Aktualitások

1. Halálos francia gyógyszerkísérlet – magyar kapcsolat
 
Az OGYÉI információt kér az érintett gyártóktól a halálos franciaországi gyógyszerkísérlet ügyében az illetékes francia hatóság kérésére. 
 
Az OGYÉI közleményében arra reagált, hogy Franciaországban egy fájdalom- és szorongáscsillapítónak szánt szer klinikai kísérlete közben egy ember a múlt héten az agyhalál állapotába került, majd meghalt, öten rosszul lettek. Az öt betegből négyen "különböző súlyosságú neurológiai zavarokkal" küzdenek, közülük három esetében fennáll annak a veszélye, hogy "visszafordíthatatlan" károsodást szenvedtek. A kísérletet megrendelő portugál cégcsoport, a Bial az AFP hírügynökség szerint hétfőn megerősítette, hogy magyar cég állította elő a gyógyszer hatóanyagát. 
 
A Franciaországban precedens nélküli ügyben a párizsi ügyészség gondatlanságból elkövetett sebesülés gyanújával indított eljárást, és az egészségügyi tárca is vizsgálatot rendelt el a tesztelés körülményeinek, eszközeinek és megszervezésének tisztázására. A francia egészségügyi miniszter korábban azt közölte, hogy a tesztelt gyógyszer elsősorban szorongás és hangulatzavarok kezelésre szolgál. A molekulát előzetesen állatokon, köztük csimpánzokon is tesztelték.
 
Az OGYÉI közleményében azt írta: "Magyarország nem érintett az ügyben", a Biotrial vizsgálatszervező cég a portugál Bial megbízása alapján folytatta az I-es fázisú klinikai vizsgálatot, amelyet kizárólag Franciaországban, kilencven egészséges önkéntes bevonásával folytattak. 
 
Idézték Pozsgay Csillát, az OGYÉI főigazgatóját, aki kijelentette, hogy Magyarországon soha nem fordult elő hasonló eset. Jelezték: sajtóhírekben megjelent, hogy a klinikai vizsgálati készítményt magyar hatóanyaggyártó állította elő. Ezzel kapcsolatban a francia hatóság hivatalosan is megkereste az OGYÉI-t, ezért most "nyilatkoztatják" az érintett gyártókat. Az adatok beérkezéséig további információkat nem tudnak közölni - tették hozzá. 
 
Az OGYÉI közleményében részletezte: a franciaországi vizsgálatban alkalmazott készítmény "az endokannabinoid rendszerre hat, csökkenti az agy és a perifériás idegrendszer működését azáltal, hogy növeli az anandamide-szintet". Ezt a hatóanyagot egyetlen engedélyezett, forgalomban lévő gyógyszer sem tartalmazza, ennél a vizsgálatnál alkalmazták először - tudatták. 
 
2. Szegények patikája
 
A Gyermekétkeztetési Alapítvány az idén szeretné megháromszorozni a tavaly tíz településen indult „Szegények patikája” programját és a gyógyszerek mellett idén már ingyenes szemüvegekkel is segíteni a rászorulókat – írja a Népszava.
 
2009-ben megszűnt a támogatás a 6 dioptriánál jobban látók lencséire és kereteire, ezzel az állam a rászorulók 90 százalékát elzárta az olcsó szemüveghez jutás lehetőségétől – emlékeztet a lap.
 
A Magyar Látszerész Szövetség ingyenes szemüvegkereteket ajánl fel a rászoruló gyerekeknek, és a Gyermekétkeztetési Alapítvánnyal (GYEA) közösen próbálják megszervezni a fiatalok vizsgálatát is. Az ország legelmaradottabb területein ugyanis ma nincs szemészorvos, és nincs optikus sem. A családoknak pedig nemcsak arra nincs pénzük, hogy kiváltsák a drága szemüvegeket, a buszjegyet sem tudják megvenni, hogy a közeli városokban segítséget kapjanak.
 
Bódis Kriszta író, filmrendező, a Van Helyed Alapítvány vezetője a tervekről szóló tájékoztatón ózdi tapasztalatai alapján sorolta, hogy a fűtetlen lakásokban nyomorgó gyerekek éheznek, ha megbetegszenek, és nem tudnak iskolába járni, tehát az élelemnél is nagyobb szükség lenne a gyógyszerekre – olvasható a nepszava.hu-n.
 
3. Elektromos cigaretta 
 
A hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat határozott meg az Országgyűlés az elektromos cigarettákra. Ezeket a termékeket a jövőben csak a nemzeti dohányboltokban lehet megvásárolni. Az első lépés a termékek széleskörű megvásárolhatóságának korlátozása, hogy Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, illetve használjon elektronikus cigarettát, ez pedig kiemelt közegészségügyi cél - olvasható az indoklásban.
 
A trafikban való árusítást azzal indokolták, hogy a termékeket használók ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen.
 
A törvény indoklása szerint egy 2014-es uniós irányelv csak a nikotintartalmú termékek szabályozását tartalmazza, de kimondja, hogy a tagállamok szabályozhatják vagy betilthatják a dohánytermékekhez használt tartozékokat, valamint a dohány vagy kapcsolódó termékek bizonyos típusaihoz megjelenésükben hasonló termékeket. A cigarettához hasonlóan a dohányzást imitáló elektronikus eszközöket sem lehet a jövőben használni középületekben, a közösségi közlekedési eszközökön vagy munkahelyen. 
 
Az e-cigarettára vonatkozó szabályok 2016. május 20-tól hatályosak.
 
4. Generációs nyomás a gyógyszerkasszán, ketyeg a Ratkó bomba
 
Az ötvenes éveik elején járó betegekre még a Ratkó-generáció tagjainál is többet költ az OEP a drága onkológiai és biológiai terápiák miatt, írja a vg.hu. Nem elég, hogy a Ratkó-generáció népes táborába tartozók mostanság kezdik elérni azt a kort (60-65 év), amikor a népbetegségek miatt rendszeres gyógyszerszedőkké válnak, hanem az 50-55 évesek dráguló onkológiai és biológiai kezelése is fokozott nyomás alá helyezi a gyógyszerkasszát. „Az 1953 és 1957 között születettek megjelenése már érezhető a gyógyszertámogatások területén, hiszen a legnagyobb számban a 60-65 éves korosztály vált ki támogatással különböző – elsősorban a népbetegségek kezelésére szolgáló – készítményeket, például vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentőket, valamint a cukorbetegség gyógyszereit” – közölte a Világgazdaság kérdésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).
 
Az OEP összességében jelenleg is erre a korosztályra költi a legtöbbet: a vényköteles gyógyszerek támogatásának 13,6 százalékát. Ez a generációs nyomás azonban a jövőben erősödni fog, és a becslések szerint évi 200 ezer új páciens jelenik meg a következő években az egészségügyi ellátásban, kétszer annyian, mint a Ratkó-generáció belépését megelőzően. Az egészségügyi kiadások területén azonban nem is elsősorban emiatt várható a robbanás, hanem a drágább onkológiai és biológiai terápiák megjelenése miatt, ami sajnálatos módon a fiatalabb, 50-55 éves korosztályt érinti. Ha az összes gyógyszerkiadásokat vizsgáljuk, beleértve a speciális ellátás keretében biztosított nagy értékű gyógyszereket, akkor az említett korosztályban egy betegre átlagosan mintegy 100 ezer forintot költ az OEP évente, míg a 60-65 éves korosztályban ugyanez az összeg körülbelül 70 ezerre rúg.
 
5. Furcsa munkák: ezerfős csapat dolgozik ezen a Google-nél
 
Ezerfős stábot tart fenn a Google egy olyan munkára, amelyről nem is hinnénk, hogy létezik.
 
Meglehetősen bosszantó (és nem egyedi) jelenség, ha egy netes cikk olvasását egy előugró reklám zavarja meg. Ennél már csak az a bosszantóbb, ha eközben malware-be, tiltott vagy nem létező termékbe ütközünk.
 
A Google blogbejegyzése szerint a cég tavaly 780 millió „rossz” hirdetést távolított el. Ebben egy több mint ezer főt számláló csapat segített, akiknek kifejezetten az a feladatuk, hogy eltávolítsák az ilyesfajta reklámokat a mobil appokból és a webböngészőkből.
 
Ezek e munkatársak számítógépes algoritmusok segítségével tudják felülvizsgálni a hirdetéseket, amelyek között gyakran vannak olyanok, amelyek nem engedélyezett gyógyszereket, fogyasztószereket reklámoznak, rendszerlassító szoftverek letöltésére buzdítanak, sőt – rendszerfigyelmeztetésnek álcázva magukat – adathalász oldalakra vezetnek.
 
Ugyancsak ez a csapat dolgozik a hirdetések „némításának” lehetőségén (Mute this ad), illetve az ezzel kapcsolatos visszajelzések értékelésén.
 
6. Hgysz véleménye az új salátarendeletről - rövidített változat
A HGYSZ javaslatai az egyes gyógyszerészeti tárgyú és gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló előterjesztés tervezetéhez kapcsolódóan, 2016. január:
 
A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet 4. § (4) és 12. § (3) módosítása - Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének álláspontja:  
 
Szövetségünk  nem  támogatja  sem  a  közforgalmú  gyógyszertárak,  sem  pedig  a 
fiókgyógyszertárak esetében a módosítási javaslatot a tervezett szövegezéssel.  
 
Egyetértünk  azzal,  hogy  segíteni  kell  a  lakosságot  abban,  hogy  minél  könnyebben  jusson információhoz arról, hogy a közelében hol érhető el nyitva tartó, ügyeletes, vagy készenlétes gyógyszertár.  Az  ügyeletes  és  készenlétes  gyógyszertárak  elérhetőségének  feltüntetése értelemszerűen fontos, különösen azokon a településeken, ahol váltott ügyeleti és készenléti szolgálatot rendeltek el.   
 
A nyitvatartási rend tekintetében alapvető problémaként jelentkezik, hogy a gyógyszertárak nyitvatartási idejét az OGYÉI ugyan pontosan nyilvántartja, de nem teszi hozzáférhetővé a honlapján. Közhiteles és megismerhető nyilvántartás hiányában pedig nem csak a betegek, de  a  gyógyszerészek  sem  tudnak  tájékozódni  az  egyes  környező  gyógyszertárak  pontos nyitva tartásáról.  
 
Szövetségünk  határozott  álláspontja,  hogy  jogszabályi  szinten  kizárólag abban  az  esetben legyenek  kötelezettek  a  gyógyszertárak  a  környezetükben  elhelyezkedő  további gyógyszertárak nyitvatartási idejéről információs táblát kifüggeszteni a betegforgalom részére, ha pontos és közhiteles adatok alapján tudják ezen kötelezettségüket teljesíteni.  
 
Javasoljuk,  hogy  mindenekelőtt  az  OGYÉI  felé  kellene  kötelezettségként  rögzíteni,  hogy  a gyógyszertárak  nyitvatartásáról,  naprakész,  kereshető  és  közhiteles  módon  közzé  tegye  a vonatkozó adatokat.  Alapvetően  egyetértünk  azzal,  hogy  a  tárolási  hőmérsékletek  ellenőrzése  a gyógyszertárakban jelentős körülmény, így annak részletes szabályozása indokolt. Felhívjuk a  figyelmet  azonban  arra,  hogy  a  hőmérsékleti  tartományok  nincsenek  pontosan meghatározva,  így  annak  pontos  meghatározása,  ezáltal  a  tervezett  jogszabályszöveg módosítása szükséges.  
 
Törzskönyvezett gyári készítmény esetén a tárolási hőmérsékletek meghatározása egyedileg történik,  mely  az  adott  készítményre  jellemző.  A  FoNo  VII.  ugyan  tartalmaz  hőmérsékleti tartomány előírásokat, azok azonban csak a magisztrális gyógyszerekre vonatkoznak. A VIII. Magyar  Gyógyszerkönyv  pedig  nem  definiál  tárolási  hőmérsékleteket  sem  gyógyszerekre, sem alapanyagokra.  
 
A 41/2007. EüM rendelet 18. §-a módosítása - A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének álláspontja:  
 
Szövetségünk  a  szövegtervezetet  jelenlegi  formában  nem  támogatja,  további  pontosítást tartunk szükségesnek.  Alapvetően  egyetértünk  azzal,  hogy  a  tárolási  hőmérsékletek  ellenőrzése  a gyógyszertárakban jelentős körülmény, így annak részletes szabályozása indokolt. Felhívjuk a  figyelmet  azonban  arra,  hogy  a  hőmérsékleti  tartományok  nincsenek  pontosan meghatározva,  így  annak  pontos  meghatározása,  ezáltal  a  tervezett  jogszabályszöveg módosítása szükséges.  
 
Törzskönyvezett gyári készítmény esetén a tárolási hőmérsékletek meghatározása egyedileg történik,  mely  az  adott  készítményre  jellemző.  A  FoNo  VII.  ugyan  tartalmaz  hőmérsékleti tartomány előírásokat, azok azonban csak a magisztrális gyógyszerekre vonatkoznak. A VIII. Magyar  Gyógyszerkönyv  pedig  nem  definiál  tárolási  hőmérsékleteket  sem  gyógyszerekre, sem alapanyagokra.  
 
A 41/2007. EüM rendelet 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:  
 
„(5) A 23. § (2) bekezdés a) pontja és a b) pont bf) alpontja szerinti feladatot ellátó intézeti gyógyszertárban a működtető folyamatos gyógyszerészi jelenlétet biztosítani köteles.”
 
Szövetségünk  a  módosítás  szándékával  egyetért,  azonban  a  szöveg  egyértelműsítését javasoljuk az alábbiak szerint:    
 
„(5) A 23. § (2) bekezdés a) pontja és a b) pont bf) alpontja szerinti feladatot ellátó intézeti gyógyszertárban  a  működtető  a  szolgálati  rendben  meghatározott  nyitvatartási  és  ügyeleti időben folyamatos gyógyszerészi jelenlétet biztosítani köteles.”  
 
A 41/2007. EüM rendelet 22. és 24. §-a módosítása - A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének álláspontja:  
 
Szövetségünk nem ért egyet a javasolt módosításokkal, szakmailag nem tartjuk indokoltnak, ezért kérjük a 22. és 24. § törlését a rendeletből.  
 
A  22.  §  szerinti  módosítás  lehetőséget  ad  az  intézeti  gyógyszertáraknak  arra,  hogy  az eddigieknél  szélesebb  körben  létesíthessenek  közvetlen  lakossági  gyógyszerellátó részlegeket.
 
Álláspontunk  szerint  erre  jelenleg  valós  igény  nincs,  a  közforgalmú  hálózat  a lakosságot megfelelően el tudja látni, így a tervezett módosítás szakmailag indokolatlan.  
 
A 24. § szerinti módosítás az intézeti gyógyszertárak esetén nem jelent valódi korlátozást, hiszen a fekvőbeteg gyógyintézetek bármikor kérhetik az intézeti gyógyszertáruk működési engedélyének  visszavonását,  és  egyúttal  új  működési  engedély  kiadását.  Az  új  működési engedély birtokában az „új” intézeti gyógyszertár már mentesülne a 24. § szerint tervezett korlátozás alól, és bármelyik telephelyén nyithatna vényforgalmas részleget. 
 
Forrás:MTI/www.atv.hu, Népszava Online, Jogi Fórum/MTI, Világgazdaság Online, www.hvg.hu, www.hgysz.hu
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább