Aktualitások

 

"Lehetetlen a baleset közvetlen okait megállapítani" - mondta Marisol Touraine egészségügyi miniszter a párizsi sajtótájékoztatóján. "A szabályozást betartották, a vizsgálat ugyanakkor három hiányosságot állapított meg" - tette hozzá. Elmondása szerint a jelentés nem végleges, az Igas folytatja a vizsgálatot, s a miniszter szerint nem kizárt, hogy annak márciusban várható lezárultával "bizonyos megállapításokat finomítani lehet".

 

A jelentés szerint „a kísérletet végző Biotrial "laboratórium nem tájékozódott kellőképen az első kórházba került önkéntes egészségi állapotáról". Azt is hiányosságként állapították meg, hogy a laboratórium "hivatalosan nem tájékoztatta" a többi önkéntest a balesetről, így azok nem erősíthették meg "egyértelmű módon" beleegyezésüket a kísérlet folytatásába. Az Igas azt is kifogásolta, hogy a Biotrial késve értesítette a balesetről a hatóságokat.

 

A francia hatóság hivatalosan is megkereste Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), amely január 19-én jelezte: információt kér az érintett gyártóktól, de az adatok beérkezéséig további információkat nem tudnak közölni. Az OGYÉI közleményében részletezte: a franciaországi vizsgálatban alkalmazott készítmény "az endokannabinoid rendszerre hat, csökkenti az agy és a perifériás idegrendszer működését azáltal, hogy növeli az anandamide-szintet". Ezt a hatóanyagot egyetlen engedélyezett, forgalomban lévő gyógyszer sem tartalmazza, ennél a vizsgálatnál alkalmazták először - tudatták. 

 

 

Az Európai Unió releváns intézményei még tavaly októberben fogadták el az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó irányelv kiegészítését, mely idén február 9-én jelent meg az Unió hivatalos lapjában. A végrehajtási rendelet tartalmazza azokat a rendelkezéseket, melyek biztosítják majd a vényköteles gyógyszerek ellenőrzésének a lehetőségét a gyártástól egészen az expediálásig. A korábbi tájékoztatások alapján a rendszerben éves szinten mintegy 17 milliárd doboz készítmény szerepel majd, közel 5000 gyártóhely és több mint 170 000 gyógyszertár és egyéb expediáló-hely mellett. A rendeletben olvashatók „A lakossági gyógyszerellátásra engedéllyel rendelkező vagy arra jogosult személyek kötelezettségei” is.

 

A rendeletben foglaltakról, az egyéb informatikai változásokról és a teendőkről a Magyar Gyógyszerészi Kamara az érintettek bevonásával március 9-én miniszimpóziumot szervez.

 

 

 

Nem működik a Mobil Egészségnapló és Tájékoztató Alkalmazás (MENTA) – hangzott el többek között a Gyógyszerészet, gyógyszerellátás kulcskérdései című továbbképző tanfolyamon, amelyet harmadik alkalommal rendeztek meg 2016. február 19-21. között Budapesten.

 

Az orvosokat sem készítették fel a lakossági rendszerek alkalmazására, és nem tették érdekeltté őket azok elérésében. A MENTA-hoz sem készült olyan interface, amellyel a háziorvosi, vagy kórházi rendszerekhez csatlakozni tudott volna, amint elérhetővé vált a felhasználók számára. A MENTA-hoz hasonlóan járt egyébként a három éve ingyenesen letölthető e-Kórlap, az alkalmazást mindössze negyven orvos töltötte le, 7-8 szakrendelőben és kórházban használják.

 

A beteg diktál a professzornak – tapasztalják mind gyakrabban az orvosok a kórházakban és rendelőkben, hiszen az infotechnológia okozta változások elérték a betegek közötti kommunikációs csatornákat, ahol egyre jellemzőbb a hálózatosodás, ami jót és rosszat egyaránt hoz a betegellátásban – mondta prof. dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudomány Egyetem (PTE) Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár igazgatója. Az interneten fellelhető információk alapján sokan úgy érzik, képesek önmagukat kezelni, az orvossal szemben korábban jellemző alázatos viszony megváltozott.

 

Forradalmian új technológiák robbannak be az egészségügybe, amelyekkel szemben túlzóak a társadalmi elvárások. Új gyógyászati felismerésekhez juttathatná a tudományt a dinamikusan növekvő Big Data, azonban az így megszerzett óriási adatvagyont nem igazán tudjuk hasznosítani, mert hagyományos eszközökkel nem kezelhető. A diagnosztikai IT eszközök ontják magukból az adatokat, amelyek egy része elpárolog, más részükről viszont még nem tudjuk, hogyan lesz hasznosítható az egészségügyben. Háttérbe szorulnak a tárgyi és lexikális ismeretek, helyükbe a referenciális tudás lép – vélekedett Botz Lajos, és hasonló álláspontot képviselt Király Gyula, hozzátéve, hogy a digitalizált adatok mennyiségét tekintve Magyarország a világ élvonalába tartozik, ám az adatok felhasználásában az utolsók között kullogunk. Az e-Közgyógy és a biztosítási jogviszony elektronikus ellenőrzésének bevezetésében jeleskedtünk, az e-Recept évek óta késik, pedig már tíz évvel ezelőtt tesztelték háziorvosok.

 

 

Nem állítható meg az orvos-orvos és orvos-beteg közötti kommunikáció fejlődése, amelynek egyre fontosabb felülete az internet és a közösségi oldalak. Ennek jelentőségét egyébként a hálózatkutatással foglalkozó cégek adatai is alátámasztják: az internetet használók keresik és meg is találják a problémájukban legautentikusabb szakembert – már ha elérhető a világhálón. Kommentelni nem lehet, ahogyan e-mailben sem felvenni a kapcsolatot dr. Horváth Tamás fül-orr-gégésszel, aki hat és fél éve nyitott blogján foglalkozik szakmájával havi négy-tíz posztban a guideline-októl a különleges kórképeken át a legújabb beavatkozásokig. Mint azt a Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület (FME) nemrégiben tartott rendezvényen elmesélte, egy beteg ösztönözte a blogolásra, aki kész, „kiguglizott” kórmeghatározással érkezett hozzá, és vérvételt kért öndiagnózisának alátámasztására. A vérkép a netes pácienst igazolta, Horváth doktor pedig, aki addig főleg önképzésre használta az internetet, arra jutott, klinikusként az online felületen mutatja be a jó gyakorlatokat kollégáinak és a laikusoknak. A kezdeményezés sikerét a páciensek részéről az mutatta, hogy hamarosan olyan mennyiségben kértek javallatokat, másodlagos orvosi véleményeket a betegek, hogy az már terhessé vált, ugyanakkor a szakmabeliek ferde szemmel tekintettek kollégájukra, amiért „kibeszéli” a professzionális ügyeket.

 

Nincsenek olyan egészségügyi oldalak, amelyek hivatalosan, elismerten, szakmailag is kurrens tanácsokat adnak a magyar betegeknek – folytatta az orvos, hozzátéve, hogy a szakmai társaságok feladata lenne azoknak a felületeknek a működtetése, ahol a páciensek valid információhoz jutnak betegségüket illetően. 

 

Hiányzik egy egységes, online kartotékkezelő rendszer is, ahonnan lehívhatóak a betegek korábbi kezelésének adatai, a röntgen, CT- és MRI leletek képanyaga.

 

Számos mobilfejlesztés segíti a mindennapokban az orvosok munkáját, ilyen például a cellphone otoscop, amelynek segítségével a fül belsejéről jó minőségű felvételek készíthetőek mobiltelefonnal, ezek elemzésre és oktatásra egyaránt használhatóak. Kiküszöböli műtét közben az orvos kezének remegését a Da Vinci sebészeti robot, amellyel úgy operálható a beteg, hogy a sebész hozzá sem.

 

Évek óta az e-Receptre várunk, miközben a technológia elrohan mellettünk – mondta a FME rendezvényén dr. Meskó Bertalan. Az orvosi jövőkutató szerint a magyar egészségügy előtt csak a digitális út van, hiszen a mobileszközökkel a beteg bevonható a vizsgálatokba, a távdiagnosztika biztosítja a gyors hozzáférést az adatokhoz, és 23 millió tanulmány egyidejűleg segíti az orvosi döntéshozatalt. A technológia nem megoldás az egészségügy minden problémájára Meskó Bertalan szerint sem, ugyanakkor nem osztja azok aggodalmát, akik attól tartanak, hogy elveszi az emberséget a gyógyításból.

 

 

Kormányzati ösztönzőket kértek a gyógyszergyártók a davosi világgazdasági fórumon, hogy megérje nekik új antibiotikumokat kifejleszteni: több mint 80 nagy gyógyszergyártó cég közösen szólította fel a világ kormányait arra, hogy előfinanszírozzák az antibiotikumok új generációjának kutatási költségeit. A szakemberek egyetértenek abban, hogy rövid időn belül emberek tízmilliói halhatnak meg a gyógyszerrezistens mikrobák miatt, csakhogy a kifejlesztendő szerekkel már nem lehetne kontrollálatlanul teletömni a betegeket, ezért anyagilag nem éri meg a kutatás - írta a profit7.hu.

 

Az antibiotikumok értéke nem tükrözi azt a pozitív hatást, amit a társadalomra gyakorolnak – áll a gyógyszergyárak közös nyilatkozatában, melyet a davosi Világgazdasági Fórumon adtak ki.

 

A BBC tudósítása szerint ebben az iparág fontos szereplői emlékeztetnek: már többször figyelmeztettek az poszt-antibiotikum korának eljövetelére, ami most is a küszöbön áll, és egyre több gyógyíthatatlan betegség megjelenésével fenyeget. Ezen felül az ilyen gyógyszerekre alapozó műtétek és daganatos terápiák hatékonysága is veszélybe kerülne – állítják.

 

A tét valóban nem kicsi: az előrejelzések szerint 2050-re akár évi 10 millió ember is életét vesztheti a gyógyszereknek ellenálló fertőzések miatt, ami összesítve mintegy 100 ezer milliárd dollár elveszett gazdasági teljesítményt jelentene az addig terjedő időszakban.

 

 

Bolívia, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Salvador és Panama egészségügyi és járványügyi szakemberei azért ültek össze a nicaraguai fővárosban, hogy megtalálják a járvány leküzdésére alkalmas "integrált módszereket". 

 

Számos elképzelés hangzott el azzal kapcsolatosan, miként lehetne hatékonyan irtani a zikavírust - akárcsak a sárgaláz, a dengue láz és a chikungunya-láz kórokozóját - terjesztő egyiptomi csípőszúnyogot (Aedes aegypti). Egyebek között felmerült az e szúnyog ellen "bevethető" baktériumok felhasználása, és a résztvevők megismerhették a tömeges szúnyogirtás Nicaraguában már használt sajátos módszereit is. 

 

Ennek a találkozónak a megrendezése azért is volt sürgető, mert éppen Latin-Amerikában terjed robbanásszerűen ez a kór. Nap mint nap újabb fejleményekről adnak hírt a tájékoztatási eszközök. 

 

 

Részletes útmutató elkészítésével kívánják segíteni a reklámozók, ügynökségek és a média munkáját. Most a gyógyszerek digitális kommunikációja van soron.

 

A Reklámetikai Kódex elkészítésekor megfogalmazott kérés volt, hogy a Kódex „általános” szabályain kívül részletesebb magyarázó szöveg is készüljön. Korábban is készített az ÖRT útmutatókat, de azok rendszeres felülvizsgálata is szükséges, hiszen akár a hatósági gyakorlat szempontjait, akár, ha van, az új jogszabályt, valamint a gyakorlati munka során felmerülő kérdéseket és válaszokat is tartalmaznia kell a tájékoztatónak.

 

„Az útmutató kiadása előtt gyakorló szakemberekkel és az illetékes hatósággal is konzultáltunk, hogy biztosak legyünk abban, hogy nem kerülte el semmi a figyelmünket és pontos tájékoztatást tudjunk adni. Nagyra értékeljük az OGYEI illetékeseivel történt konzultáció lehetőségét” – fogalmazott Fazekas Ildikó, az ÖRT főtitkára.

 

„Örömmel olvastuk az útmutatóban, hogy a betegközösségek közösségi oldalainak támogatóiként megjelenhetnek a vényköteles gyógyszereket gyártó cégek – cégnévvel és céglogóval – OTC termékként pedig a márkanév is lehet támogató. Ezekhez a kampányokhoz már a mellékhatás monitoring is elérhető a hazai piacon” – hangsúlyozta Vágvölgyi Mihály, a DeepInsight társalapítója.

 

"Mindig nagy segítség az ÖRT, az előzetes véleménykérés mellett most ez az útmutató is segít bennünket abban, hogy a szabályoknak megfelelően, felelősen kommunikáljunk – ami a digitális marketing esetén különösen fontos", mondta Sipos Balázs, a Boehringen Ingelheim Consumer Health Care üzletágvezetője.

 

 

Az átszervezés csaknem 50 ezer embert érint, így elbocsátások is várhatók. 

 

Tizenhárom állami intézmény idén júliustól jogutód nélkül megszűnhet, további 60 háttérintézet jogutóddal szűnhet meg, beleolvad a fenntartó minisztériumba - jelentette be az átszervezés hírét Lázár János miniszter január 21-i sajtótájékoztatóján. A vs.hu megszerezte az egyik koncepció szerint megszüntetésre ítélt hivatalok listáját. Ezek közül a megszűnő és az átszervezésre kerülő egészségügyi hivatalok nevét közöljük:

 

Országos Közegészségügyi Központ

Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ

 

Országos Epidemiológiai Központ

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet 

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lesz a jogutódja az Országos Vérellátó Szolgálatnak. 

 

Február végi indexes információ szerint a beígért létszámcsökkentés az alábbiak szerint alakulhat: a jogutódlással vagy egyéb módon átvett feladatokra csak a korábbi létszám 80 százalékát foglalkoztathatják a minisztériumok és a kormányhivatalok. Jövőre pedig a most érintetlenül maradó intézményi körnél jöhet egy általános, 10 százalékos leépítési hullám.

 

Forrás: www.weborvos.hu, www.mgyk.hu-www.hgysz.hu, www.medicalonline.hu, vg.hu, www.profit7.hu, MTI, Kreatív Online, www.vs.hu-www.portfolio.hu-www.index.hu

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább