Aktualitások

1. Elhízik Európa!
 
Kontinensünkön 1980 óta megháromszorozódott a túlsúly és az elhízás együttes előfordulása. A WHO felmérése szerint, a hosszú távú trendek figyelembevételével, 2030-ra Európa lakosságának mintegy 90 százalékát érintheti ez a probléma. 
 
Az elhízás századunk egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása, hiszen alapvetően meghatározza a mortalitási és morbiditási struktúrát, kihat az egészségügyi ellátórendszerre, annak igénybevételére és teljesítményére, valamint súlyos többletterhet és -költséget jelent mind az egyén, mind pedig a társadalom számára. Az EASO múlt évi közleményében – hét európai ország összesen 14 ezer lakosának vizsgálata alapján – megállapítást nyert, hogy az emberek többsége alulértékeli a saját, és alábecsüli a környezetében élők testsúlyát, továbbá kevés ismerettel rendelkezik az ezzel kapcsolatos következményekről. 
 
A túlsúly és az elhízás számos pszichológiai probléma, valamint rokkantsághoz vezető állapot előidézője. A testsúlytöbblet az arra hajlamos személyeknél a következményes betegségek halmozott előfordulásának a kockázatát is növeli.
 
Az európai elhízástudományi társaságok új állásfoglalása szerint az elhízás multidiszciplináris eredetű, krónikus, recidiváló betegség, amely túlmutat az egyéni kontrollon, és növeli számos további krónikus, nem fertőző népbetegség, köztük a 2. típusú cukorbetegség, a szívbetegség, valamint egyes daganatos betegségek előfordulásának kockázatát. 
 
2.  Számos startupötletet támogat az Uber
 
Egy szoftver, amely a feledékenységre keresi a megoldást - Memrica, Egyesült Királyság
 
A Memrica memória-problémákkal küzdőknek fejleszt szoftvereket. Olyan kép- és arcfelismerő rendszert használnak, amely virtuális kapcsolatot hoz létre az emberek és azon tárgyak között, amelyekre emlékezniük kell. Az appot demenciával élőkkel, gondozóikkal és klinikai szakértők  közreműködésével tervezték és fejlesztették. Alapítója Mary Matthews, aki elsők között támogatta a játék-technológiák használatát az egészségügyben. A Memricát Mary a demenciával és más neurológiai esetekkel kapcsolatos személyes élményei hatására hozta létre. 
 
Zsebpénz: másképp - Otly, Hollandia
 
A zsebpénz fogalmát próbálja megújítani hiánypótló megoldásával az Otly, amely egy online bankolási felület, amely megtanítja a digitális kor gyermekeit az alapvető pénzügyi ismeretekre. Az Otly segítségével a gyerekek elsajátíthatják többek között a digitális pénz, a rendszeres jövedelem, a megtakarítás és a vagyon-elosztás fogalmait, a család pedig egy mindennapi használatra alkalmas, átfogó és modern szolgáltatást kap.
 
A megoldás: rovarok! - HiPromine, Lengyelország
 
A HiPromine rovarokkal keresi a választ a 21. század globális kérdéseire. A rovarok ugyanis kifogyhatatlan forrásai a bio-aktív vegyületeknek. A HiPromine az alacsony energiájú szerves hulladékot alakítja át egy bio-reaktor segítségével magas minőségű proteinné és olajjá. A startup jövőbeni tervei között szerepelnek olyan kutatások, amelyek új anyagok felfedezését teszik lehetővé, amelyeket később a gyógyszer- és a szépségipar is széles körben tud használni.
 
3. Gagyi gyógyszerek minden mennyiségben
 
Egydolláros tesztkártya a hamis antibiotikumok ellen
 
A kongresszuson bemutatott kísérletek során Lieberman, a Notre Dame Egyetem kutatója a Hamline Egyetemen dolgozó Sarah Bliese hallgatóval együtt olyan tesztkártyát fejlesztett ki, amely hamisított vagy romlott antibiotikumok kimutatására alkalmas. A papírcsík-alapú tesztet sikerrel alkalmazták a ciprofloxacin és a ceftriaxon esetében. Mindkét antibiotikum szerepel az Egészségügyi Világszervezet által alapvető fontosságúnak minősített hatóanyagok listáján. Különösen a drága antibiotikumokat hamisítják a csalók nagy előszeretettel.
 
Forrás: AFP
 
A különböző lehetséges minőségi problémák felderítésére a kártyán összesen 12, vízszigetelő viasszal elválasztott tesztcsík hivatott. Mindegyik csík más és más reagenskeveréket tartalmaz, amelyek az aktív gyógyszerhatóanyagra, annak bomlástermékeire, illetve a leggyakoribb ballasztanyagokra érzékenyek. Eddig nagyon nehéz dolognak bizonyult a hamisított gyógyszerek kiszűrése
 
Forrás: Thinkstock
 
Maga a vizsgálat roppant egyszerű. Porrá törik a tablettát, a porral bedörzsölik a teljes kártyát, majd élével vízbe állítják három percre. Ahogy a víz a tesztcsíkokon felkúszik, a reagensek kölcsönhatásba lépnek a por összetevőivel, és színes reakciótermékek keletkeznek. Végül a tesztcsíkok színmintázatát összevetik azzal a referencia-mintázattal, amit a gyári minőségű gyógyszer reakciója eredményezne. Az összehasonlítás szemmel is elvégezhető, de akár egy okostelefonon futó képelemző alkalmazást is segítségül hívhatunk, ha a szubjektív elemet ki akarjuk zárni az értékelésből.
 
Sikeresen vizsgázott a tesztkártya
 
A ceftriaxon hőre érzékeny, ezért az előírtnál magasabb tárolási hőmérsékleten bomlásnak indul. Kísérletképpen a kutatók hőnek tették ki a ceftriaxont, majd elvégezték a kártyás tesztet. Ezzel párhuzamosan ugyanazt a hőkezelt mintát csúcstechnológiás berendezéssel, folyadékkromatográfhoz kapcsolt tömegspektrométerrel is kielemezték a bomlástermékek után kutatva.
 
Ma már nem csak patikából, hanem - egyre többen - a netes kereskedelemből szerzik be a gyógyszereket, amit kihasználnak a csalók.
 
4. ÚJABB DRÁMAI RÉSZLETEK DERÜLTEK KI A GERMANWINGS TRAGÉDIÁJÁRÓL
 
Nehézségekkel küzdött a repülőgép-vezetés tanulásában az a német pilóta, aki tavaly szándékosan hegynek vezette a Germanwings légitársaság személyszállító repülőgépét a francia Alpokban, és amerikai kiképzése során nem is tudta letenni az egyik fontos vizsgát - derült ki az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vizsgálataiból, amelyeknek kivonata kedden került nyilvánosságra. 
 
Ennek ellenére Andreas Lubitzot átengedték a vizsgákon, noha ezek a nehézségei figyelmeztethették volna a légitársaságot és az arizonai kiképző központot, hogy alaposabb odafigyeljenek rá, és felfedezhessék régen tartó depresszióját - mondják az áldozatok jogi képviselői.
 
Lubitz a 2015. március 24-én a Barcelona-Düsseldorf vonalon közlekedő 9524-es járat másodpilótájaként kizárta a pilótafülkéből a kapitányt, majd szándékosan hegynek vezette a gépet. A katasztrófának 150 halálos áldozata volt. 
 
Az FBI még akkoriban kihallgatta az instruktorokat, akik közül az egyik azt mondta, hogy Lubitz "nem volt egy ászpilóta", és az egyik tesztet azért nem tudta megoldani, mert nem tudott odafigyelni egyszerre a gép műszereire, és arra, ami odakint történik.
 
Lehetősége volt ugyanakkor a vizsgák megismétlésére. Az arizonai központban a diákoknak csak egy-két százalékát nem engedik át - ismerte el az intézmény elnöke.
 
Lubitz 2008-ban tájékoztatta a Lufthansát depressziójáról, ezért elhalasztották arizonai kiképzését, amit csak 2010-ben kezdett meg, miután az orvosa igazolta, hogy felépült. A légitársaság a csúszást a növendék "hosszú betegségével" magyarázta a központnak egy üzenetben. Az FBI kivonata nem tartalmazza ezt az e-mailt, vagyis nem tudni, hogy a légitársaság a betegség mibenlétéről is tájékoztatta-e az iskolát.
 
5. A gyógyszer-engedélyeztetés folyamata lerövidítésének hatásai - Pontosabb szabályozás szükséges a fogyasztók érdekében!
 
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2014 januárjában indította útjára azt a projektet, melynek keretében lerövidítenék az utat, mialatt egy gyógyszer a beteghez ér. A fogyasztóvédelmi szervezetek azonban több szempont alapján is vizsgálják, hogy a folyamat felgyorsítása nem teszi-e ki szükségtelen veszélynek a gyógyulásban reménykedőket. Az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC), amelynek a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége is tagja, arra az álláspontra jutott, hogy az, hogy a piacra kerülését megelőzően egy adott gyógyszer biztonságosságáról még nem áll rendelkezésre teljes dokumentáció, nem várt kockázatot jelent!
2016. augusztus 31-ig véleményezhető az a nyilvános tervezet, melynek kapcsán a FEOSZ, mint az Európai Fogyasztók Szervezetének tagja is megtette az alábbiakban összefoglalt észrevételeit a magyar fogyasztók érdekében.
 
A jelenlegi gyógyszer-engedélyeztetési szabály módosításának célja, hogy azoknak a betegségeknek a kezelésére, amelyekkel szemben jelenleg nem áll rendelkezésre más eljárás, a betegek hamarabb juthassanak hozzá a fejlesztés alatt álló gyógyszerekhez. Ez azonban úgy működik, hogy a klinikai vizsgálatok adatait a valós életben szerzett tapasztalatokkal egészítik ki. Ugyanis a kiválasztott gyógyszereket az adott betegségben szenvedők csoportjai számára elérhetővé teszik.
 
A gyógyszerekhez történő hozzáférés kulcsfontosságú ezekben az esetekben, ennek ellenére a FEOSZ álláspontja szerint ezt az eljárást kizárólag nagyon szűk körben, abban az esetben szabad alkalmazni, amikor semmi egyéb alternatíva nem létezik a gyógyulásra. 
 
A legfőbb hiányosságok a tervezet kapcsán az alábbiak:
 
Nem tudjuk mely készítmények tesztelhetőek gyorsított eljárással
 
A projekt eredeti meghirdetett célja a betegek megfelelő időben történő kezelése olyan esetekben, amikor a betegségük másképpen a jelenlegi lehetőségek alapján nem lenne gyógyítható. Ezen esetek leírására azonban a tervezet olyan fogalmakat használ, mint például a „kielégítetlen orvosi igények", de ezeket nem tisztázza egyértelműen. Így azonban nem lehet tudni azt, hogy milyen gyógyszerek tesztelhetők gyorsított úton, és melyek nem, és pontosan mitől függ az elbírálás.
 
A betegek tájékoztatása elengedhetetlen
 
Mivel a betegek rendszeresen felülértékelik a gyógyszerek hatását és ezzel párhuzamosan alábecsülik a lehetséges veszélyeket, éppen amiatt, mert bíznak a szabályozó rendszerekben, ezért ezekben az esetekben jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy miről kell tájékoztatni a betegeket. Ez azért kell, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, miszerint ezekhez a termékekhez esetlegesen magasabb kockázat fűződik, mint egy rendes eljárásban tesztelt és csak azt követően a piacra bevezetett termékhez.
 
A betegek biztonságát a klinikai tesztekben résztvevőkéhez hasonló szintre kell emelni
 
Azok a betegek, akik rövidebb idő alatt tesztelt gyógyszereket szednek, hasonló szintű kockázatot vállalnak, mint azok, akik a klinikai tesztekben vesznek részt, de míg utóbbiak biztonságát megannyi szabály biztosítja, erre vonatkozó biztosíték jelenleg még nem jelent meg a tervezetben.
 
Nem biztos, hogy valóban – a költségek oldaláról közelítve is – elérhetőek lesznek a gyorsított eljárásban tesztelt és engedélyezett készítmények
 
Egyelőre nem igazolt az, hogy a gyógyszerek ára alacsonyabb lenne egy ilyen típusú engedélyeztetés után. Több információra van szükség ahhoz, hogy egyértelmű legyen, ez a megoldás valóban segíti-e a kezelések elérhetővé tételét, és, ha igen, milyen költségek mellett.
 
A betegnek kell a legfontosabbnak lennie
 
A jelenlegi kilátásokkal ellentétben a betegek érdekei és biztonsága soha nem kerülhet hátrányba a gyógyszergyártás szereplőinek érdekei javára.
 
Nem egyértelmű, hogy mi az eljárás haszna
 
Az európai gyógyszerészeti joganyag ma is ismer olyan eljárásokat, melyek keretein belül a betegek gyorsított eljárást követően élvezhetik egy kezelés vagy gyógyszer előnyeit. Ezekhez képest a jelen tervezet hozzáadott értéke kérdéses.
 
A 2016. augusztus 31-ig tartott nyilvános vitában - és azon túlmenően a döntéshozatalt illetően - a jogalkotási folyamatot nyomon követve a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége a fenti álláspontot képviseli.
 
Eszerint a születendő jogszabályban sokkal konkrétabban ki kell jelölni annak alkalmazási körét, és az kizárólag azokban az esetekben adhat lehetőséget a klinikai vizsgálatok lerövidítésére – és ezzel gyakorlatilag a piacra lépést követő tesztelésre -, amennyiben igazoltan semmiféle más kezelési mód nem létezik arra a betegségre, melynek a gyógyításában a készítménytől áttörést várnak. A lehetőségekhez mérten pedig ki kell zárni azt, hogy valamely komoly mellékhatásnak vagy egyéb veszélynek tegyék ki a betegeket, és semmilyen körülmények között sem írhatja felül a piaci szereplők érdeke a fogyasztókét!
 
6. Egészségpénztárak: Gyógyszerre és magánorvosra megy a pénz
 
A munkáltatók egyre kevesebbet fizetnek az egészségpénztárakba, a tagok egyéni befizetései viszont folyamatosan nőnek. A megtakarításokból főleg gyógyszert vásárol a lakosság. 
 
Egyre kevesebb pénz érkezik az egészségpénztárakba a munkáltatóktól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a kasszákba az idén az első fél évben csupán 14,7 milliárd forintot tettek ki, vagyis évtizedes minimumra süllyedtek. Tavaly az első fél évben még 15,1 milliárd forint volt a munkáltatói hozzájárulások összege. A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy egy nagy munkáltató kiszállt a támogatásból. A honvédség úgy döntött: az idéntől nem fizeti tovább a több mint 20 ezer dolgozója számára a tagdíjat, inkább Erzsébet-utalványt ad. (Ez egyébként érthető lehet az után, hogy tavaly a Buda-Cash, illetve a brókercéghez kötődő DRB bankok csődje után a Honvéd Egészségpénztárban 1,8 milliárd forintnyi tagi megtakarítás veszett oda.) 
 
Az egyéni tagi befizetések viszont az idén is nőttek az egészségkasszáknál, az első hat hónapban csaknem 5,7 milliárd forintot fizettek be a tagok, ez 9 százalékkal magasabb a tavalyinál. A befolyó tagdíjon belül az arányok tehát folyamatosan tolódnak az egyéni befizetések irányába, de még mindig a munkáltatóktól jön a pénz több mint 70 százaléka. A teljes tagdíjbevétel tavaly óta stagnált, az első fél évben alig érte el a 20 milliárd forintot. Ez pedig nem jó hír a pénztáraknak, ha megvalósulnak a jövőre tervezett cafeteriaátalakítások. Az egészségpénztárak ugyanis a nyugdíjkasszáknál sokkal nagyobb mértékben függnek a munkáltatói befizetésektől, és a cafeteria-rendszer átalakításaira is sokkal érzékenyebben reagálnak. Jövőre pedig nőni fog az egészségpénztári hozzájárulások közterhe, miközben komoly versenytársként megjelenik a cafeterián belül a kedvezményesebben adózó készpénzjuttatás. A kasszák egyébként a tagdíjak legfeljebb 10 százalékát vonhatják el a működésükre. 
 
A változás több mint 1,1 millió pénztártagot érinthet, az egészségpénztáraknak, illetve újabban már egészség- és önsegélyező pénztáraknak ennyi tagjuk volt június végén. 
 
Az idei első fél évben a lakosság nem egészen 26 milliárd forintnyi egészségpénztári szolgáltatást vett igénybe, ennek több mint a feléből gyógyszert vásárolt. Sokan használják még a pénztári megtakarítást magánorvosi rendelőkben, az első hat hónapban 5,74 milliárd forintot költöttek ezekre a szolgáltatásokra. A harmadik legkedveltebb felhasználási mód a gyógyászati segédeszközök finanszírozása, erre több mint 5 milliárd forintnyi önkéntes egészségpénztári pénz ment el. 
 
Az újdonságként behozott szolgáltatások lassan terjednek el. A szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások díját például 2013 óta lehet egészségpénztárból fizetni, idén az első fél évben csaknem 140 millió forintnyi díjat fizettek ebből a forrásból, ez egyébként 60 százalékkal több a tavalyinál. Jelenleg már ezernél is több egészségbiztosítást finanszírozhatnak egészségpénztári megtakarításból. Kieső jövedelem pótlására vagy betegséghez kapcsolódó segélyekre viszont nem használják nagyobb mértéken a pénztári számlájukat a tagok, mint a korábbi években.
 
Forrás: MOSZ Info - Dr. Halmy Lászlóné Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke, www.kreativ.hu, MTI/Mohai Balázs, atv.hu/MTI, Jogi Fórum/FEOSZ, www.vg,hu
Google+

Szakmai oldalak

hasznos linkek

tovább

Kapcsolat

üzenetküldés
 

tovább

patika-lap.hu

Gyógyszerinformációs és kereskedelmi portál

tovább