1. Halálos francia gyógyszerkísérlet – magyar kapcsolat
Az OGYÉI információt kér az érintett gyártóktól a halálos franciaországi gyógyszerkísérlet ügyében az illetékes francia hatóság kérésére.
Az OGYÉI közleményében arra reagált, hogy Franciaországban egy fájdalom- és szorongáscsillapítónak szánt szer klinikai kísérlete közben egy ember a múlt héten az agyhalál állapotába került, majd meghalt, öten rosszul lettek. Az öt betegből négyen "különböző súlyosságú neurológiai zavarokkal" küzdenek, közülük három esetében fennáll annak a veszélye, hogy "visszafordíthatatlan" károsodást szenvedtek. A kísérletet megrendelő portugál cégcsoport, a Bial az AFP hírügynökség szerint hétfőn megerősítette, hogy magyar cég állította elő a gyógyszer hatóanyagát.
A Franciaországban precedens nélküli ügyben a párizsi ügyészség gondatlanságból elkövetett sebesülés gyanújával indított eljárást, és az egészségügyi tárca is vizsgálatot rendelt el a tesztelés körülményeinek, eszközeinek és megszervezésének tisztázására. A francia egészségügyi miniszter korábban azt közölte, hogy a tesztelt gyógyszer elsősorban szorongás és hangulatzavarok kezelésre szolgál. A molekulát előzetesen állatokon, köztük csimpánzokon is tesztelték.
Az OGYÉI közleményében azt írta: "Magyarország nem érintett az ügyben", a Biotrial vizsgálatszervező cég a portugál Bial megbízása alapján folytatta az I-es fázisú klinikai vizsgálatot, amelyet kizárólag Franciaországban, kilencven egészséges önkéntes bevonásával folytattak.
Idézték Pozsgay Csillát, az OGYÉI főigazgatóját, aki kijelentette, hogy Magyarországon soha nem fordult elő hasonló eset. Jelezték: sajtóhírekben megjelent, hogy a klinikai vizsgálati készítményt magyar hatóanyaggyártó állította elő. Ezzel kapcsolatban a francia hatóság hivatalosan is megkereste az OGYÉI-t, ezért most "nyilatkoztatják" az érintett gyártókat. Az adatok beérkezéséig további információkat nem tudnak közölni - tették hozzá.
Az OGYÉI közleményében részletezte: a franciaországi vizsgálatban alkalmazott készítmény "az endokannabinoid rendszerre hat, csökkenti az agy és a perifériás idegrendszer működését azáltal, hogy növeli az anandamide-szintet". Ezt a hatóanyagot egyetlen engedélyezett, forgalomban lévő gyógyszer sem tartalmazza, ennél a vizsgálatnál alkalmazták először - tudatták.
2. Szegények patikája
A Gyermekétkeztetési Alapítvány az idén szeretné megháromszorozni a tavaly tíz településen indult „Szegények patikája” programját és a gyógyszerek mellett idén már ingyenes szemüvegekkel is segíteni a rászorulókat – írja a Népszava.
2009-ben megszűnt a támogatás a 6 dioptriánál jobban látók lencséire és kereteire, ezzel az állam a rászorulók 90 százalékát elzárta az olcsó szemüveghez jutás lehetőségétől – emlékeztet a lap.
A Magyar Látszerész Szövetség ingyenes szemüvegkereteket ajánl fel a rászoruló gyerekeknek, és a Gyermekétkeztetési Alapítvánnyal (GYEA) közösen próbálják megszervezni a fiatalok vizsgálatát is. Az ország legelmaradottabb területein ugyanis ma nincs szemészorvos, és nincs optikus sem. A családoknak pedig nemcsak arra nincs pénzük, hogy kiváltsák a drága szemüvegeket, a buszjegyet sem tudják megvenni, hogy a közeli városokban segítséget kapjanak.
Bódis Kriszta író, filmrendező, a Van Helyed Alapítvány vezetője a tervekről szóló tájékoztatón ózdi tapasztalatai alapján sorolta, hogy a fűtetlen lakásokban nyomorgó gyerekek éheznek, ha megbetegszenek, és nem tudnak iskolába járni, tehát az élelemnél is nagyobb szükség lenne a gyógyszerekre – olvasható a nepszava.hu-n.
3. Elektromos cigaretta
A hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat határozott meg az Országgyűlés az elektromos cigarettákra. Ezeket a termékeket a jövőben csak a nemzeti dohányboltokban lehet megvásárolni. Az első lépés a termékek széleskörű megvásárolhatóságának korlátozása, hogy Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, illetve használjon elektronikus cigarettát, ez pedig kiemelt közegészségügyi cél - olvasható az indoklásban.
A trafikban való árusítást azzal indokolták, hogy a termékeket használók ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen.
A törvény indoklása szerint egy 2014-es uniós irányelv csak a nikotintartalmú termékek szabályozását tartalmazza, de kimondja, hogy a tagállamok szabályozhatják vagy betilthatják a dohánytermékekhez használt tartozékokat, valamint a dohány vagy kapcsolódó termékek bizonyos típusaihoz megjelenésükben hasonló termékeket. A cigarettához hasonlóan a dohányzást imitáló elektronikus eszközöket sem lehet a jövőben használni középületekben, a közösségi közlekedési eszközökön vagy munkahelyen.
Az e-cigarettára vonatkozó szabályok 2016. május 20-tól hatályosak.
4. Generációs nyomás a gyógyszerkasszán, ketyeg a Ratkó bomba
Az ötvenes éveik elején járó betegekre még a Ratkó-generáció tagjainál is többet költ az OEP a drága onkológiai és biológiai terápiák miatt, írja a vg.hu. Nem elég, hogy a Ratkó-generáció népes táborába tartozók mostanság kezdik elérni azt a kort (60-65 év), amikor a népbetegségek miatt rendszeres gyógyszerszedőkké válnak, hanem az 50-55 évesek dráguló onkológiai és biológiai kezelése is fokozott nyomás alá helyezi a gyógyszerkasszát. „Az 1953 és 1957 között születettek megjelenése már érezhető a gyógyszertámogatások területén, hiszen a legnagyobb számban a 60-65 éves korosztály vált ki támogatással különböző – elsősorban a népbetegségek kezelésére szolgáló – készítményeket, például vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentőket, valamint a cukorbetegség gyógyszereit” – közölte a Világgazdaság kérdésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).
Az OEP összességében jelenleg is erre a korosztályra költi a legtöbbet: a vényköteles gyógyszerek támogatásának 13,6 százalékát. Ez a generációs nyomás azonban a jövőben erősödni fog, és a becslések szerint évi 200 ezer új páciens jelenik meg a következő években az egészségügyi ellátásban, kétszer annyian, mint a Ratkó-generáció belépését megelőzően. Az egészségügyi kiadások területén azonban nem is elsősorban emiatt várható a robbanás, hanem a drágább onkológiai és biológiai terápiák megjelenése miatt, ami sajnálatos módon a fiatalabb, 50-55 éves korosztályt érinti. Ha az összes gyógyszerkiadásokat vizsgáljuk, beleértve a speciális ellátás keretében biztosított nagy értékű gyógyszereket, akkor az említett korosztályban egy betegre átlagosan mintegy 100 ezer forintot költ az OEP évente, míg a 60-65 éves korosztályban ugyanez az összeg körülbelül 70 ezerre rúg.
5. Furcsa munkák: ezerfős csapat dolgozik ezen a Google-nél
Ezerfős stábot tart fenn a Google egy olyan munkára, amelyről nem is hinnénk, hogy létezik.
Meglehetősen bosszantó (és nem egyedi) jelenség, ha egy netes cikk olvasását egy előugró reklám zavarja meg. Ennél már csak az a bosszantóbb, ha eközben malware-be, tiltott vagy nem létező termékbe ütközünk.
A Google blogbejegyzése szerint a cég tavaly 780 millió „rossz” hirdetést távolított el. Ebben egy több mint ezer főt számláló csapat segített, akiknek kifejezetten az a feladatuk, hogy eltávolítsák az ilyesfajta reklámokat a mobil appokból és a webböngészőkből.
Ezek e munkatársak számítógépes algoritmusok segítségével tudják felülvizsgálni a hirdetéseket, amelyek között gyakran vannak olyanok, amelyek nem engedélyezett gyógyszereket, fogyasztószereket reklámoznak, rendszerlassító szoftverek letöltésére buzdítanak, sőt – rendszerfigyelmeztetésnek álcázva magukat – adathalász oldalakra vezetnek.
Ugyancsak ez a csapat dolgozik a hirdetések „némításának” lehetőségén (Mute this ad), illetve az ezzel kapcsolatos visszajelzések értékelésén.
6. Hgysz véleménye az új salátarendeletről - rövidített változat
A HGYSZ javaslatai az egyes gyógyszerészeti tárgyú és gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos miniszteri rendeletek módosításáról szóló előterjesztés tervezetéhez kapcsolódóan, 2016. január:
A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet 4. § (4) és 12. § (3) módosítása - Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének álláspontja:
Szövetségünk nem támogatja sem a közforgalmú gyógyszertárak, sem pedig a
fiókgyógyszertárak esetében a módosítási javaslatot a tervezett szövegezéssel.
Egyetértünk azzal, hogy segíteni kell a lakosságot abban, hogy minél könnyebben jusson információhoz arról, hogy a közelében hol érhető el nyitva tartó, ügyeletes, vagy készenlétes gyógyszertár. Az ügyeletes és készenlétes gyógyszertárak elérhetőségének feltüntetése értelemszerűen fontos, különösen azokon a településeken, ahol váltott ügyeleti és készenléti szolgálatot rendeltek el.
A nyitvatartási rend tekintetében alapvető problémaként jelentkezik, hogy a gyógyszertárak nyitvatartási idejét az OGYÉI ugyan pontosan nyilvántartja, de nem teszi hozzáférhetővé a honlapján. Közhiteles és megismerhető nyilvántartás hiányában pedig nem csak a betegek, de a gyógyszerészek sem tudnak tájékozódni az egyes környező gyógyszertárak pontos nyitva tartásáról.
Szövetségünk határozott álláspontja, hogy jogszabályi szinten kizárólag abban az esetben legyenek kötelezettek a gyógyszertárak a környezetükben elhelyezkedő további gyógyszertárak nyitvatartási idejéről információs táblát kifüggeszteni a betegforgalom részére, ha pontos és közhiteles adatok alapján tudják ezen kötelezettségüket teljesíteni.
Javasoljuk, hogy mindenekelőtt az OGYÉI felé kellene kötelezettségként rögzíteni, hogy a gyógyszertárak nyitvatartásáról, naprakész, kereshető és közhiteles módon közzé tegye a vonatkozó adatokat. Alapvetően egyetértünk azzal, hogy a tárolási hőmérsékletek ellenőrzése a gyógyszertárakban jelentős körülmény, így annak részletes szabályozása indokolt. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy a hőmérsékleti tartományok nincsenek pontosan meghatározva, így annak pontos meghatározása, ezáltal a tervezett jogszabályszöveg módosítása szükséges.
Törzskönyvezett gyári készítmény esetén a tárolási hőmérsékletek meghatározása egyedileg történik, mely az adott készítményre jellemző. A FoNo VII. ugyan tartalmaz hőmérsékleti tartomány előírásokat, azok azonban csak a magisztrális gyógyszerekre vonatkoznak. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv pedig nem definiál tárolási hőmérsékleteket sem gyógyszerekre, sem alapanyagokra.
A 41/2007. EüM rendelet 18. §-a módosítása - A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének álláspontja:
Szövetségünk a szövegtervezetet jelenlegi formában nem támogatja, további pontosítást tartunk szükségesnek. Alapvetően egyetértünk azzal, hogy a tárolási hőmérsékletek ellenőrzése a gyógyszertárakban jelentős körülmény, így annak részletes szabályozása indokolt. Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy a hőmérsékleti tartományok nincsenek pontosan meghatározva, így annak pontos meghatározása, ezáltal a tervezett jogszabályszöveg módosítása szükséges.
Törzskönyvezett gyári készítmény esetén a tárolási hőmérsékletek meghatározása egyedileg történik, mely az adott készítményre jellemző. A FoNo VII. ugyan tartalmaz hőmérsékleti tartomány előírásokat, azok azonban csak a magisztrális gyógyszerekre vonatkoznak. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyv pedig nem definiál tárolási hőmérsékleteket sem gyógyszerekre, sem alapanyagokra.
A 41/2007. EüM rendelet 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 23. § (2) bekezdés a) pontja és a b) pont bf) alpontja szerinti feladatot ellátó intézeti gyógyszertárban a működtető folyamatos gyógyszerészi jelenlétet biztosítani köteles.”
Szövetségünk a módosítás szándékával egyetért, azonban a szöveg egyértelműsítését javasoljuk az alábbiak szerint:
„(5) A 23. § (2) bekezdés a) pontja és a b) pont bf) alpontja szerinti feladatot ellátó intézeti gyógyszertárban a működtető a szolgálati rendben meghatározott nyitvatartási és ügyeleti időben folyamatos gyógyszerészi jelenlétet biztosítani köteles.”
A 41/2007. EüM rendelet 22. és 24. §-a módosítása - A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének álláspontja:
Szövetségünk nem ért egyet a javasolt módosításokkal, szakmailag nem tartjuk indokoltnak, ezért kérjük a 22. és 24. § törlését a rendeletből.
A 22. § szerinti módosítás lehetőséget ad az intézeti gyógyszertáraknak arra, hogy az eddigieknél szélesebb körben létesíthessenek közvetlen lakossági gyógyszerellátó részlegeket.
Álláspontunk szerint erre jelenleg valós igény nincs, a közforgalmú hálózat a lakosságot megfelelően el tudja látni, így a tervezett módosítás szakmailag indokolatlan.
A 24. § szerinti módosítás az intézeti gyógyszertárak esetén nem jelent valódi korlátozást, hiszen a fekvőbeteg gyógyintézetek bármikor kérhetik az intézeti gyógyszertáruk működési engedélyének visszavonását, és egyúttal új működési engedély kiadását. Az új működési engedély birtokában az „új” intézeti gyógyszertár már mentesülne a 24. § szerint tervezett korlátozás alól, és bármelyik telephelyén nyithatna vényforgalmas részleget.
Forrás:MTI/www.atv.hu, Népszava Online, Jogi Fórum/MTI, Világgazdaság Online, www.hvg.hu, www.hgysz.hu