttérrel. A finanszírozást az Európai Bizottság erre elkülönített Klinikai Kutatási Fejlesztési Alapja szolgáltatja. 

 

 

Az áruk interneten történő megrendelése és házhoz szállíttatása ma már éppolyan magától értetődő, mint az, hogy lélegzünk. Nemrégiben azonban a biokészítményeket gyártó tajvani JHL Biotech cég megemelte a tétet, és egy teljes csúcstechnológiás gyógyszergyárat rendelt. A világ legnagyobb, egyszer használatos moduláris biogyógyszer-gyárának KUBio névre keresztelt komponensei a GE németországi, svédországi és amerikai gyáraiban készültek, és már útra is keltek Európából a JHL új vuhani telephelye (Kína) felé - adta hírül a cég közleménye.

 

A biokészítmények, vagy más néven a biogyógyszerek összetettfehérje-láncokból készülő új gyógyszertípusok, melyek egyre keresettebbek a különféle megbetegedések kezelése során. Igen széles skálát ölelnek fel, a szintetikus inzulintól a rákos megbetegedések, a reumás ízületi gyulladás és a különféle más betegségek kezelésére alkalmas készítményekig.

 

A gyógyszerek egyszer használatos, eldobható műanyag konténerekben történő előállítása kiküszöböli a költséges tisztítás és sterilizálás szükségességét, ennek köszönhetően az üzemek kisebbek és hatékonyabbak lehetnek, ráadásul gyorsan átállíthatók különböző típusú gyógyszerek gyártására.

 

 

Dr. Kazai Anita www.medicalonline.hu weboldalon megjelent cikkében a receptköteles szerek által okozott halálesetekkel foglalkozik, a szerek az USA-ban a 4., Európában pedig a 3. vezető halál-okot jelentik. Egyesült államokbeli kutatók (Brigham and Women’s Hospital és Harvard Medical School) két tanulmányát is publikálta a The BMJ legújabb száma, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb újonnan befogadott gyógyszer nem hatékonyabb, mint a már piacon lévők, továbbá hatékonyságukat és biztonságosságukat nem megfelelően ellenőrizték. Ennek eredményeképp a befogadott új szerek 85-90%-a esetében a betegnek kevés vagy egyáltalán semmi előnye nem származik használatukból, és az FDA alacsony követelményszintje azt eredményezi, hogy a cégeket semmi nem ösztönzi áttöréseket eredményező kutatások végzésére. Az FDA által engedélyezett kutatások jelentős része ugyanis rossz minőségű, biztonságosabbnak és hatékonyabbnak láttatja az adott szert, mint amilyen az a valóságban. A szerkesztőségi közlemény által felsorolt néhány példa, hogyan érik ezt el a gyógyszervizsgálatok:

 

• Gyakori, hogy a klinikai vizsgálatok kizárják azokat a pácienseket, akik esetében nagyobb a mellékhatások jelentkezésének valószínűsége, illetve azokat, akik esetében kisebb a pozitív kimenetel esélye, ennek következtében amikor az orvosok felírják az adott szert a betegeik számára, kisebb hatékonyságot és több mellékhatást tapasztalnak.

• További gyakori hiba, hogy a klinikai vizsgálatok helyettesítő végpontokat alkalmaznak, és nem olyan klinikai kimeneteleket mérnek, amelyek valóban hasznosak lennének a betegek számára.

• A vizsgálatokat elsősorban azzal a céllal tervezik, hogy a hatékonyságot mérjék, és nem a káros hatások felderítésére.

• Sok vizsgálat túl rövid ideig tart, így ki tudja mutatni a nagy dózisban alkalmazott szerek hatását, azonban nem tudja kimutatni a mellékhatásaikat.

• Jellemző, hogy a vizsgálatokat még a tervezettnél is korábban leállítják – mégpedig egy olyan időpontban, amikor az eredmények éppen kedvezőnek tűnnek.

 

A The BMJ szerkesztői levonják a következtetést: az USA-nak és a többi államnak is egy alternatív gyógyszerbefogadási paradigmára van szüksége, egy olyanra, amelyben a kutatás nem a profitra, hanem arra fókuszál, hogy a betegek számára jobb gyógyszereket állítson elő, egy olyanra, amelyben a klinikai vizsgálatok a valódi hatékonyságot keresik és őszintén jelentik a károkat. 

 

 

A fővárosi gyógyszerészképzésben is megjelenik a betegjogok oktatása – számol be közleményében legújabb együttműködési szerződéséről az OBDK.

 

Egyetemi képzésük keretében hallgathatnak betegjogi ismereteket a gyógyszerészhallgatók, a szakgyógyszerészek és a kötelező szinten tartó továbbképzésben résztvevő gyógyszerészek a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara és az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) együttműködésének köszönhetően. Az erről szóló dokumentumot dr. Zelkó Romána dékán és dr. Novák Krisztina főigazgató írta alá 2015. október 1-jén. Az OBDK jogvédői az elmúlt évben több rövid előadást tartottak a karon, az ezekről kapott pozitív visszajelzések ösztönözték a feleket a mostani megállapodásra – tudatja a közlemény.

 

 

Dr. Csapi Bence „Étrend-kiegészítők: áldás, vagy átok?” című - www.mgyk.hu weboldalon megjelent - cikkében elemzi a fenti kérdést szakmai és gazdasági szempontból. Szakmailag talán egyszerűbb a kérdés: csak azt ami nem lépi túl a bizonyítékokon alapuló orvoslás kereteit: termék hirdetéseiben nincs semmi túlzó, a címkeszöveg összhangban van a komponensekről bizonyított hatásokkal, a gyártó utolérhető. Vagy mégsem ilyen egyszerű a helyzet? Hiszen a terméken feltűntetett és az "éterben" (különösen az interneten) megtalálható információ gyakran nem fedi egymást. Tartsak-e egy vitamin készítményt, ha az összetétele megfelelő, de a gyártó/forgalmazó közvetett vagy közvetlen módon hirdetési felületein lórúgástól fejfájásig mindenre javasolja? Vagy egy sokkal életközelibb példa: tartsunk-e egy egyszerű C-vitamint, amit mondjuk lúgosításra ajánl a gyártó? Erre persze lehet az a válasz, teljesen mindegy milyen C-vitamint tartok, ha az illető meg van győződve arról, hogy lúgosít vele. És hát rengetegszer tapasztalhattuk, hogy ha megpróbáljuk lebeszélni a tévhitekről az embereket, akkor a válasz az: "Nekem ne magyarázzon, majd átmegyek a másik patikába és megveszem ott".

 

Tagadhatatlan, hogy a gyógyszertárak vény nélküli készítményekből eredő forgalma jelentősen nőtt az utóbbi években, évtizedben. Ez részben betudható a vény nélkül expediálható készítmények számának rohamos növekedésének, de a lakosság ilyen készítmények iránti egyre növekvő igényének is.

 

Vajon akkor járok-e el helyesen, ha a "vásárlói elégedettséget" tartom szem előtt, és az illetőre bízom, hogy mit szed, mondván felnőtt ember, el tudja dönteni? Vagy akkor, ha a gyógyszertár forgalma van az első helyen, és nem tagadom meg a kétes készítmények kiszolgálását, különben viszi a többi receptjét is, meg a patika rossz hírét is? Vagy akkor, ha következetesen a bizonyítékokon alapuló orvoslás mezsgyéjén maradok, és így ugyan nem 100%-os megelégedettséget érek el, de akihez eljut az üzenet, az biztosan tudni fogja, hogy itt az ő érdekében dolgoznak, és viszi a patika jó hírét is? Mindegyik magatartásnak számszerűsíthető következményei vannak. Gyógyterméktár

 

Egy nap az orvosunk talán ezt mondja: „Vegye be ezt a két tablettát, és reggelre e-mailben tájékoztatást kap az állapotáról.” Bár normál tablettának tűnnek, ezek a tabletták valójában mikroszkopikus robotok, melyek képesek monitorozni a szervezetünket és információkat közvetítenek arról, hogy mi is történik odabenn.

 

A kaliforniai Proteus Digital Health tablettáinak nincs szükségük elemekre, ugyanis a szervezetünkből merítik az energiát. Csakúgy, ahogy egy burgonya képes működtetni egy izzót, a tabletta a szenzorán lévő réz és magnézium segítségével a gyomorsavakból generálja a működéshez szükséges energiát.

 

Amint a tabletta a gyomorba ér, a bőrön viselt tapaszon keresztül információkat küld egy mobiltelefon applikációra. Az apró komputer nyomon követheti a gyógyszerszedési szokásokat, és monitorozza a gyógyszerre adott válaszadást. Emellett a beteg mozgását és a nyugalmi időszakok mintázatát is detektálja.

 

Forrás: Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége, Jogi Fórum, IT café, vg.hu, Medical Online, MTI, www.weborvos.hu, OBDK, www.pharmaonline.hu, www.mgyk.hu, www.hipochonder.blog.hu

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább