Aktualitások

 

Ismert, hogy sok félreértésre adott okot az a szabályozás, amely a behajtási költségátalány fizetési kötelezettségre, illetve a kötelezettség érvényesítésére vonatkozott. Nem véletlen, hogy a törvényalkotó 2016. március 24-i hatállyal döntött a módosításról. Tekintsük át, hogy mi volt az előzmény és mi változott az elmúlt hónaptól!

 

Az új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 6:155. §-a rendelkezett a fizetési késedelem esetén alkalmazandó szabályokról a vállalkozások közötti szerződésben. Eszerint, ha a kötelezett késedelembe esik, akkor köteles a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető, 2013. július 1-én hatályba lépett előírásoknak megfelelő 40 EUR összegű behajtási költségátalány összeget megfizetni.

 

Az európai és ennek megfelelően a magyar szabályozás abból indult ki, hogy amennyiben egy megrendelő késedelembe esik (konkrét esetben a gyógyszertárat működtető vállalkozás a nagykereskedőnek késve teljesít), a szállítónak minden bizonnyal költségei merülnek fel (merülhetnek fel) akkor, amikor igényét érvényesíti (felszólítás, jogi képviselő igénybevétele, esetleg peres eljárás stb.).

 

A kötelezettnek a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt könyvelnie kellett. A jogosult (adott esetben a nagykereskedő) az összeget csak akkor könyvelhette bevételként, ha az ténylegesen befolyt.

 

2016. március 24-i hatállyal a szabályozás változott. A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.

 

A fentieknek megfelelően módosultak a könyvelés szabályai is. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-a kiegészült az új (56) bekezdéssel. Eszerint a vállalkozás a könyvviteli nyilvántartásában (mérlegében) kimutatott behatási költségátalányból származó kötelezettségét – ha azt egy éven belül tőle a jogosult nem követelte –, az egyéb bevételekkel szemben megszünteti.

 

A törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt e törvény hatálybalépésétől kell számítani.

 

A fizetési késedelemre és annak következményeire a jövőben is fokozottan figyelni kell. Változatlanul igaz, hogy a behajtási költségátalány érvényesítése a késedelemből eredő egyéb jogkövetkezményektől a kötelezettet nem mentesíti.

 

 

Megjegyezzük, hogy a törvény hatálya a vállalkozások, illetve a vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügyletekre terjed ki, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása. Ezért tehát a törvény hatálya pl. a Magyar Gyógyszerészi Kamarára és partnereire nem terjed ki.

 

Budapest, 2016. április 15.

Dr. Elmer Nándor

MGYK Könyvelők fóruma

 

 

Az egészséget károsíthatja a Dragon Power készítmény jelenlegi összetételével.

 

A Kínában gyártott, az SC HILCON s.r.l. által Magyarországon bejelentett Dragon Power - Növényi kivonatokat tartalmazó étrend-kiegészítő kapszula férfiak részére (3 kapszula) elnevezésű készítmény a vényköteles gyógyszerek terápiás dózisánál is nagyobb mértékben tartalmaz szildenafil gyógyszer-hatóanyagot, fogyasztása jelentős egészségügyi kockázattal járhat, akár keringési, vagy idegrendszeri problémát okozva.

 

Az étrend-kiegészítők az Európai Unió és a magyarországi szabályozás szerint is élelmiszernek minősülnek. Gyógyszer-hatóanyag kizárólag az engedélyezett, felügyelt körülmények között előállított gyógyszerekben engedhető meg, élelmiszerben történő felhasználása tilos és egészségkárosodást okozhat.

 

Tekintettel arra, hogy a készítmény interneten – akár nem magyarországi székhelyű honlapon – keresztül is megrendelhető, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala felhívja a lakosság figyelmét, hogy a Dragon Power - Növényi kivonatokat tartalmazó étrend-kiegészítő kapszula férfiak részére (3 kapszula) elnevezésű – 17.11.2015. gyártási számú, 2018. 11. 16. lejárati idejű, 13044/2013. számon notifikált – készítmény jelenlegi összetételével veszélyeztetheti a fogyasztók egészségét. Amennyiben a nevezett készítmény forgalmazását észlelik – a lakosság egészségének védelme érdekében – a szükséges hatósági intézkedések mielőbbi megtétele céljából jelezzék az illetékes Fővárosi/Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Főosztályai (elérhetőségük megtalálható a www.kormanyhivatalok.hu, valamint a www.antsz.hu internetes oldalon) részére.

 

Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal a kifogásolt összetételű készítményről tájékoztatta az Európai Unió Bizottságánál üzemelő RASFF gyorsvészjelző rendszeren keresztül a tagállamokat, továbbá a tájékoztatást követően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Kormányhivatalok Járási Népegészségügyi Osztályai a készítmény forgalmazásának megtiltását rendelték el. 

 

 

A profitline.hu összeállítása azt elemzi, hogy mire költ várhatóan többet az USA a jövőben, ha az egyik, vagy a másik legesélyesebb jelölt győz.

 

Hillary Clinton és Donald Trump az elmúlt két hónap előzetes választásainak eredménye alapján szilárdan bebetonozta magát a két első helyre. Az idei „Szuperkedd” eredményeit egyes táborok a „Vízválasztó Kedd” néven is emlegetik, mivel kiderült, hogy a novemberi általános választáson nagy valószínűséggel Clinton-Trump párharc várható. Ettől függetlenül Trumpnak még keményen bele kell húznia, hogy a maradék küldöttek közül eleget győzzön meg ahhoz, hogy ő legyen a republikánusok jelöltje – főleg, ha továbbra is ilyen ütemben haragítja magára a női támogatóit – írja a portál munkatársa. 

 

A küzdelemnek ebben a korai szakaszában még nehéz lenne felmérni, hogy melyik ágazatok és vállalatok számára lesznek majd előnyösek az egyes jelöltek által hirdetett irányelvek. Valószínűleg tisztábban fogunk látni, ha majd az előzetes fordulók után beindul az igazi kampány – a leginkább reflektorfényben álló témák a gyógyszerárak, az USA honvédelmi kiadásai és a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi környezet reformja lesznek.

 

Hillary Clinton múlt ősszel tett kijelentései nyomán komoly árfolyamnyomás alá kerültek a gyógyszergyártó és biotechnológiai vállalatok részvényei, és ez a jövőben is hatással lehet e papírok teljesítményére; ugyanakkor előfordulhat, hogy ez a folyamat néhány érdekes belépési pontot is kínál majd. Ne feledjük, hogy a szenátusban a republikánusok vannak többségben, és minden bizonnyal legalábbis hűvösen állnak majd a gyógyszerárak csökkentését elrendelő új törvények kérdéséhez. Az egészségügyi reformok támogatásával kapcsolatos vonakodásuknak adták tanúbizonyságát akkor is, amikor keményen beleálltak az „Obamacare” néven ismert egészségügyi koncepció elleni tiltakozásba, melynek hatására az eredeti javaslatoknak csak egy alaposan felhígított változata kerülhetett bevezetésre. Ami Trumpot illeti, ahogy a legtöbb egyéb kérdésben, az egészségügy kapcsán is egymásnak némileg ellentmondó nyilatkozatokat tesz.

 

 

Kreatív ember lévén, Rubicam tisztában volt vele, embereinek mire van szüksége. Tudta, hogy az alkotás milyen komplex, gyötrelmes folyamat; hogy a tehetség csak olyan közegben tud kibontakozni, ahol szabadnak érzi magát, ahol elismerik teljesítményét.

 

 

Rubicam reklámos filozófiája és szövegírói módszere új alapokra helyezte a reklámcsinálást. Felismerte a kutatás fontosságát, de tudta, hol a határ; hogy a kutatás csupán előszobája a hatékony kommunikációnak. Mert a reklám lényege: az eredetiség, az intelligencia, az őszinteség. És az sem árt, ha van elképzelésünk arról, hogy mit, miért csinálunk, ha van tartásunk, és képviselünk egy irányt. Határozottan, tisztességgel. Dexter Masters amerikai író, szerkesztő ezt így fogalmazta meg: “Raymond Rubicam társaságában az ember úgy érzi, hogy a reklámkészítés: hivatás”. (Hát valami ilyesmit kéne éreznie az emberek minden reklámkészítő társaságában.)

 

Raymond Rubicam a semmiből érkezett a reklámszakmába, és ebből a semmiből példaértékű szorgalommal és kitartással teremtette meg a világ egyik leghíresebb reklámügynökségét. Igazi “self-made man” volt, aki 52 évesen ugyan kilépett a reklámszakmából – de olyan örökséget hagyott maga után, amiből hatalmas erőt merítettek a későbbi reklámos generációk.

 

 

Egyre több kibertámadásra lehet számítani a jövőben, amelyekhez folyamatosan kifinomultabb eszközöket alkalmaznak a bűnözők – mondta Antal Lajos, a Deloitte Zrt. kiberbiztonsági tanácsadás üzletágának magyarországi és közép-európai vezetője április végén Budapesten egy háttérbeszélgetésen. Egyre több iparágat, többek között az egészségügyet és a gyógyszeripart is érinti a veszély – nyilatkozta a téma szakértője.

 

Előfordulhat olyan év, amikor csökken a támadások száma, azonban a technológiai megvalósítás sokkal komolyabb, ami nagyobb okot adhat az aggodalomra – fejtette ki a szakértő. Az is látszik, hogy egyre több iparágat érint a kiberbűnözés. 15 évvel ezelőtt még a bankszektor számított kiemelt célpontnak, mivel a virtuális támadások többsége pénzszerzés céljából indul, mára azonban a gyógyszeripar, az egészségügy, a távközlési szolgáltatók, illetve bármilyen ipari létesítmény érintett lehet – jegyezte meg a vezető.

 

Antal Lajos az MTI kérdésére elmondta, hogy tavaly világszerte 429 millió felhasználói adat került illetéktelen kezekbe, de a valóságban ez a szám ennél jóval magasabb lehet, hiszen sok vállalat dönt úgy, hogy nem hozza nyilvánosságra a támadásokat. A nagy cégek fenyegetettségük miatt az elmúlt két évben több szigorítást is alkalmaztak, rendszereiket akár évente tesztelik a korábbi 3 év helyett.

 

A magánszférában ugyanakkor a Deloitte tapasztalata szerint nem változik a laikus felhasználók tudatossága, miközben a weboldalak 75 százaléka sérülékeny, tavaly naponta egymillió webes támadás volt. Egyebek mellett a felelőtlen böngészés, email-használat, a programok, operációs rendszerek elavult használata következtében a gépek könnyen vírussal fertőződhetnek, átadva az eszköz feletti irányítást a bűnözőknek – fogalmazott Antal Lajos. Mindezt tükrözi, hogy a kéretlen levelek (spam) terjesztését, valamint szerverek túlterheléses támadását segítő úgynevezett botnet hálózatokkal való fertőzöttség rendkívül gyakori Magyarországon, a hatodik volt ebben a tekintetben a világranglistán 2015-ben.

 

 

Érzésre rengeteg gyógyszerreklámot nézünk a tévében. És nem csak érzésre: a mért adatok szerint az összes reklám több mint egynegyede valami gyógykészítményről szól. Élelmiszert és kereskedelmet összesen nem reklámoznak ennyit a tévékben. 

 

Jöhetnek tabletek, telefonok, mindenféle kütyük, streamingszolgáltatások, és hasonló új hullámos megoldások, de a tévé örök lesz. A legutóbbi Nielsen-mérés szerint a magyarok még mindig naponta átlag öt órát ültek a tévé előtt az év első negyedévében, igaz, a 18–49-es korosztály tagjai 7 perccel kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában.

 

Öt órába pedig jó sok reklám fér. Rengeteg. És ha valaki kapcsolt be tévét az utóbbi pár napban, hétben, hónapban, az pontosan tudja, hogy nevetségesen sok gyógyszerreklám megy a tévékben. Pofátlanul sok. Mintha az egész ország már délelőtt egy maroknyi bogyót szedne, hogy egyáltalán fel tudjon kelni az ágyból, ne puffadjon fel a reggelitől, és ne támadja meg azonnal a takonymanó, és eljusson munkába anélkül, hogy elfogyna az energiája. 

 

A már emlegetett Nielsen méri a reklámok nézettségét is, de a kimutatásaikból hiányoznak a gyógyszerek, ők az FMCG („fast moving consumer goods”, azaz gyorsan fogyó termék) reklámok nézettségét mérik: ebből az derül ki, hogy a magyarok legnagyobb számban joghurt- és csokireklámokat néznek.

 

De mi a helyzet a gyógyszerekkel? Érzésre egyértelműen azokból van a legtöbb a magyar tévékben, úgyhogy megpróbáltam számokkal is alátámasztani ezt. Ehhez nagy segítséget nyújtott a Kantar Media reklámfigyelő cég 2015-ös kimutatásai a szektorról. A Kantar Media összesen 32 televízió reklámjait figyeli, tehát nem a teljes magyar tévés piacot, de így is számos következtetés vonható le. A felhasznált adatok egy része elérhető a cég honlapjáról.

 

2015-ben a tévékben összesen több mint 25 millió másodpercnyi gyógyszerreklámot láthattunk, ez több mint egynegyede volt az összes reklámidőnek a magyar tévékben. Ha az összes 2015-ös, tévében ment gyógyszerreklámot megnéznénk, az 292 napig tartana. Összehasonlításképpen: ugyanez az italreklámokkal csak 52 napig tartana, ami nem kevés, de azért nem egy teljes munkaév. Az meg szupervicces, hogy a nyomdászat és könyvkötés kategóriája összesen 10 másodpercet kapott 2015-ben.

 

És mennyi volt az összes reklámmennyiség a vizsgált csatornákon 2015-ben? 100 362 579 másodperc, azaz nagyjából 1161 napnyi. Igen, több mint három év.

 

 

Az Egyesült Államokban már elérhető az Aprecia Pharmaceuticals által gyártott Spritam, amely az első, 3D nyomtatással előállított gyógyszer. Az új, levetiracetam hatóanyagú készítmény epilepszia kezelésére szolgál.

 

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az USA-ban 2,4 millió felnőtt él aktív epilepsziával. Az új technológiával előállított gyógyszer parciális rohamok (4 éves kor felett), myoclonusos rohamok (12 év felett) és primer generalizált tónusos-clonusos görcsök (6 éves kor felett) kezelésére szolgál.

 

Az Aprecia Pharmaceuticals által alkalmazott ZipDose nevű technológia lehetővé teszi a tabletta szájban történő szétesését, ami megkönnyítheti a gyógyszer bevételét a nyelési nehézséggel küzdő betegek számára is. Az eredetileg az MIT által kifejlesztett technológia nagy jelentőségű lehet más betegségek kezelésében is, mivel sokkal egyszerűbbé teszi a gyógyszer bevételét.

 

Az Aprecia igazgatója szerint elsődleges szempont volt a 3D technológia alkalmazásakor, hogy olyan terápiás területet találjanak, ahol valóban jelentős az igény a betegek által könnyen bevehető gyógyszer iránt.

 

A gyártási technológia kombinálja a gyógyszerformulálási tudományt a 3D nyomtatás eredményeivel, ezáltal létrehozva egy nagy hatóanyagtartalmú és gyorsan dezintegrálódó gyógyszerformát.

 

Az 250 mg, 500 mg, 750 mg és 1000 mg hatáserősségben elérhető Spritam előállításakor az összetevőket rétegenként állítják össze kompresszió vagy más, hagyományos technológia alkalmazása nélkül. A por alakú hatóanyag vékony rétegeit helyezik egymásra, miközben folyadékcseppeket nyomtatnak minden réteg meghatározott régióira, ezáltal a por és a folyadék közötti kölcsönhatás mikroszkópikus szinten köti össze az alkotórészeket.

 

Forrás: www.mgyk.hu, www.antsz.hu, www.pharmaonline.hu, www.kreativ.hu, MTI-www.medicalonline.hu, www.index.hu-Klág Dávid: Puffad? Tüsszög? Gombásodik? Biceg? PHARMINDEX-Online

Google+

Szakmai oldalak hasznos linkek tovább

Kapcsolat üzenetküldés   tovább

patika-lap.hu Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál tovább